Kiemelte, hogy katonatisztjeink ma ünnepélyes esküvel fogadták, hogy a törvények betartásával és betartatásával Magyarországot életünk árán is megvédik.

„Kívánom, hogy az Úristen védje meg országunkat és ne váljunk nagyhatalmak küzdőterévé. Mindent megteszünk, hogy magyar földön ne folyjon vér” – emelte ki a köztársasági elnök, aki egyúttal

„Lehet-e ünnepelni akkor, amikor a szomszédban fegyverek ropognak? Az árak egyfolytában emelkednek, hogy tudjuk-e energiával táplálni a gazdaságot. Kell az ünnep?” – tette fel a kérdést Novák Katalin. Mint mondta, éppen most van szükség arra, hogy ráláthassunk múltunkra, hogy a nemzet magától értetődő összetartozását megtaláljuk.

– hangsúlyozta Novák Katalin.

A köztársasági elnök felidézte, hogy Szent István napját még a kommunista diktatúra sem merte teljesen elvenni tőlünk, csak lényegétől igyekezett megfosztani, hiszen titkon akkor is tudták, hogy mi Szent István népe vagyunk, ezt a gyökeret pedig nem lehet kitépni a magyarok szívéből.

Mint fogalmazott,

– Szent István jól döntött, miképp a rendszerváltó magyarok is. Ma sem az a kérdés hová tartozunk, hanem, hogy

– mutatott rá az államfő.

Kiemelte azt, hogy hogy Magyarországnak szüksége van az európai államok közösségére és nekik is szükségük van ránk. Éppen ezért ma, amikor kontinensünk nagyhatalmak küzdőterévé válhat, egymásnak kell vetnünk a vállunkat, közös döntéseket kell hoznunk, amelyek a közös jót szolgálják.

„Nekünk magyaroknak is fel kell ismernünk az azonos értékeket és érdekeket, ahogy a többieknek is, országaink között ugyanakkor jelentősek a különbségek, ezt is tudomásul kell venni.

– rögzítette a köztársasági elnök.

Az államfő ennek kapcsán rámutatott: nehéz időket élünk, és még kijózanítóbb idők jönnek. A világ és ezen belül Európa rendjének megőrzéséhez bátor és határozott vezetőkre van szükség, akik képesek a jog és igazságosság fenntartására, és nem riadnak meg a pillanatnyi megméretésektől, akik türelmesek és józanok tudnak maradni.

„Próbatétel előtt állunk, ezért nem csak jó vezetékre van szükség, hanem jó magyar emberekre. A magyarság válságálló és van képessége az összekapaszkodásra, még ha ez nem is látszik. Ebben van az erőtartalékunk itt Székesfehérváron, Budapesten, a Nyírségben és Baranyában, Kárpátalján és Délvidéken is – hangsúlyozta a köztársasági elnök, majd határon innen és közös erőfeszítést kért a magyaroktól, hogy

Mint fogalmazott, a család a nemzet kovásza, így addig fog erősödni a magyarság, amíg lesznek, akik gyermekeket vállalnak.

Maradnak a családtámogatások

Novák Katalin elmondta; üdvözli azt a döntést, amelynek köszönhetően

– Az államalapítás – folytatta – hasonló a családalapításhoz. Bátorságot, hitet, elszántságot, és jövőbe vetett reménységet feltételez. Szent István bátor döntése nélkül nem lenne ma erős, önálló és független Magyarország, miképpen dédszüleink, nagyszüleink és szüleink döntése nélkül sem lehetnénk itt. Kellett, hogy ők is merjenek igent mondani az életre és ránk. Ezekből az igenekből épül a közösségünk. – fogalmazott az államfő.

Novák Katalin ünnepi beszédének végén úgy fogalmazott:

„Azt kívánom, hogy mindig legyen kenyere a családoknak és mindig legyenek, akikkel együtt ülünk az asztalnál.” – zárta szavait a köztársasági elnök.