A kormányzatot rengeteg külső és belső támadás érte, amikor 2015-ben úgy döntött: a déli határszakaszon ideiglenes biztonsági határzár felépítésével kell megállítani az országra nehezedő migrációs nyomást. Ugyanakkor az élet bebizonyította: a magyar kormány akkor vitatott döntése nyomán mára uniós kérdéssé vált a határvédelem feladata.

A Magyar Rendőrség, a Magyar Honvédség és a büntetés-végrehajtás együttműködésével a 2015. szeptember-októberre, rekordidő alatt elkészült mintegy 290 kilométeres határzár alaposan átalakította a migrációs útvonalakat és gátat szabott az ellenőrizhetetlen emberáradatnak.

– Az elért eredmény látványos: míg 2015-ben 177 ezer menedékkérelmet adtak be Magyarországon, addig 2016-ban már csak 29 ezret, idén pedig ez idáig mintegy 2500-at" – hangsúlyozta lapunknak Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója. Hozzátette: ezzel szoros összefüggésben az illegális határátlépések száma is jelentősen csökkent.

– Egyértelmű az összefüggés a migrációs nyomás csökkenése és a kerítés között, ezt azóta az uniós határvédelmi ügynökség is elismerte. Hiszen szerintük is a magyar kerítés, a többi balkáni ország határvédelmi intézkedései és az EU–török megállapodás együttes hatására csökkent a migrációs nyomás a balkáni útvonalon. Az újonnan érkezők száma a korábbi töredékére mérséklődött. 2015 októberében volt olyan nap, amikor 10 ezer ember érkezett Görögországba, míg az egyezség megkötését követően a napi átlag 47 főre zuhant.

Ehhez az is hozzájárult, hogy a magyar–szerb határszakaszon további 155 kilométer hosszan második védelmi vonal épült, 2017 első negyedévére pedig elkészült a határzárhoz csatlakozó intelligens jelzőrendszer is, amelyhez hagyományos és hőkamerák is kapcsolódnak. Az elmúlt években a kormány közel 270 milliárd forintot fordított az illegális migráció elleni védekezésre, ugyanakkor a jogalkotásban is megtette a szükséges lépéseket: a határzár elemeinek jogi védelme mellett a kerítésen át történő illegális átlépések megakadályozása és a menekültkérelmek gyorsabb elbírálása érdekében több jogszabályi szigorítás is életbe lépett.

– Az pedig, hogy a kérelmek beadásának feltétele, hogy azokat kizárólag a határon lévő tranzitzónákban lehet benyújtani, ismét előremutató intézkedésnek bizonyult – emelte ki a főigazgató. – A déli határszakaszon felállított kerítésnek terelő és szűkítő hatása lett. Napok alatt elterelte a hullámot Magyarországról, illetve a legális átlépési pontokhoz irányította azokat, akik jogszerűen, a tranzitzónákon keresztül akartak belépni az ország területére. A jogi határzár ráadásul az európai politikai, szakmai és jogi viták színterére emelte azt a problémát, hogy vajon Európa határán vagy azon kívül kell-e kiépíteni a menedékkérőknek nyitott elbírálási pontokat. Ugyanakkor a magyar migrációs politika legfontosabb európai eredménye, hogy immár uniós szinten is a migrációs vita része a határvédelem – szögezte le a szakember.

Magyarország az Európai Unió valamennyi fórumán következetesen elutasította Brüsszel kötelező betelepítési kvótára vonatkozó előterjesztését. Éppen ezért a kormány hangsúlyozta: a „kvótaperben" elutasított magyar és szlovák kereset ügyében a csata „még csak most kezdődik".

Tématámogatás. Készül Magyarország Kormánya támogatásával.