Von der Leyen: Ha Európában két fokkal csökkentenénk a fűtést...
888.hu
2022.06.21. 15:00
Tervek és vágyak.
Az Európai Unió vészhelyzeti terveket dolgozott ki annak érdekében, hogy sorrendet állíthasson fel, hova megy az energia abban az esetben, ha Oroszország elkezdi a szállítmányok csökkentését – közölte büszkén Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Irish Times-nak adott interjújában.
A német kormány energiatakarékosságra szólította fel a lakosságot, míg Olaszországban állítólag riadókészültség elrendelését fontolgatják, miután az orosz állami irányítású Gazprom csökkentette a szállításokat.
Ha két fokkal csökkentenénk a fűtést vagy a hűtést Európában, kevesebb légkondicionálót használnák, az kompenzálná az Északi Áramlat-1 teljes szállítását.”
– mondta a felelős politikus.
„Rendelkezünk olyan vészhelyzeti tervekkel, amelyek a szükséges lépések teljes skáláját tartalmazzák, a hatékonysági elemtől kezdve az energiatakarékosságon át a szükségletek rangsorolásáig.”
– közölte szemrebbenés nélkül von der Leyen.
A lap beszámolója szerint az EU versenyt fut, hogy nemzetközi szállítókból feltöltse gáztárolóit, hogy télre elérje a 80 százalékos célt. Emlékeztetnek, megállapodást írtak alá Izraellel és Egyiptommal a beszerzésekről. A jelenlegi 43 százalékos szint felemelése a 80 százalékos célértékre azonban nem lesz könnyű.
Ez még mindig rengeteg munka. És a körülmények is súlyosak.”
– mondta von der Leyen.
Egyes kormányok a legszennyezőbb fosszilis tüzelőanyagokhoz nyúlnak, hogy kompenzálják a hiányt: Németország a széntüzelésű erőművek újraindítását tervezi, ami veszélyezteti az EU azon célkitűzéseit, hogy elkerülje az éghajlatváltozás legkatasztrofálisabb hatásait.
Biztosra kell menjünk abban, hogy ezt a válságot arra használjuk fel, hogy a jövőbiztos energiák felé haladjunk, és nem szabad visszalépnünk a piszkos fosszilis tüzelőanyagokhoz.”
– értékelt.
Ukrajna EU-tagságáról szólva elmondta, „mély meggyőződése”, hogy a tagállamok megszavazzák Ukrajnának a tagjelölti státusz megadását, amikor vezetőik ezen a héten Brüsszelben találkoznak. Ez szerinte a szolidaritás fontos politikai nyilatkozatának tekinthető.
Arról nem kívánt nyilatkozni, hogy az ország milyen hamar csatlakozhat az EU-hoz, rámutatva, hogy míg Törökország és Szlovákia egyszerre kapta meg a tagjelölti státuszt, Szlovákia öt éven belül csatlakozott, addig „Törökország ma messzebb van, mint 1999-ben”.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
