2021. január 23-án a Transparency International magyar szervezete egy jelentést tett közé, amely szerint „az EU második legkorruptabb állama lett Magyarország”. Ezt természetesen a hazai, Sorosnak lekötelezett és szolgalelkű „független” média kritika nélkül visszhangozta, holott a Transparency kutatási metodikája senki előtt sem ismert, és a jelentés maga számtalan tárgyi tévedést és hazugságot tartalmaz – számolt be a tuzfalcsoport.blogstar.

A portál felidézi a Transparency állításait, miszerint

és a magyar kormány semmit nem lép ez ügyben. Csakhogy ez is nyíltszíni csúsztatás.

A kormány ugyanis a korrupció elleni küzdelem stratégiai céljait a 2020-2022 közötti időszakra szóló Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia elfogadásával határozta meg. Az érintett szervezetek e stratégiában foglaltakat figyelembe véve kell, hogy eljárjanak. Miközben a kormányzat lépéseket tesz a korrupciós veszély csökkentése érdekében az Európai Számvevőszék, illetve az Európai Bizottság illetékes szerveinek adatai és megállapításai is alátámasztják, hogy a csalásellenes közös fellépés tagállami és uniós párhuzamosságai, a körülményes és bürokratikus információáramlás sokszor a felderítés és a büntetőintézkedések eredményességének és hatékonyságának rovására megy- írják.

De a magukat „függetlennek” kikiáltó médiában is futótűzként söpört a Reuters azon cikke, mely szerint a Bizottság azt mérlegeli, nem folyósít Magyarországnak pénzt egészen addig, amíg nem lép fel a korrupció ellen. Az írás háttérismeret nélkül dobálózik statisztikai adatokkal, illetve olyan kritérimokat kér számon Magyarországon, melyeket más tagállamokon nem

A Reuters cikkének állításaival szemben a közbeszerzési szabályozás magyarországi gyakorlata nem tekinthető rossznak a többi tagállammal összehasonlítva. A Bizottság saját adatai alapján Magyarország jó értékkel rendelkezik az odaítélési szempontok tekintetében, a közbeszerzési eljárások átláthatósága kiemelkedő (a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos információk 98%-a nyilvános), és a verseny szintje megfelelő. A közzététel nélküli közbeszerzési eljárások száma az elmúlt 6 évben 3600-ról 274-re csökkent. Az Unió úgynevezett Belső piaci eredménytáblája 2019-re vonatkozó adatai alapján a magyar közbeszerzési rendszert a Bizottság átlagos szintűnek értékelte, és vannak olyan területek, amelyeken a magyar rendszer ki tudott emelkedni az EU-s átlagból. Az első 10 legjobb mutatókkal rendelkező tagállam között vagyunk és összesen 5 tagállamnak van kevesebb „piros jelzése”, mint Magyarországnak – írja a tuzfalcsoport.blogstar

A teljes cikk ITT olvasható.