Sok baloldali véleményformáló nagy reményeket fűzött Márki-Zay miniszterelnök-jelöltté választásához. Egyesek a jobboldali választók megszólítását, mások a fiatal választók mobilizálását várták tőle. Ezzel szemben a migrációpárti és rezsicsökkentés-ellenes mondatai inkább elbizonytalaníthatták potenciális támogatóit.

Hiába hangzatos ígérete, Márki-Zay Péter nem húzta az őt felemelő pártokat „csak felfelé” – olvasható a kutatóintézet oldalán.

A Nézőpont Intézet heti közvélemény-kutatása a pártlisták legvalószínűbb eredményét a baloldali pártok előválasztásának első fordulója után a Fidesz esetében 54, a baloldal esetében 44 százalékra becsülte. Ekkor tűnt fel a hódmezővásárhelyi polgármester, s vált harmadik helyezettből Dobrev Klára esélyes kihívójává. Az október 4-e és 6-a közötti felmérés a baloldal nyilvános belharca ellenére nem mutatott változást a pártpreferenciákban.

Az október 11-e és 13-a között készült felmérésben 54-ről 56 százalékra emelkedett a kormánypárt támogatása. Az előválasztás második fordulóját megnyerte ugyan a hódmezővásárhelyi polgármester, de ez sem járt a baloldal erősödésével, az október 18-a és 20-a között készült felmérés szerint 42-ről 43 százalékra változott a baloldali „közös lista” támogatottsága.

Sok esetben előfordul, hogy egy új személy megjelenése a politikában hirtelen nagy figyelmet és szimpátiát jelent számára. Ilyenkor az új sztárok politikai feladata, hogy kedvező helyzetüket legalább a választásokig fenntartsák. Márki-Zay esetében azonban erős startról nem beszélhetünk,

A november 2-a és 3-a közötti felmérés alapján a Fidesz eredménye változatlanul 56, a baloldali lista eredménye 42 százalékra becsülhető. Márpedig ha a baloldali csoda elmarad, a baloldal csodaváróinak Márki-Zay Péterbe vetett megelőlegezett bizalma is elillanhat.