– fejtette ki a Magyar Nemzetnek Szánthó Miklós. Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint az oltakozás egyéni, de egyben társadalmi felelősségvállalás kérdése is: aki nem veszi fel a vakcinát, nemcsak magát sodorja veszélybe, de polgártársait is – lényegében a közegészségügyi érdeket.

Ugyanakkor látni kell – folytatta –, hogy azok, akik mégsem élnek az oltással, nem kerülnek hátrányosabb helyzetbe, mint amilyenben most vannak, hiszen az üzletek, fodrászatok, teraszok előttük is nyitva állnak, viszont akik beoltatják magukat, azok több szabadsággal fognak rendelkezni. Ez egy teljesen igazolható és észszerű különbségtétel, ugyanúgy, mint ahogy a közforgalomban történő gépjárművezetést jogosítványhoz vagy hogy a fegyvertartást különböző vizsgákhoz és engedélyekhez kötik – sorolt párhuzamokat az elemző.

A lapnak a jogász kifejtette: az, hogy egy pandémiás helyzetben a nem fertőzöttek vagy beoltottak számára előnyöket biztosítanak, egyáltalán nem új keletű, hiszen hazánkban és az EU számos országában utazásokat, határátlépéseket is minimum negatív Covid-teszthez kötöttek. Görögország már meg is állapodott Izraellel oltási igazolványaik kölcsönös elfogadásáról. Utóbbi országban már február óta „zöldigazolvánnyal” látogathatók egyes intézmények, és az Európai Bizottság is már márciusban előterjesztette a koronavírus elleni oltást bizonyító európai uniós igazolvány létrehozására vonatkozó javaslatát.

– jelentette ki Szánthó Miklós.

Magyarázata alapján veszélyhelyzetben a lényeges különbség, hogy e korlátozás a „békeidőben” megszokott szükségességen és arányosságon is túlmehet. Hozzátette: valójában ez bármilyen különleges jogrend lényege, hiszen például egy járványt, de akár egy természeti katasztrófát is lehetetlen lenne kezelni a gyülekezési vagy rendezvényszervezési szabadság érintetlenül hagyásával.

– világított rá az elemző.

Elmondta, hogy azoknak az emberi jogi fundamentalista szervezeteknek, amelyek már a járvány kezdete óta valamennyi lényegi, a közegészségügyi érdeket védő – így jogkorlátozással járó – intézkedést támadnak, igazából nem formáljogi problémáik vannak. Például egyik fő érvük, miszerint a vakcinaigazolvány nem is jelent védettséget, hamis, hiszen

A jogásznak meggyőződése, hogy a liberálisok ellenérvei valójában kóros habitusukból fakadnak: számukra az egyéni vágyak kiteljesítése mindig fontosabb, mint a közérdek. A rendben, a rendezettség megteremtésére irányuló intézkedésekben mindig csak a megkülönböztetést látják, és inkább akarnak „diszkriminációmentes” anarchiát, mint hierarchikus biztonságot.

Az elemző felidézte: valójában ez a kulturális minta áll a teljes baloldalnak az elmúlt hónapokban a hatékony járványkezelés ellen folytatott ármánykodása mögött:

Ez indult a lélegeztetőgép-beszerzés ócsárlásával, a „nyissunk ki, zárjunk be, nyissunk, de ne így” cikcakkos követeléseivel, majd az oltásellenességben csúcsosodik ki, és folytatódik a vakcinaigazolvány elleni hergeléssel vagy a beadott oltások által kiváltott immunválaszok megkérdőjelezésével.

Sőt a helyzet talán rosszabb is – mondta Szánthó Miklós –, hiszen

Így van ez a drogliberalizáció, az eutanázia vagy a magzatgyilkosság, de most a járványhelyzet kapcsán is. És csak szomorúan állapíthatjuk meg – zárta a beszélgetést az elemző –, hogy az európai demográfiai problémák orvoslására, a gyermekszám növelésére, a családalapítás ösztönzésére – már csak a biológia és a természet törvényszerűségeiből fakadóan is – nem gyógyír a homoszexuális-propaganda, és a genderideológia sem.