Péter kapitánynak sikerült meggyőznie a baloldali képviselőket
888.hu
2021.12.14. 15:30
Az Országgyűlés a kormánypárti képviselők szavazataival elfogadta a jövő évi minimálbér-emeléshez szükséges adócsökkentéseket, de Márki-Zay Péter meggyőzte a baloldalt, hogy ne szavazza meg a minimálbér-emelést.
Mozgalmas nap volt ma is az Országgyűlésben.
A kormánypárti képviselők voksaival a következő adócsökkentéseket szavazták meg:
- 17-ről 13 százalékra csökken a munka közterhe,
- ezentúl nem kell befizetni szakképzési hozzájárulást,
- 2,5 százalékkal kevesebb lesz a szocho,
- 15,5 százalékról 13 százalékra csökken az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho),
- meghosszabbították a kis- és középvállalkozások helyi iparűzésiadó-kedvezményét,
- 10 százalékra csökken a kisvállalati adó (kiva).
A szavazáson a baloldali képviselők nem vettek részt.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy miért nem érdekelték a baloldalt azok a döntések, amelyek a jövő évi minimálbér-emeléshez szükségesek.
Úgy tűnik,
Márki-Zay Péternek sikerült meggyőznie őket arról, hogy a minimálbér sem szükséges.
Hogy is mondta a baloldali miniszterelnök-jelölt?
Én gazdasági kérdésekben roppant liberális vagyok, én nem feltétlenül tartom szükségesnek a minimálbért se.A minimálbérnek, ha belemennénk, rengeteg hátránya is van.”
A baloldal miniszterelnök-jelöltje éppenséggel csak azt felejti el, hogy a fizetések és a jóléti juttatások jelentős része is a minimálbér szintjéhez van igazítva.
A minimálbér megszüntetése pedig kiszolgáltatná a magyar dolgozókat a cégek kénye-kedvének, nagy valószínűséggel komolyan csökkentenék a fizetéseket is.
Mint ismert, a minimálbér mindössze 71 500 forint volt 2009-ben, 2022 januárjától azonban eléri a 200 000 forintot, ami a 2009-es összeg közel háromszorosa (280 százaléka).
A garantált bérminimum 87 000 forint volt 2009-ben, 2022-ben már 260 000 forint, a 2009-es összeg háromszorosa.
Az emelésnek köszönhetően jövő év január elsejétől magasabb lesz a minimálbér, mint a Gyurcsány–Bajnai-korszakban az átlagbér volt.
A legkisebb garantált bér emelésének ráadásul számos pozitív hozadéka van, mert ezzel a különböző családtámogatások is emelkednek:
- a gyermekgondozási díj (gyed) maximális összege (a gyed maximális összege így eléri majd a bruttó 280 ezer forintot, 10 év alatt több mint kétszeresére emelkedett. Az idén a maximális összeg 234 ezer forint);
- a hallgatói gyed alapképzés esetén bruttó 140 ezer forintra emelkedik;
- a gyermekek otthongondozási díja (gyod) (nettó 180 ezer forint lesz 2022-ben, 2019-ben még nettó 90 ezer forint volt; összehasonlításként a 18 éven aluliak ápolási díja mindössze 28 500 forint volt 2010-ben);
- a nagyszülői gyed maximális összege (a gyedhez hasonlóan várhatóan ennek a maximális összege is bruttó 280 ezer forint lesz);
- a táppénz napi maximális összege;
- az álláskeresési járadék maximális összege (a minimálbér-emeléssel az álláskeresési járadék elérhető maximális összege is nő, bruttó 167 ezerről 200 ezer forintra);
- bizonyos betegségekhez kapcsolódóan a munkavállalói adóalap-csökkentő kedvezmény (a kormány 2019-től bővített járulékkedvezmény-rendszerrel ösztönzi a piaci cégeket megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására; jelenleg mintegy 150 ezer megváltozott munkaképességű ember dolgozik, ők a minimálbér 5 százalékának megfelelő mértékű adókedvezményre jogosultak; ez jövőre havi 10 ezer forint lesz).
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Facebook-oldalán reagált a baloldal nemtörődömségére.
Újabb jelentős adócsökkentésekről döntöttünk ma a parlamentben. Ezek segítik a vállalkozásokat, így azok tovább emelhetik a béreket. A baloldal egyiket sem szavazta meg, hirtelen valami fontosabb dolguk akadt megint”
– fogalmazott.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
