Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Százhat éve tört ki az első világháború

888.hu

2020.07.28. 17:00

Napra pontosan százhat évvel ezelőtt, 1914. július 28-án üzent hadat az Osztrák–Magyar Monarchia Szerbiának, miután a belgrádi kormány és I. Péter király elutasította az öt nappal korábbi bécsi ultimátumot. A hadüzenet mozgásba hozta a szemben álló európai katonai szövetségeket, ezáltal néhány napon belül világméretű háború robbant ki, mely négy év alatt romba döntötte Európát.

Miután 1914. június 28-án Szarajevóban Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolta Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörököst, a Monarchia és Szerbia borús viszonya még tovább romlott. A merénylő nemzetisége, illetve a Fekete Kézzel és más terrorszervezetekkel fenntartott kapcsolata arra sarkallta Bécset, hogy a gyilkosságért közvetlenül Szerbiát vonja felelősségre, a balkáni hódító tervek pedig arra késztették Ferenc József környezetét, hogy háborúval vegyenek elégtételt a Monarchia déli szomszédján.

A merénylet után összehívott koronatanácsban már a hadüzenet kérdése volt a központi téma, melyet – egyetlen ellenszavazat, gróf Tisza István magyar miniszterelnök tiltakozása mellett – a megjelent vezetők szinte mindannyian támogattak. A hadüzenet nyilvánvalóan magában hordozta egy általános háború kockázatát, mivel Oroszország nyíltan támogatta Szerbiát, II. Miklós birodalma mellett pedig ott állt az antant, tehát Nagy-Britannia és Franciaország is.

Mindennek dacára a német császár, II. Vilmos és vezérkari főnöke, Helmuth von Moltke is támogatta a hadüzenetet, mivel Németországban úgy vélték, a háború elkerülhetetlen, és a tendenciák azt mutatták, a hármas szövetség hamarosan elveszíti fölényét az antanttal szemben. A július első felében tartott tanácskozások során Moltke és Conrad von Hötzendorf vezérkari főnök a Blitzkrieg – vagyis a villámháború – ötletével meggyőzték az idős uralkodót a győzelem lehetőségéről.

A két fővezér terve egy gyors és eredményes franciaországi és szerbiai villámháborún alapult, melyet az Oroszország elleni együttes támadás követett volna; a Monarchiának ebben a háborúban tehát nem volt más feladata, mint kiharcolni a győzelmet a szerbiai fronton, és feltartani a – lassúnak vélt – orosz mozgósítást, míg Franciaország békére kényszerül a németek ellen. Ferenc József és Vilmos vezérkara a korábbi háborúk nyomán gyors, mindössze néhány hónapos küzdelmet jósolt, ennek fényében kell értelmezni tehát azt az elhamarkodott 1914 júliusi ígéretet is, miszerint a német és osztrák katonák a falevelek lehullásakor már ismét otthon lesznek.

Magyarország, 1919. Első világháborús sebesült katonák várakoznak egy hadikórház előtt. A felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen | Fotó: MTI/ Reprodukció

A Magyarországot képviselő Tisza István talán az egyetlen befolyásos politikus volt, aki ellenezte a hadüzenetet, mivel tisztában volt azzal, hogy hazánk számára ebből semmiféle előny nem származhat: egy esetleges vereség minden bizonnyal feldarabolná Magyarországot, a győzelem, és ezzel a Monarchia területi növekedése pedig csökkentené a magyarság arányát és ezzel befolyását is. Tisza, miután sikertelenül próbálta megóvni a békét, július hónapban már csak arra törekedett, hogy megakadályozza az általános háború kirobbanását, illetve, hogy rábírja a császárt egy deklaráció kiadására, miszerint a Monarchiának nincsenek támadó szándékai.

A magyar kormányfő végül nem járt sikerrel, a császár ugyanis július 23-án ultimátumot küldött Belgrádba, melyben azt követelte I. Pétertől, hogy 48 órán belül járuljon hozzá a merénylet felelőseinek felkutatásához, szüntessen be minden propagandát a Monarchia ellen, és oszlassa fel mindazon szervezeteket, melyek terrorcselekményekkel gyanúsíthatóak. Amellett, hogy a szerb hadsereg és államapparátus valóban összefonódott a Fekete Kézzel és más szervezetekkel, ezek a követelések önmagukban is teljesíthetetlenek voltak, hiszen követeléseivel Ausztria-Magyarország mélyen sértette Szerbia szuverenitását. Ezzel Ferenc József és az ultimátumot átadó, Giesl von Gieslingen belgrádi nagykövet is tisztában volt, de a cél ekkor már nem a vizsgálat, hanem a háború kiprovokálása volt.

Miután Oroszországgal a háttérben Péter király elég erősnek érezte magát, visszautasította Bécs követeléseit, ezért pár nap tétovázás után Ferenc József végül elküldte a birodalma számára végzetesnek bizonyuló hadüzenetet. A háború örvénye aztán a várakozások szerint továbbterjedt Európában: miután Németország eredménytelen ultimátumot küldött a határai mentén mozgósító Franciaország és Oroszország számára, augusztus első napjaiban már négyre emelkedett a hadviselő felek száma. Ötödikként Nagy-Britannia lépett be a küzdelembe, miután Helmuth von Moltke a semleges Belgium területén mozgósított Franciaország ellen, az év során pedig csatlakozott a harcoló felekhez még Törökország, illetve Japán is.

Az antant és a központi hatalmak több évtizedes gyarmati vetélkedése végül egy lokális konfliktusban robbant a felszínre, és a résztvevők folyamatos csatlakozása mellett egy négyéves háborút eredményezett. Az 1914. július 28-i hadüzenet egy világméretű háborúhoz vezetett, mely 15 millió ember életét követelte, és teljesen átrajzolta a bolygó politikai arculatát.

(Rubicon)

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Háborús övezetet csináltak a fosztogatók Chicagóból

Háborús övezetet csináltak a fosztogatók Chicagóból

Tömeges fosztogatás kezdődött, amely órákon át tartó lövöldözésbe torkollott Chicagóban, ahol helyi idő szerint hétfő délelőtt több mint száz embert vettek őrizetbe.

Megnyúzták, majd megsütötték maguknak a kutyákat a migránsok

Megnyúzták, majd megsütötték maguknak a kutyákat a migránsok

Kétségbeesetten számolt be arról egy lampedusai nő, hogy mit művelnek a migránsok a birtokán. Az illegális bevándorlók amellett, hogy ott isznak és drogoznak, megették a nőnek az állatait is – a bárányok és a csirkék mellett nem kímélték a kutyákat sem, azokat is megsütötték maguknak – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Puskás Ferenc bekerül a FIFA legendái közé

Puskás Ferenc bekerül a FIFA legendái közé

Puskás Ferenc bekerül a legnépszerűbb labdarúgó-videójátékban a FIFA legendái közé.

Újabb jel, hogy hamarosan indul az Index 2.0

Újabb jel, hogy hamarosan indul az Index 2.0

Július 24-én felmondtak az indexesek, július 31-én pedig már létre is hozták a Van Másik Kft.-t.

7:59 – A nap legfontosabb hírei

7:59 – A nap legfontosabb hírei

Orbán Viktor beszámolt az Országgyűlésnek az uniós csúcsra adott mandátum teljesítéséről, Donáth Anna olyat tett, ami bizton nem tetszik Gyurcsánynak, merényleteket tervez az Antifa Németországban.

Kijózanodtak az ukránok: ismét zöld zónában Magyarország

Ukrajna egy hét vörös zónás besorolás után ismét zöld zónába tette Magyarországot – derült ki hétfőn az ukrán egészségügyi minisztérium hivatalos honlapján közzétett táblázatból.

Tanévkezdés: Orbán a szeretetből is példát mutatott

Tanévkezdés: Orbán a szeretetből is példát mutatott

Küszöbön az új tanév, amelynek kapcsán nem árt rögzíteni néhány dolgot. A fizetésemeléseket, az óraszámcsökkenéseket is hozó új Nemzeti Alaptanterv indulása és a munkába álló iskolaőrök mellett leginkább a szeretetről s annak különböző megnyilvánulási formáiról is szót kell ejteni.

Leszbikus migránstársára támadt a nigériai nő

Leszbikus migránstársára támadt a nigériai nő

Az elfogadás, tolerancia, szeretet jegyében.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére