Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Nyolcvan évvel ezelőtt nyitotta meg határait Magyarország a lengyel menekültek előtt

Horváth Tamás

2019.09.18. 17:18

Napra pontosan nyolcvan éve, 1939. szeptember 18-án nyitotta meg határait Magyarország a második világháború kitörése, Lengyelország német lerohanása után hazájukból elmenekült több mint százezer lengyel előtt.

A hagyományosan jó lengyel-magyar politikai kapcsolatokban az első világháború után változások következtek be. A versailles-i békeszerződések révén Lengyelország 123 év után visszanyerte függetlenségét, Magyarország viszont területének kétharmadát elveszítette. A két ország a következő időszakban különböző célokat követett: Varsót a status quo fenntartása, Budapestet az elveszített területek visszaszerzése vezérelte. A közeledés csak az 1930-as években indult meg, a két országnak 1939 márciusában lett ismét (180 kilométer hosszú) közös határa, amikor Csehszlovákia felbomlása után a magyar hadsereg bevonult Kárpátaljára.

A második világháború 1939. szeptember 1-jén tört ki, amikor Németország megtámadta Lengyelországot. A német hadigépezet négy hét alatt elfoglalta az ország nyugati részét, a keleti vajdaságok a szeptember 17-én (a Molotov-Ribbentrop-paktum értelmében) benyomuló szovjet csapatok ellenőrzése alá kerültek. A kilátástalan helyzetben lengyelek tízezrei próbáltak külföldre menekülni, s ezzel csak Románia és Magyarország felé próbálkozhattak.

Az első lengyel menekültek szeptember 10-én érték el a magyar határt, számuk a katonai helyzet romlásával egyre nőtt. A lengyel kormány már szeptember 12-én segítséget kért, amelyet Magyarország – alapvetően német politikai orientációja ellenére – politikai és humanitárius okokból is kötelességének érzett megadni.

A határok hivatalos megnyitására

szeptember 18-án, Teleki Pál miniszterelnök személyes utasítására került sor.

A Magyarországra érkezett menekültek számát 60 és 140 ezer közé teszik, de pontos adatok nincsenek. Ennek az az oka, hogy sokan csak továbbutaztak, s kezdetben nem működött a nyilvántartás és az igazolványok kiállítása sem. A menekültügy ilyen nagyszámú ember fogadására, elhelyezésére és ellátására nem volt, nem lehetett felkészülve, ezért teljesen újra kellett szervezni a rendszert.

Lengyel menekültek a magyar határon 1939 őszén | Fotó: Berkó Pál / Fortepan

A katonai és a polgári menekültek fogadását a kezdetektől elkülönítve kezelték. A katonák számára 141 „fogolytábort” hoztak létre, a civileket a fővárosban és 114 településen szállásolták el. A katonák ügyeivel a Honvédelmi Minisztérium Baló Zoltán, majd 1943-tól Utassy Loránd ezredes vezette XXI. ügyosztálya foglalkozott, míg a civilekkel a Belügyminisztérium Közbiztonsági Osztályán a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság (KEOKH), illetve a IX. Szegény Ellátási Általános Segélyezési Osztály. Ez utóbbi helyettes vezetője, majd 1941 júniusától vezetője Antall József miniszteri tanácsos (néhai Antall József miniszterelnök apja) volt, aki a lengyel menekültek ügyeit az 1944. évi német megszállásig intézte. A lengyel részről megalakult polgári bizottságot a később „lengyel Wallenbergként” ismert Henryk Slawik újságíró és diplomata vezette.

A befogadott polgári menekültek szabadon közlekedhettek, pénzsegélyt kaptak, napidíjuk havi összegét az átlagjövedelemhez igazították. Sőt, 1940 tavaszától mindenkinek biztosították a munkavállalás lehetőségét és az oktatást, ami messze túlhaladta a genfi egyezményben előírtakat. A lengyel menekültek számára nem csupán elemi iskola létesült, hanem Varga Béla plébános szervezésében Balatonbogláron gimnázium és líceum is; a kontinensen akkor ez volt az egyetlen lengyel nyelvű és tanrendű középiskola, mert Hitler a lengyelországiakat mind bezáratta.

A katonai menekülteket nem hadifogolyként, hanem kényszerlakhelyre telepített külföldi internáltként kezelték. Szabad kijárásuk volt, zsoldot, később ők is munkavállalási lehetőséget kaptak. A német titkosszolgálat előtti teljes titoktartással ún. „konspirációs pontokat” hoztak létre, hogy a Franciaország felé irányuló emigrációt segítsék, a kimenekítetteket papírokkal, ruhával, pénzzel és vonatjeggyel látták el. A kezdeti 141 táborból fél év után már csak 21 maradt meg.

A németek 1944. március 19-i bevonulása után elkezdődött a legálisan működő lengyel szervezetek és táborok felszámolása, a menekültek letartóztatása, koncentrációs táborba hurcolása, esetenként kivégzése. Id. Antall Józsefet a lengyel polgári bizottság teljes vezérkarával együtt ugyancsak letartóztatták. Antall megmenekült, mert a kínzások ellenére sem vallott rá senki, de a mintegy 30 ezer embert – közülük ötezer zsidó volt – megmentő Henryk Slawik a mauthauseni táborba került, ahol kivégezték. Antall és Slawik 1990-ben a jeruzsálemi Jad Vasem intézettől posztumusz Világ Igaza elismerést kapott, Budapesten és Varsóban is emlékművük áll.

A második világháborút túlélő utolsó lengyel csoport a Lengyel Hazatelepítési Misszió szervezésében, 1946. augusztus 10-én hagyta el Magyarországot, de olyanok is voltak, akik véglegesen itt telepedtek le. A Rákosi-korszakban Baló Zoltán ezredest osztályellenségnek minősítették, nyugdíjától is megfosztották, Utassy Loránd ezredest lefokozták, és családjával a Hortobágyra deportálták, Antall Józsefet kényszernyugdíjazták, Varga Béla a letartóztatás elől az Egyesült Államokba menekült.

Grzegorz Lubczyk újságíró, volt budapesti lengyel nagykövet 2012-ben Wegierskie serce (Magyar szív) című dokumentumfilmjével állított emléket a lengyeleknek nyújtott magyar segítségnek, mert egyetlen nép és társadalom sem tanúsított olyan együttérzést és nyújtott olyan nagy támogatást a lengyeleknek, mint a magyarok. Filmje az általa és felesége által összeállított Emlékezés-Pamiec – lengyel menekültek Magyarországon 1939-1946 című korábban megjelent kétnyelvű (lengyel-magyar) album törzsanyagára épült.

(MTVA Sajtóadatbank)

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE
„A Fidesz-KDNP ezt a választást is megnyerte”

„A Fidesz-KDNP ezt a választást is megnyerte”

Kósa Lajos Fidesz-alelnök szerint nem szakadt meg a 2006 (ősze) óta tartó jobboldali-konzervatív győzelemsorozat, de kétségtelen tény, hogy az ellenzék a korábbihoz képest működőképesebb stratégiára tért át a vasárnapi önkormányzati választásokon.

II. Erzsébet ismertette Johnson kormányának új programját

A brit kormány szabadkereskedelmi kapcsolatrendszert kíván kialakítani az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után, és törvényt alkot az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak biztosításáról. Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök kormányának új programját II. Erzsébet királynő ismertette hétfőn a brit parlament felső kamarájában, a Lordok Házában.

Afgán migráns gyilkolt Ausztriában

Afgán migráns gyilkolt Ausztriában

Egy 33 éves afgán férfi késsel megsebesített egy gondozót hétfőn délután a Wullowitz településen lévő menekültszálláson, majd agyonszúrt egy autóst, akinek járművét elvéve szökésnek eredt – közölte Felső-Ausztria rendőrsége.

Magyarország megkapja hatszázezer, a második világháborúban szovjet táborokba került magyar fogoly azonosító kartonját

Az Orosz-Magyar Levéltári Vegyesbizottság megállapodása értelmében Magyarország megkapja hatszázezer, a második világháborúban szovjet táborokba került magyar fogoly azonosító kartonját.

Borkai Zsolt kedden távozhat a Fideszből

Borkai Zsolt kedden távozhat a Fideszből

A Magyar Nemzet információi szerint már nem sokáig lesz a nagyobbik kormánypárt tagja a győri polgármester.

Orbán Viktor Azerbajdzsánban tárgyal

Orbán Viktor Azerbajdzsánban tárgyal

A magyar miniszterelnök a Türk Tanács ülésén vesz részt Bakuban.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére