Reynders a Magyarország és Lengyelország ellen zajló 7. cikk szerinti eljárás, illetve az LMBTQI-közösség (leszbikus, meleg, biszexuális, transzszexuális, queer és interszexuális) jogaival kapcsolatos magyarországi és lengyelországi fejleményekkel foglalkozó vitán kiemelte:

A biztos reményét fejezte ki, hogy a magyar és lengyel hatóságok „elgondolkodnak a problémák megoldásán”. Hozzátette: az Európai Bizottság bármikor kész együttműködni a két tagállammal, és egyeztetni illetékes hatóságaikkal. Azonban arra is készen áll, hogy a közös értékek védelmében minden rendelkezésére álló eszközzel éljen, köztük a kötelezettségszegési eljárással, valamint az első ízben szeptemberben bemutatott jogállamisági jelentéssel, ha a helyzet nem javulna.

Megemlítette, hogy a végső döntés a tanács kezében van, de a bizottság nyomást gyakorolhat mindkét tagállamra.

Kiemelte továbbá, hogy

Az uniós bizottság várja, hogy a bevezetni kívánt mechanizmussal összefüggésben végleges döntés szülessen – közölte Reynders.

Helena Dalli egyenlőségért felelős uniós biztos felszólalásában elmondta, hogy az Európai Bizottság szexuális kisebbségekre vonatkozó novemberben bemutatott stratégiája kulcsfontosságú a csoportokhoz tartozók jogi helyzetének javítása érdekében az egész unión belül, köztük Magyarországon és Lengyelországban is.
Azzal a magyar alaptörvény-módosítási tervezettel kapcsolatban, amely kimondaná, hogy az apa férfi és az anya nő, Dalli a nemzetközi emberi jogok és a határokon átívelő családjogi szabályok tiszteletben tartására hívta fel a magyar hatóságok figyelmét.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: a balliberális EP-képviselők „megszokott, egyoldalú performansza” volt a hétfői ülés, amelyen még a meghívott német EU-elnökség sem vett részt. Szavai szerint a Magyarországot rendszeresen támadó, szélsőséges EP-képviselők „kedvenc hobbijukat űzték”: támadhatták Magyarországot és Lengyelországot.

Hangsúlyozta, hogy a Magyarország ellen zajló 7. cikk szerinti eljárás politikai és ideológiai okokból indított eljárás, amely teljes mértékben megalapozatlan, és hazugságokra épül.

– fogalmazott.

A napirenden szereplő másik témával kapcsolatban az EP-képviselő jelezte, hogy a családjogi kérdések szabályozása kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartozik, az unió ezen a területen nem rendelkezik hatáskörrel, ezért abszurdnak nevezte, hogy a kérdés egyáltalán napirendre került.

– mutatott rá Hidvéghi.
Hozzátette: Donáth Anna, a Momentum Mozgalom európai parlamenti képviselője „természetesen” ismét a saját hazáját támadta.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Parlament LIBE bizottsága annak ellenére foglalkozik a 7. cikk szerinti eljárásokkal, hogy az eljárás jelenlegi szakaszában az uniós szerződések szerint nincs szerepe, abban a továbbiakban kizárólag a tagállamokat tömörítő tanács jogosult dönteni. A vita érdektelenségét mutatja, hogy azon a tanács soros elnökségének képviselője és a magyar, illetve a lengyel kormány képviselője sem vett részt, csupán a balliberális EP-képviselők Magyarország és Lengyelország iránti egyoldalú performanszára került sor – tette hozzá Hidvéghi Balázs.

Donáth Anna, a Momentum Mozgalom EP-képviselője felszólalásában azt mondta, a koronavírus-járvány aláássa a kisebbségi közösségek helyzetét és jogait. A magyar kormány pedig tudatosan használja ki a járványhelyzetet az emberi jogok aláásására. Kiemelte: a magyar kormány szexuális kisebbségekre vonatkozó alkotmánymódosító tervezete aktuálpolitikai célokat szolgál, valójában el kívánja terelni a figyelmet egy másik, a közpénzekkel összefüggő javaslatról – közölte a képviselő.