Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Hetvennégy évvel ezelőtt fosztották meg állampolgárságuktól a felvidéki magyarokat és németeket

Horváth Tamás

2019.08.02. 11:50

A Benes-dekrétumok néven ismert rendeletcsomag leginkább jogfosztó rendelkezése 1945. augusztus 2-án lépett életbe.

Az 1945 áprilisában nyilvánosságra hozott kassai kormányprogram már elővetítette az Edvard Benes nevéhez köthető dekrétumokat, ugyanis a felvidéki városban közzétett dokumentum VIII. pontja a magyar és német népességet kollektív háborús bűnösnek nyilvánította. A május 14-e után hozott jogfosztó rendeletek elsősorban a németek ellen irányultak – őket hamarosan ki is telepítették az új német határon túlra –, de Benes a magyarságot sem kímélte,

utóbbi kisebbséget az 1938-as bécsi döntés nyomán bekövetkezett revízió, valamint a széthullás fő felelősének nyilvánították.

Az új csehszlovák politikai vezetés már az ország felszabadulása előtt igyekezett kiaknázni a magyar háborús vereséget, tehát az 1920 után tapasztalt erőszakos asszimilációs programnál is agresszívabb fellépést tervezett.

A beolvasztás első állomása a nem szláv nemzetiségek kollektív jogfosztása volt, Benes és a csehszlovák politikusok abban bíztak, hogy a mostoha körülményekkel elüldözhetik majd a kisebbségek jelentős hányadát, az ottmaradókra pedig deportálás és erőszakos asszimiláció „lehetőségei” vártak. Ennek jegyében az 1945 májusa és októbere között hozott 143 rendelet közül

13 közvetlenül, 20 közvetetten a nem szláv kisebbségek ellen irányult.

A Benes-dekrétumok már május 19-én vizsgálat alá vették a magyarok és németek vagyonát, június során döntöttek a mezőgazdasági tulajdon elkobzásáról, július 20-a után pedig a prágai kormány már a magyar területek kolonizálásáról – azaz szlovákok és csehek betelepítéséről – határozott. Mindeközben a csehszlovák hivatalok elbocsátották a magyar köztisztviselőket, száműzték az egyetemekről a magyar diákokat, továbbá megszüntették a magyar oktatási intézményeket. Szerte az országban „magyar perek” indultak, melyek a kollektív bűnösség elve alapján ezreket ítéltek el – Kassán például egy eljárás során 600 embert találtak vétkesnek.

Kitelepített magyarok

A jogfosztó program csúcspontja az 1945. augusztus 2-án hatályba léptetett 33. dekrétum volt, mely valamennyi magyart és németet megfosztott állampolgárságától,

vagyis de facto kizárta őket a társadalomból, így ellehetetlenítette életüket.

A rendelet kiadásában nagy szerepet játszott, hogy a júliusban tartott potsdami konferencián a győztes nagyhatalmak nem támogatták a magyarság egyoldalú kitelepítését, ezért a csehszlovák kormánynak más módszert kellett találnia arra, hogy megszabaduljon nem kívánt kisebbségéről. Erre a legcélszerűbb eszköz a lakosságcsere volt, amit Vladimir Clementis csehszlovák külügyminiszter egyezkedés és zsarolás – a felvidéki magyarok egy részének deportálása a németek által elhagyott Szudéta-vidékre – árán 1946 februárjában egyezményben, 1947 tavaszán pedig a gyakorlatban is elért. A Benes-dekrétumok időközben – 1946 tavaszán – törvényerőre emelkedtek, és egészen az 1948-as, Klement Gottwald nevéhez fűződő kommunista hatalomátvételig a kisebbségi politika fő oszlopát képezték.

A világháború és a Gottwald-féle fordulat közötti három évben a helyi magyarságtól elvették életlehetőségeit, vagyonát, igyekeztek erőszakkal kitoloncolni az országból, majd a párizsi béke megkötése után kitelepítésekkel, kényszermunkával és az úgynevezett reszlovakizációval próbálták megtörni a kisebbségi öntudatot. A benesi időkhöz képest már az 1948 októberében hozott törvény is enyhülést jelentett, mely hűségeskü fejében valamennyi kérvényezőnek megadta a csehszlovák állampolgárságot. Mindennek dacára a szocializmus évtizedeiben a magyarságot „revizionista” és „reakciós” kisebbségként kezelték, ennek megfelelően önálló nemzeti identitásának ápolására a mindenkori kormányok próbáltak minél kisebb teret hagyni.

A Benes-dekrétumok számos ponton sértették az alapvető emberi jogokat, mivel nemzetiségi alapon diszkrimináltak, kényszermunkát vezettek be, és önkényesen rendelkeztek milliók tulajdonáról. Mindennek dacára a jogfosztó törvényeket mind a rendszerváltás utáni Csehszlovákia, mind a szétváló cseh és szlovák állam – egyes rendeletek kivételével – megőrizte jogrendjében, sőt,

2007 során az utódállamok még azt is elérték, hogy azok az Európai Unió lisszaboni szerződésének keretein belül is hatályban maradhassanak.

A Benes-dekrétumok fájó emléket jelentenek az egykor jogfosztottak – és utódaik – számára, érvényben tartásuk máig feszültséget eredményez a közép-európai nemzetek között.

(Rubicon)

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE

Több mint 300 migránst tartóztattak fel a török hatóságok az Égei-tengeren

Szombat este és vasárnap reggel között összesen 330, Görögországba tartó illegális bevándorlót tartóztatott fel a török parti őrség az Égei-tengeren – jelentette vasárnap az Anadolu török állami hírügynökség.

Idézze meg a múltat Székesfehérváron vagy Pannonhalmán

Idézze meg a múltat Székesfehérváron vagy Pannonhalmán

Magyarország születésnapját idén négynapos hosszú hétvégével ünnepelhetjük meg, ami jó lehetőség arra, hogy felfedezzük kicsiny országunk csodáit. A Szent István királyunkhoz kötődő népszerű úti célok közé tartozik Székesfehérvár és Pannonhalma, ahol a múlt és a jelen találkozik, és ahol számos izgalmas látnivaló várja az ideérkezőket.

Zsarolóhadjáratba kezdett a migránsokat taxiztató Open Arms NGO-hajó

Zsarolóhadjáratba kezdett a migránsokat taxiztató Open Arms NGO-hajó

A balliberális spanyol kormány vasárnap bejelentette, engedélyt ad az Open Arms nevű spanyol civil hajónak, hogy kikössön a partjainál. A hajót működtető segélyszervezet viszont közölte: nem tudják elfogadni az ajánlatot, mert tekintettel a „szélsőséges humanitárius vészhelyzetre”, a fedélzeten tartózkodóknak azonnal partra kellene szállni.

Így néz ki a világ legfinomabb utcája | Képgaléria

Így néz ki a világ legfinomabb utcája | Képgaléria

Magyarország Tortája, Szent István-napi kenyér, valamint számtalan gasztronómiai különlegesség tárháza jelenik meg az augusztus 20-i Szent István-napi ünnepségek kísérőrendezvényeként a Magyar Ízek Utcájában.

Szeptembertől játsszák a mozik a legendás magyar rendezőről szóló filmet

Szeptembertől játsszák a mozik a legendás magyar rendezőről szóló filmet

Szeptember 12-től vetítik a magyar mozik Kertész Mihályról, azaz Michael Curtizről, a Casablanca legendás magyar rendezőjéről szóló, több nemzetközi fesztiválon díjazott magyar életrajzi filmet, CURTIZ – A magyar, aki felforgatta Hollywoodot címmel, Topolánszky Tamás Yvan rendezésében.

Esküvőn robbantott az Iszlám Állam, rengeteg a halott

Hatvanhárom halálos áldozata és több mint száznyolcvan sebesültje van annak az öngyilkos merényletnek, amelyet vasárnapra virradóra követtek el Kabulban egy síita muszlim esküvőn – közölték afgán hatósági források. A merénylet elkövetőjeként az Iszlám Állam jelentkezett.

Hatalmas üzlet az önvédelmi spray árusítása a „multikulti” Svédországban

Hatalmas üzlet az önvédelmi spray árusítása a „multikulti” Svédországban

Az erőszakos bűncselekmények számának növekedése egyre több svédet késztet arra, hogy gáz- vagy paprikasprayt vásároljon.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére