Csath Magdolna közgazdász szerint megvalósíthatatlan a közös európai uniós bérek ötlete, hiszen hatalmas különbségek vannak a tagállamok között országos és ágazati szinten egyaránt. Mindez azt jelenti, hogy a tagállamok között is eltérnek a fizetések, nemcsak a keleti és nyugati régiókban, de nyugati országok között is nagyok a különbségek.

A szakértő felidézte, hogy az egységes bérezés kialakításában az eltérő fejlettségi szint is akadályt jelent. A fejlettebb tagállamokban a vállalkozások már a munkaerő kiváltására alkalmas, bonyolult gépeket és technológiákat alkalmaznak, míg sok országban – köztük nálunk is – a cégek elsősorban az élőmunkára támaszkodnak. A fejlettebb technológiával rendelkező munkaadóknak kevesebb embert kell foglalkoztatniuk, akiknek így magasabb bért tudnak fizetni.

Csath Magdolna ugyanakkor a hazai vállalatok azon állítását sem tartja elfogadhatónak, hogy a magasabb bérszínvonal veszélybe sodorná a versenyképességüket, ezért nem szívesen emelnek bért. A közgazdász szerint, ha korszerűbb menedzsment- és szervezési módszereket alkalmaznának, nagyobb új értéket tartalmazó, innovatívabb termékeket, szolgáltatásokat kínálnának a piacon, jobb bevételre tehetnének szert. Ez pedig megteremtené az alapját a magasabb béreknek.

A Magyar Idők által megkérdezett Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász elmondta: nem várható, hogy jogalkotási fázisba lépjen a Jobbik kezdeményezése, akkor sem, ha összegyűjtenék a szükséges egymillió aláírást.

Felidézte, 2014-ben Németország kötelezővé akarta tenni, hogy a területére szállító – de nem ottani székhelyű – logisztikai vállalkozásoknak a német minimálbért kelljen kifizetniük alkalmazottaiknak. Emiatt kötelezettségszegési eljárás indult Németország ellen, mert az Európai Bizottság álláspontja szerint a bérek egységesítése korlátozta volna a szolgáltatások és az áruk szabad mozgását a közösségen belül.

Az alkotmányjogász szerint az Európai Polgári Kezdeményezés folyamatán belüli aláírásgyűjtést Brüsszel részben politikai célzattal engedélyezhette, hasonlóan a CEU-val, valamint a civil szervezetekkel kapcsolatos alapjogi eljáráshoz. Ha összegyűlik a szükséges mennyiségű aláírás, az EB megvizsgálja a szakmai megalapozottságot, de nem köteles jogalkotási javaslatot előterjeszteni – nyilatkozta a lapnak Ifj. Lomnici Zoltán.