Az felek közötti üzengetés miatt szinte napról napra romlik az USA és Németország közötti kapcsolat. A német kancellár emiatt Keleten keres szövetségeseket.

Németországban már nagyban tart a választási kampány, és a nagy pártok egymást túlharsogva próbálják elhatárolni magukat Trumptól. Mindenekelőtt a megbicsaklott szociáldemokraták próbálják ezt a válságot kampánytémává tenni.

Nem lehet véletlen, hogy az orosz elnök, a kínai és az indiai miniszterelnök is az EU nagy fővárosaiban folytat tárgyalásokat. Putyin Párizsban tárgyalt, Modi indiai miniszterelnök és Li Ko-csiang kínai miniszterelnök pedig egymásnak adták a kilincset Berlinben.

Egyértelműen Washingtonnak címzett szavakkal beszélt Merkel és Modi a berlini tárgyalásaik után. Mindketten kijelentették, hogy a gazdaság nyitottsága és a klímavédelem tekintetében közös állásponton állnak – sőt Modi hozzátette, hogy India akkor is betartja a párizsi klímavédelmi egyezményt, ha az USA kilépne abból. Merkel a maga részéről Indiát egy megbízható partnernek nevezte, amely tisztelettel van a nagy vállalások és projektek iránt.

Li Ko-csiang kínai miniszterelnök is Berlinben folytatott tárgyalásokat szerdán és ráadásul pénteken részt vesz Brüsszelben az EU-Kína csúcstalálkozón is. Az egyre romló német-amerikai és egyre javuló német-kínai kapcsolatok tükrében nem meglepő, hogy a vezető német sajtóban megjelentek a hangok, miszerint Berlinnek új geostratégiai szövetségeket kellene kötnie.

Henrik Müller professzor amellett kardoskodik a Spiegelben, hogy Trump visszavonulása Amerika tradicionális vezető szerepéből destabilizáló hatású. Ezért szerinte Európának és Kínának össze kell fognia a globális kereskedelem és klímaváltozási politika területén. Müller szerint Washington a második világháború után olyan globális gazdaságpolitikai intézményeket hozott létre, mint az IMF, a Világbank és a WTO elődjét. Most pedig hirtelen szükségessé vált, hogy Európa és Kína közösen töltse be a globális szabályozói vákuumot.

(Privátbankár)