Még 2015 júniusában döntöttek úgy az uniós országok állam- és kormányfői, hogy két év alatt ideiglenesen mintegy 40 ezer migránst telepítenek át a válság által leginkább sújtott tagállamokból, tehát Olaszországból és Görögországból. A tagállamok akkor még önkéntes alapon tehettek „felajánlást”, hogy hány migránst fogadnak be, azonban 2015 szeptemberében az uniós belügyminiszterek – Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia ellenszavazata és Finnország tartózkodása mellett – úgy döntöttek, hogy 120 ezerrel kibővítik, illetve kötelezően megszabják, hogy melyik tagállamnak hány migránst kell átvállalnia – idézi fel az eseményeket a Magyar Idők.

Ekkor tehát a visegrádi országok közül egyedüliként Lengyelország szavazta meg a brüsszeli csomagot, de a kormányváltás óta a lengyelek is határozottan ellenzik a kötelező kvótákat, ahogyan Spanyolország, Franciaország és a balti államok is.

A lap beszámolója alapján az Európai Bizottság legújabb, augusztus 4-i jelentéséből kiderül, hogy Máltát leszámítva egyetlen uniós országnak sem sikerült – vagy inkább nem volt hajlandó – teljesítenie a kötelezettségeit.

Magyarország és Lengyelország mellett Ausztria sem vett részt a brüsszeli kvótarendszer végrehajtásában, hazánk Szlovákiával karöltve pedig megtámadta a kvótarendszert az Európai Bíróságon. Magyarországon a kérdésben 2016. október 2-án népszavazást is tartottak, a résztvevők elsöprő többsége, 98 százaléka mondott nemet a kényszerbetelepítésre.

Az Európai Bizottság emiatt kötelezettségszegési eljárást indított idén júniusban Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen, amiért nem hajtják végre a korábbi döntést.

Ennek kapcsán a Magyar Idők megjegyzi, hogy a hazánkat a kvótarendszer elutasítása miatt leginkább támadó tagállamok sem hajtották végre kötelezettségeiket. Franciaország például a 19 714 menedékkérőből mindössze 4100-at fogadott be eddig, Németország a 27 536-ból 7201-et, Belgium pedig a 3812-ből 846-ot. A balti államok mostanra pedig szinte teljesen felhagytak az áttelepítési mechanizmus végrehajtásával.

A kimutatások alapján bátran kijelenthető, hogy szinte egyetlen ország sem fogja teljesíteni maradéktalanul a kvótarendszert, így – Máltát kivéve – Brüsszel az összes tagállammal szemben kötelezettségszegési eljárást indíthatna. Ez azonban igencsak valószínűtlennek tűnik a politikai motivációk ismeretében.