Angola, Etiópia, Egyiptom, Mozambik, hogy csak a legfontosabb államokat említsem meg, amelyekkel évtizedek óta gazdasági és politikai köteléke van Moszkvának. A volt gyarmatosítókkal ellentétben Oroszország, illetve régebben a Szovjetunió nem jóindulatú lenézéssel bábáskodott a függetlenségüket elnyert országokon, hanem partnerként kezelte őket. Nem erőltetett rájuk demokratikus választásokat, nem papolt az emberi jogokról és más, az afrikaiak számára szürreális dolgokról. Moszkva elfogadta az adott állam vezetését és üzleteket kötött, amelyért a maga részéről legtöbbször gépjárművekkel és fegyverekkel fizetett. A Ladák mellett T 72-es harckocsik és MIG vadászgépek lettek a sláger a „fekete kontinensen” és a legtöbb hadsereg alapfelszerelése lett az AK 47-es, Kalasnyikov gépkarabély. Az afrikai fegyverpiac felét ma az Orosz Föderáció uralja. Moszkva 20 afrikai állammal kötött katonai célú megállapodást.

Ez egy hosszú, ám megtérülő folyamat volt. Az előző hidegháborúban a Szovjetunió minden államnak segítséget nyújtott, amelyek összerúgták a port az USA-val, vagy a nyugati hatalmakkal. Ásványi kincsek, déli gyümölcs, gyapot – a CCCP mindenre vevő volt, az afrikai diktátoroknak pedig kellett a fegyver és egy erős szövetséges, hogy elkerüljenek egy külső vagy belső puccsot. Amikor Gamal Abdel Nasszer fiatal egyiptomi tiszt elkergette Faruk királyt és kikiáltotta az Egyiptomi Arab Köztársaságot, Moszkva azonnal lépett és felkarolta a Nílus parti ország új vezetőjét. Az Asszuáni-duzzasztógátat, amelyet orosz mérnökök terveztek, Nasszer és Nyikita Hruscsov együtt nyitották meg. A modern egyiptomi hadsereg szovjet technikára épült. Az orosz partnerség már az ötvenes évek óta tart. Az USA és Nagy Britannia akkor „ejtették” Nasszert, amikor az titokban szovjet fegyvereket kezdett vásárolni.

Moszkva ugyanúgy felkarolta Mengisztu Hailé Mariam etióp elnököt is, miután a kommunista puccsisták agyonlőtték Hailé Szelasszié császárt, akinek családja a XIII. század óta uralkodott Addis Ababa-ban. Az Eritreai Felszabadítási Fronttal vívott polgárháborúhoz kapóra jöttek az orosz fegyverek, Moszkva pedig uralni kezdte a Vörös-tenger partvidékét. Ezt a közös múltat használja ki most Szergej Lavrov és a régiek mellett keres új szövetségeseket is, például Kongóban. A földfémekben, aranyban és gyémántban gazdag ország vezetésének láthatóan imponált a magasrangú vendég, mivel Jean-Claude Gakosso külügyminiszter már a repülőtér kifutóján fogadta orosz kollégáját. Kongó két legnagyobb üzleti partnere Kína és az USA, ám vannak olyan előnyös ajánlatok, amik ezen változtathatnak. Fontos állomás lesz még Uganda is. Lavrov Kampalában találkozik Yoveri Museveni elnökkel is, aki már 1986 óta vezeti a kelet-afrikai államot és most fiának készül átadni a hatalmat. Museveni öreg motoros, sok mindent megélt és megdöntött két olyan fajsúlyos diktátort, mint Idi Amin Dada vagy Milton Obote. A 77 éves elnöknek fontos egy erős szövetséges, aki protezsálja majd fiát, a most 48 éves Muhoozi Kainerugaba tábornokot.

Cserébe várhatóan remek üzleteket lehet majd kötni ásványi anyagokra és Moszkva modernizálhatja Uganda haditechnikáját. Az új hidegháború átrajzolja Afrika geopolitikáját is. Több afrikai államnak most létfontosságú az orosz és az ukrán búza. Aki megígéri, hogy szállít – sőt, ezt teljesíti is – az nagyon megerősíti a pozícióját.

A Piszkostizenkettő rovatban megjelent véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a 888.hu szerkesztőségének álláspontját.