Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Bajban az uniós helyreállítási alap – „segítő kezek” az eurómilliárdok körül

Jog és Szabadság

2021.08.25. 18:00

A nagy pénzlenyúlást újabban zöldbe csomagolják.

750 milliárd euró, mai árfolyamon 270 000 milliárd forint (!) felfoghatatlanul nagy pénz. Tavaly nyár közepén óriási vitákat követően az Európai Unió vezetőinek sikerült megállapodniuk az EU helyreállítási alapjáról, de a neheze még hátravan. Az elképzelések szerint a 750 milliárdot kötvénykibocsátással fogják előteremteni. Az EU bizonyos szereplői próbálják kihasználni a Covid okozta káoszt, hogy még inkább elmélyítsék az európai integrációt, tökéletesítve a bankuniót, és megfelelő lépéseket téve az egységes tőkepiac irányába. De, mint tudjuk, az európai egységes belső piac nem minden szinten (ha egyáltalán) működik tökéletesen. Olyan, hogy egységes tőkepiac, pedig nem is létezik, így megfelelő keret sem áll rendelkezésre ekkora tőkebevonáshoz. Nem véletlenül az EU még áprilisban közzétett egy dokumentumot, amelyben felhívja a figyelmet a pénzügyi szektor szerepére a forráshoz jutásnál.

Fontos megjegyezni, hogy a brexit előtt lényegében London töltötte be a pénzügyi közvetítő szerepét, azonban London kilépésével jelentősen megváltozott a helyzet. Ráadásul azok, akik az Európai Egyesült Államokban hisznek, egyenesen katalizátorhatásként értékelhetik a britek távozását. A politikai mézes mázat lebontva természetesen visszaértünk a pénz és profit párosához. Hisz egy egységesen működő piacon, ráadásul nemzeti szabályozások és határok nélkül, a nagy befektetők és pénzügyi spekulánsok sokkal könnyebben tudnak lavírozni. Ehhez az Európai Bizottság is asszisztál, hisz egyenesen sürgősnek és a Covid utáni helyreállítási folyamat lényeges elemének nevezték az európai tőkepiac további elmélyítését.

A lehetőséget felismerve a biztosítási és nyugdíjalapok rögtön elkezdték javaslatokkal bombázni az EU vezetőit. Sőt ajánlatot is tettek, hogy ők majd segítenek a 750 milliárd euró szétosztásában. Csak szemléltetésképpen: a biztosítási alapok megközelítőleg 11 000 milliárd eurót, míg a nyugdíjalapok 33 000 milliárd eurót kezelnek. Gondolhatnánk, hogy a 750 milliárd euró aprópénz, de ha figyelembe vesszük, hogy a források jelentős politikai programokhoz vannak kötve, nem mindegy, hogy milyen módon lesz elköltve, és ki dönt róla. Ezzel párhuzamosan érdemes kitérni a nyugdíjalapok hátsó ajtós tevékenységére, amelyek még nagyobb tüzelőerővel bírnak, hisz háromszor nagyobb vagyont kezelnek, mint a biztosítási alapok. Ezek az alapok a klímavédelemben látják a nagyobb hasznot, ami természetesen a helyreállítási alapnak is lényeges pontja. A nyugdíjalapok rögtön felsorakoztak az EU ambiciózus tervei mögé, hiszen ez egyet jelent új befektetésekkel az egész EU szintjén. Sőt még szigorúbb vállalásokat is támogatnak, ami együtt jár a még szorosabb együttműködéssel a befektetők és törvényhozók között.

Hogy kerek legyen a történet, korábban az Európai Bizottság komolyan fontolóra vette, hogy történetében elsőként ún. „zöldkötvényeket” bocsát ki. (A legfrissebb ezzel kapcsolatos információ, hogy az uniós zöldkötvénystandard referenciaszabványt határoz meg arra vonatkozóan, hogy a vállalatok és az állami hatóságok miként használhatják a zöldkötvényeket arra, hogy ambiciózus beruházások finanszírozására forrásokat teremtsenek elő a tőkepiacokon, miközben tiszteletben tartják a szigorú fenntarthatósági követelményeket.) Brüsszel külön hangsúlyozza, hogy a „zöldkötvény” ötlete a befektetők és politikusok kívánságát hivatott kielégíteni. A kötvénykibocsátásból 200 milliárd euró forrást remélnek, amely összeget természetesen csak fenntartható és alacsony karbontartalmú befektetésekre lehet majd elkölteni. Ráadásul ezzel a precedens nélküli húzással az EU világszinten is a legnagyobb zöldkötvény-kibocsátóvá válik. A klímavédelem égisze alatt Soros György fóruma is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Központi Banknak, a tagországok központi bankjainak és bankfelügyeleti szerveinek is mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy támogassák az európai zöldfordulatot (pl. „zöldeszközöket” érintő tőkeköltségek csökkentése). Sőt Mihail Gorbacsov szavait idézve a Soros-barát szerző emlékezteti a központi bankokat, hogy „akik túl későn lépnek, örök életükre meg lesznek büntetve”.

Jól látható, hogy a Covid-járvány és az európai helyreállítási alap remek lehetőséget biztosít a még (nem véletlenül) íróasztalfiókokban pihenő tervek előhúzására is. Az európai egységes tőkepiac elmélyítésével a fentebb említett hatalmas pénzügyi vagyon felett rendelkező szereplők megmozdultak, és nagy nyomást próbálnak gyakorolni a döntéshozókra. Mindig óvatosan kell eljárni, amikor ilyen nehéz gazdasági környezetben „segítő kéz” érkezik. Ráadásul olyan szereplőktől, akik eddig is leginkább nyerészkedni, spekulálni próbáltak, és korántsem a közjót tartották figyelmük középpontjában. Létezhetnek jó elemek is a javaslatok között, de többször érdemes végiggondolni, mielőtt a döntéshozók meghajlanak a pénz hatalma előtt.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére