A népszavazás, amelytől Európa retteg — igen, a magyarországi kvóta-népszavazásról ír a legnagyobb liberális román napilap. 

„Egyetért azzal, hogy az Európai Unió a magyar Parlament előzetes beleegyezése nélkül döntsön nem-magyar polgárok Magyarországra történő áthelyezéséről?” A szomszédos ország polgárainak erre a kérdésre kell majd válaszolniuk október 2-án a Brüsszel által előírt kötelező menekültkvóták témájában kiírt népszavazáson — kezdi elemzését Cristian Unteanu, román politológus.

A szerző hosszan ecseteli az Orbán-kormány vitáit a brüsszeli bürokratákkal, majd felhívja a figyelmet arra, hogy ennek a népszavazásnak az eredménye, jövőbeni hatása miatt, ugyanolyan fontos lehet, mint a nagy-britanniai. 

Mindez azért, mert ez a vita csak látszólag szól a migrációról. Az igazi téma, amire a magyarországi népszavazás utal, akárcsak a nagy-britanniai,

A cikk emlékeztet arra, hogy az brüsszeliták szemszögéből nézve Orbán törekvése teljességgel elfogadhatatlan. A szerző úgy gondolja, az európai hatóságok jogosan hivatkoznak arra, hogy a kérdéses politikát egyhangúlag fogadták el az Európai Tanácsba tömörült állam- és kormányfők, mint ahogy az Európai Parlamentben is többségi pozitív szavazat volt a Juncker-bizottság által javasolt lépésekről.

Ám a legtöbb aláíró hazatérve ráébredt, hogy otthon a közvélemény ezt másként gondolja, mindegy, hogy nemzeti érzékenységből, félelemből vagy másból. Az újságíró szerint nem az az 1294 menekült jelenti a gondot, akiket automatikusan Magyarországra kellene áthelyezni, hanem maga a gondolat, hogy a brüsszeli bürokrácia döntésével az illegális bevándorlás legitim mozgási lehetőséggé változik át, amely egy automatikus menedékkéréssel és sok esetben az állampolgárság megszerzésével kezdődik.

Nehéz olyan nemzeti kontextust elképzelni, melyben ez a gondolatmenet ne okozna gondot. De nehéz, nagyon nehéz a mostaninál bonyolultabb – nemzeti, európai és globális – kontextust elképzelni egy ilyenfajta gondolatmenet felvetéséhez. Akkor, amikor a lényegében dzsihadista követelésekkel és egy fundamentalista iszlámmal alátámasztott terrorizmus a legsúlyosabb fenyegetés, mellyel a világ 2016-ban szembesül. És mely most megvalósította az Európa elleni háború első szakaszának egyik létfontosságú célkitűzését: a félelem, a rémület, a mindennapi bizonytalanság, annak az érzésnek az elültetését, hogy bárki bármikor célpont lehet.

Beigazolódtak a titkosszolgálatok előrejelzései: a terrorizmus új oldala egyre gyorsabb ütemben egymást követő támadásokat jelent, „magányos farkas” típusú támadásokat, melyeket kvázi lehetetlen előrejelezni, amikor a figyelem és az eszközök a terrorista sejtek tevékenységének megfigyelésére összpontosulnak. De ugyanakkor válaszlépéseket is kivált, a cselekvésre bármikor kész vigilantes típusú egységekbe tömörült szélsőjobboldali militánsok részéről. 

A szerző arra a következtetésre jut, hogy a magyarországi népszavazás kedvező eredménye újabb masszív csapás lenne elsősorban az Európai Bizottság hitelességére nézve, de ugyanakkor annak megerősítése, hogy csődöt mondott az, ahogy az európai struktúrák szintjén a konkrét valóságtól elszakadt és nagyon távol álló terveket, politikákat és szabályozásokat kigondolnak.

A magyarországi népszavazás azonban teljesen megváltoztatja a dolgok menetét, ugyanis ha az eredményt elfogadják, akkor

Újra kihangsúlyozom, itt már nem menekültekről van szó, hanem a nemzeti szuverenitás és a közösségi intézményrendszer szembenállásáról — zárja elemzését a román politológus.