Nem ütközik uniós jogba az alkotmánymódosítás
Vincze Viktor Attila
2016.10.06. 18:58
Nem igaz az ellenzék érvelése, miszerint a kvótaellenes népszavazás eredményének az alaptörvénybe foglalása ellentétes lenne az európai uniós joggal - mondta el a 888.hu kérdésére Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója.
Az uniós jog szintjei közül egyedül az alapszerződéssel nem lehetnek ellentétesek a tagállami szabályok, azonban a másodlagos joganyaggal, az irányelvekkel és rendeletekkel kapcsolatban viszont ellentétesek lehetnek egyes tagállami rendelkezések, ha az adott uniós döntés ütközik egy tagállam alkotmányával – közölte a szakjogász.
Szánthó Miklós elmondta azt is, hogy
az uniós másodlagos jog és a tagállami alkotmányos jog ütközése kapcsán a német alkotmánybíróság korábbi döntésében azt mondta ki, hogy ha van ilyen ütközés, akkor a német alaptörvény az erősebb, illetve lehet olyan pontja, ami erősebb, mint az uniós jog. Valamint azt is kimondta, hogy Németország, tagállamként nem engedi meg, hogy ilyen kérdésekben az EU bírósága döntsön. Az ilyen ellentmondásokról csak a tagállami alkotmánybíróság dönthet a korábbi német alkotmánybírósági döntés alapján.
A jogi szakértő kiemelte azt is, hogy az alkotmányos identitásnak a most tervezett módon a magyar alaptörvényben történő meghatározása azért is fontos, mert az uniós alapszerződés kimondja, hogy az EU tiszteletben tartja a tagállamok alkotmányos identitásait, amiknek része a népesség és a lakosság is.
A bevándorláspolitika tagállami hatáskör, úgyhogy a szakértő szerint már csak ezért sem lehet az uniós joggal szembeni lépésként értékelni a magyar alkotmány bevándorlásra vonatkozó kibővítését. Amit az EU Bizottság csinál migránsügyben, az saját bevallásuk szerint is egyáltalán nem a menekültjogról szól, hanem tisztán bevándorláspolitika – tette hozzá az Alapjogokért Központ vezetője.
De még ha menekültpolitikának is minősülnének a bizottság kvóta rendelkezései – ami egyáltalán nincs így –, azok jogszerűen akkor sem érinthetnék a tagállamok közrendjét és belső biztonságát. A tömeges betelepítés viszont nem nem kérdés, hogy egyértelműen befolyásolná a közbiztonságot, ezért az erről való döntés a szuverén országgyűlések vagy kormányok hatáskörbe tartozik"
– mondta el a 888.hu-nak nyilatkozva Szánthó Miklós.
Az alkotmánymódosítás várhatóan 3-4 hetes folyamatáról szólva az alapjogi elemző szervezet vezetője azt mondta:
ennek során nyilvánvalóan hozzá kell nyúlni az alaptörvény e cikkelyéhez, amelyet integrációs klauzulának is hívnak, amelyben az van meghatározva, hogy milyen mértékben történt hatáskör átruházás szuverenitástranszfer az EU-ra, illetve a többi tagállamra vonatkozó közös hatáskörgyakorlásra. A másik pedig a 14. cikkelye az alaptörvénynek, ami a menedékjog megadásról szól, illetve tartalmazza az olyan tételeket, mint a kiutasítás és visszaküldés tilalmát. Ezek mindenképpen szükségesek ahhoz, hogy elhelyezésre kerüljön az alaptörvényben az, hogy olyan uniós jogszabály ne legyen végrehajtható Magyarországon, ami kényszerbetelepítést valósíthat meg."
Szánthó Miklós elmondta, hogy emellett várható még a Trócsányi igazságügyi miniszter által a napokban említett, az alkotmányos identitásról szóló alaptörvény-módosítás is.
Ez alapján az várható, hogy egy olyan nem pusztán deklaratív, tehát csak szimbolikus, hanem egy olyan normatív jogi erővel is bíró passzus is bekerül majd az alaptörvénybe, ami valahogyan meghatározza az alkotmányos identitás kéréskörét. Nyilvánvalóan, ez megtörténhet a nemzeti hitvallásban elhelyezve egy gyengébb formában, illetve egy erősebb formában a normaszövegbe belefoglalva – mondta Szánthó Miklós.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
