Ami viszont ennél jóval kisebb hírverést kapott, az a tény, hogy a megállapodás értelmében megkezdődött a Törökországban lévő szír migránsok szervezett – úgymond ellenőrzött keretek közt történő – betelepítése az Európai Unióba. Azaz, ezzel a lépéssel egyetlenegy bevándorlóval sem lesz kevesebb Európában, csak az történik, hogy az unió válogathat az emberpiacon. „Te kellesz! Te pedig mehetsz vissza!” Kérdés, hogy hogyan is fog működni a rendszer? Ki és milyen indokok alapján választja ki a betelepülni vágyó migránsokat?    

De lehet sorolni a további kérdéseket is. Nyilván az EU érdeke, hogy minél képzettebb munkaerőt hozzon Európába, akiknek van némi esélye a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre. Ugyanakkor az is igaz, hogy az unióban 9,5 százaléknyi, 23 millió munkanélküli van. Ebből 17,5 millióan az euróövezetben, azaz jellemzően a nyugati régióban. Ha így nézzük a bevándorlók egy telített munkaerőpiacra érkeznek. Kérdés, hogy hol és hogyan találnak munkát? Vagy jelentheti ez azt is, hogy a betelepülők olcsóbban vállalnak majd munkát, mint az európaiak? Ez viszont azt eredményezheti, hogy az európaiak még nagyobb hányada kerül utcára, tovább szítva a 2008-as válság óta gyűrűző szociális feszültségeket.

De nézzük a másik oldalról. Azzal, hogy az EU elviszi a legképzettebb szíriaiakat, lemond arról, hogy Szíria valaha is újjáépüljön? Mert ki fogja a közel-keleti országot újra felépíteni, ha az elitje Európában van családostul. Romantikus elképzelés az, hogy ha véget ér a háború, szírek nagy csoportjai indulnak majd haza. Ez a sokkal szoftabb körülmények között érkező török vagy jugoszláv vendégmunkások esetében sem valósult meg. Miért gondolják azt, hogy ez szírek esetében működni fog?

De a kérdések tovább sorjáznak. Mi lesz a tavalyi évben érkezett másfél millió bevándorlóval? Õ róluk nem szól a fáma. Ráadásul német kutatások kimutatták, hogy ők bizony nem a legképzettebbek. Kétharmaduk alig tud írni és olvasni. Melyik munkaerőpiac tud felszívni egymillió funkcionális analfabétát? De menjünk tovább. A tavalyi rekordévet megelőzően is érkeztek bevándorlók. 2013 és 2014-ben összesen több mint egymillióan. Róluk sem hallani túl sokat.

Az európai elit cselekvőképtelen. Illetve egy dolgot tud: szétteríteni a felelősséget. Ne csak egy ország szívjon, hanem mindenki, az is, aki ebből ki akar maradni. A kiszivárgott terv szerint el akarják vonni tagállami hatáskörből a menekültügyi kérelmek elbírálását. Ez azt jelenti, hogy az uniós szervek fogják eldönteni, hogy egy bevándorló maradhat-e és ha igen melyik tagországban telepedjen le. Kötelező betelepítés ez a javából, ami valljuk be a nemzeti szuverenitás elég masszív arculcsapása.