A koronavírus-válság negatív gazdasági és társadalmi hatásait kezelni hivatott Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásainak kérdése az elmúlt hónapok egyik brüsszeli slágertémája. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a közelmúltban tartott, az unió helyzetéről szóló beszédében óriási sikerként tálalta az alap felállítását és a tagállami tervek egy részének elfogadását. A hazánknak járó források felhasználását célzó, Magyarország által benyújtott helyreállítási tervet az Európai Bizottság azonban ideológiai okok, döntően a hazai gyermekvédelmi törvény miatt egyelőre nem fogadja el.

Ezzel kapcsolatban Kovács István beszélt az események belpolitikai vonatkozásáról. Szerinte Brüsszel a hazai baloldallal együtt úgy próbálja beállítani ezt a pénzügyi eszközt, mintha az nagylelkű adomány lenne, aminek egyetlen feltétele, hogy Magyarország tartsa be a közös európai normákat. Amikor pedig Magyarország nem kér ebből a hitelből, akkor az az olvasat, hogy Magyarország nem akarja betartani a közös normákat. Itt azonban nem adományról van szó, hanem hitelről, amely hosszú távon megemelheti az államadósságot.

A Next Generation alapról Kovács Attila úgy nyilatkozott, hogy abban az értelemben jelent következő generációt, hogy évtizedekre adósságba verheti a tagállamokat. Nem csoda tehát, hogy a legtöbb tagállam nem veszi fel a hitelt.