Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Nyolcvan évvel ezelőtt nyitotta meg határait Magyarország a lengyel menekültek előtt

Horváth Tamás

2019.09.18. 17:18

Napra pontosan nyolcvan éve, 1939. szeptember 18-án nyitotta meg határait Magyarország a második világháború kitörése, Lengyelország német lerohanása után hazájukból elmenekült több mint százezer lengyel előtt.

A hagyományosan jó lengyel-magyar politikai kapcsolatokban az első világháború után változások következtek be. A versailles-i békeszerződések révén Lengyelország 123 év után visszanyerte függetlenségét, Magyarország viszont területének kétharmadát elveszítette. A két ország a következő időszakban különböző célokat követett: Varsót a status quo fenntartása, Budapestet az elveszített területek visszaszerzése vezérelte. A közeledés csak az 1930-as években indult meg, a két országnak 1939 márciusában lett ismét (180 kilométer hosszú) közös határa, amikor Csehszlovákia felbomlása után a magyar hadsereg bevonult Kárpátaljára.

A második világháború 1939. szeptember 1-jén tört ki, amikor Németország megtámadta Lengyelországot. A német hadigépezet négy hét alatt elfoglalta az ország nyugati részét, a keleti vajdaságok a szeptember 17-én (a Molotov-Ribbentrop-paktum értelmében) benyomuló szovjet csapatok ellenőrzése alá kerültek. A kilátástalan helyzetben lengyelek tízezrei próbáltak külföldre menekülni, s ezzel csak Románia és Magyarország felé próbálkozhattak.

Az első lengyel menekültek szeptember 10-én érték el a magyar határt, számuk a katonai helyzet romlásával egyre nőtt. A lengyel kormány már szeptember 12-én segítséget kért, amelyet Magyarország – alapvetően német politikai orientációja ellenére – politikai és humanitárius okokból is kötelességének érzett megadni.

A határok hivatalos megnyitására

szeptember 18-án, Teleki Pál miniszterelnök személyes utasítására került sor.

A Magyarországra érkezett menekültek számát 60 és 140 ezer közé teszik, de pontos adatok nincsenek. Ennek az az oka, hogy sokan csak továbbutaztak, s kezdetben nem működött a nyilvántartás és az igazolványok kiállítása sem. A menekültügy ilyen nagyszámú ember fogadására, elhelyezésére és ellátására nem volt, nem lehetett felkészülve, ezért teljesen újra kellett szervezni a rendszert.

Lengyel menekültek a magyar határon 1939 őszén | Fotó: Berkó Pál / Fortepan

A katonai és a polgári menekültek fogadását a kezdetektől elkülönítve kezelték. A katonák számára 141 „fogolytábort” hoztak létre, a civileket a fővárosban és 114 településen szállásolták el. A katonák ügyeivel a Honvédelmi Minisztérium Baló Zoltán, majd 1943-tól Utassy Loránd ezredes vezette XXI. ügyosztálya foglalkozott, míg a civilekkel a Belügyminisztérium Közbiztonsági Osztályán a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság (KEOKH), illetve a IX. Szegény Ellátási Általános Segélyezési Osztály. Ez utóbbi helyettes vezetője, majd 1941 júniusától vezetője Antall József miniszteri tanácsos (néhai Antall József miniszterelnök apja) volt, aki a lengyel menekültek ügyeit az 1944. évi német megszállásig intézte. A lengyel részről megalakult polgári bizottságot a később „lengyel Wallenbergként” ismert Henryk Slawik újságíró és diplomata vezette.

A befogadott polgári menekültek szabadon közlekedhettek, pénzsegélyt kaptak, napidíjuk havi összegét az átlagjövedelemhez igazították. Sőt, 1940 tavaszától mindenkinek biztosították a munkavállalás lehetőségét és az oktatást, ami messze túlhaladta a genfi egyezményben előírtakat. A lengyel menekültek számára nem csupán elemi iskola létesült, hanem Varga Béla plébános szervezésében Balatonbogláron gimnázium és líceum is; a kontinensen akkor ez volt az egyetlen lengyel nyelvű és tanrendű középiskola, mert Hitler a lengyelországiakat mind bezáratta.

A katonai menekülteket nem hadifogolyként, hanem kényszerlakhelyre telepített külföldi internáltként kezelték. Szabad kijárásuk volt, zsoldot, később ők is munkavállalási lehetőséget kaptak. A német titkosszolgálat előtti teljes titoktartással ún. „konspirációs pontokat” hoztak létre, hogy a Franciaország felé irányuló emigrációt segítsék, a kimenekítetteket papírokkal, ruhával, pénzzel és vonatjeggyel látták el. A kezdeti 141 táborból fél év után már csak 21 maradt meg.

A németek 1944. március 19-i bevonulása után elkezdődött a legálisan működő lengyel szervezetek és táborok felszámolása, a menekültek letartóztatása, koncentrációs táborba hurcolása, esetenként kivégzése. Id. Antall Józsefet a lengyel polgári bizottság teljes vezérkarával együtt ugyancsak letartóztatták. Antall megmenekült, mert a kínzások ellenére sem vallott rá senki, de a mintegy 30 ezer embert – közülük ötezer zsidó volt – megmentő Henryk Slawik a mauthauseni táborba került, ahol kivégezték. Antall és Slawik 1990-ben a jeruzsálemi Jad Vasem intézettől posztumusz Világ Igaza elismerést kapott, Budapesten és Varsóban is emlékművük áll.

A második világháborút túlélő utolsó lengyel csoport a Lengyel Hazatelepítési Misszió szervezésében, 1946. augusztus 10-én hagyta el Magyarországot, de olyanok is voltak, akik véglegesen itt telepedtek le. A Rákosi-korszakban Baló Zoltán ezredest osztályellenségnek minősítették, nyugdíjától is megfosztották, Utassy Loránd ezredest lefokozták, és családjával a Hortobágyra deportálták, Antall Józsefet kényszernyugdíjazták, Varga Béla a letartóztatás elől az Egyesült Államokba menekült.

Grzegorz Lubczyk újságíró, volt budapesti lengyel nagykövet 2012-ben Wegierskie serce (Magyar szív) című dokumentumfilmjével állított emléket a lengyeleknek nyújtott magyar segítségnek, mert egyetlen nép és társadalom sem tanúsított olyan együttérzést és nyújtott olyan nagy támogatást a lengyeleknek, mint a magyarok. Filmje az általa és felesége által összeállított Emlékezés-Pamiec – lengyel menekültek Magyarországon 1939-1946 című korábban megjelent kétnyelvű (lengyel-magyar) album törzsanyagára épült.

(MTVA Sajtóadatbank)

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Újra választanak Izraelben

Újra választanak Izraelben

Az izraeli parlament szerda éjszaka megszavazta saját feloszlatását, majd csütörtök hajnalban jóváhagyta azt az indítványt, amely új parlamenti választás kiírását írja elő jövő év március másodikára.

Sorsdöntő választás zajlik ma Nagy-Britanniában – a tét a népakarat

Sorsdöntő választás zajlik ma Nagy-Britanniában – a tét a népakarat

Nagyon régen nem volt ilyen horderejű választásra példa a briteknél: a tét nemcsak a népakarat, hanem átfogó értelemben a demokráciába vetett hit megóvása is, s pontosan ezért küzd a Boris Johnson kormányfő vezette, Brexit-párti Konzervatív Párt.

Tizenöt éve nem látott siker kapujában az FTC

Tizenöt éve nem látott siker kapujában az FTC

Csütörtökön az Európa-liga csoportköréből való továbbjutásért játszik a Ferencváros Bulgáriában.

Trump az egyetemi antiszemitizmus visszafogását célzó rendeletet írt alá

Trump az egyetemi antiszemitizmus visszafogását célzó rendeletet írt alá

Donald Trump amerikai elnök az egyetemi Izrael-ellenes jelenségek és az antiszemitizmus visszafogását célzó rendeletet írt alá szerdán.

Weinstein 47 millió dolláros peren kívüli egyezséget kötött az őt vádló nőkkel

Weinstein 47 millió dolláros peren kívüli egyezséget kötött az őt vádló nőkkel

Harvey Weinstein volt hollywoodi filmproducer 47 millió dolláros peren kívüli egyezséget kötött szerdán azokkal a nőkkel, akik szexuális zaklatással vádolták őt – jelentette este több amerikai lap.

Iszlamista merényletet akadályozott meg a dán rendőrség

A dán rendőrség szerdán húsz embert vett őrizetbe egy készülő iszlamista merénylet megakadályozása céljából az országszerte végrehajtott razziákban.

Újabb támadást intézhet a kárpátaljai magyarság ellen az ukrán törvényhozás

Újabb támadást intézhet a kárpátaljai magyarság ellen az ukrán törvényhozás

Ha az ukrán parlament jelen formájában fogadja el a közigazgatási törvény módosítását, az egy újabb támadás lehet a kárpátaljai magyar közösség ellen – mutatott rá Zsigmond Barna Pál (Fidesz) a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) regionális önkormányzati munkacsoportjának társelnöke a testület ülése után szerdán újságíróknak.

Salvini: a jobboldal megmenteni akarja Olaszországot Európában és nem kivezetni onnan

Salvini: a jobboldal megmenteni akarja Olaszországot Európában és nem kivezetni onnan

A „nehéz felfogásúak” Európa igazi ellenségei, akik „mindent elfogadnak, amit Brüsszel diktál” – jelentette ki Matteo Salvini, az ellenzéki Liga és az olasz jobboldali koalíció vezetője szerda esti parlamenti felszólalásában. A képviselőház után a szenátus is megszavazta Róma tervezett csatlakozását az Európai Stabilitási Mechanizmus (EMS) reformjához.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére