Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Létezik-e jog a boldogsághoz?

888.hu

2017.03.22. 14:58

Sokan emlékeznek arra, hogy a boldogság kereséséhez való jogra hivatkozott Rocky Balboa bokszolói engedélyének megtagadása kapcsán az azonos címû filmalkotásban. A fikció és a valóság találkozása itt tetten érhetõ, hiszen az Egyesült Államokban a Loving vs. Virginia ügyben a Legfelsõbb Bíróság precedenst teremtve alkotmányellenesnek nyilvánította a házasság bõrszín alapján való korlátozását, többek között a boldogsághoz való jog alapján. A fogalom a magyar jogtörténetben is visszaköszön, továbbá gyakran használják fordulatként politikai vezetõk, legutóbb a kormányfõ és a köztársasági elnök beszédében is megjelent.

A boldogság mint jogi kategória? Talán meglepő, de a Bertolt Brecht szerint nem állapotként, hanem folyamatként aposztrofálható szubjektív életérzés rendelkezik bizonyos jogi relevanciával. Sőt egy Ázsia délkeleti részén fekvő kis ország, Bhután javaslatára 2012-ben az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése elfogadta, hogy az egyes országok fejlettségét mutató nemzetközi összevetésekben a GDP (Gross Domestic Product – bruttó hazai termék) mellett a GNH (Gross National Happiness), vagyis a bruttó nemzeti összboldogság kategóriája is szerepeljen.

A boldogsághoz való jogot, illetve egészen pontosan a boldogságra való törekvés (pursuit of happiness) jogát hivatalosan első ízben az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat deklarálta 1776 júliusában. A Thomas Jeffersonnak tulajdonított sorok alapján „az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen Jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az Élethez és a Szabadsághoz, valamint a jog a Boldogságra való törekvéshez.” (Ezzel párhuzamba állítható a Biblia azon kitétele, amely szerint a boldogság elérésének egyik alapvető feltétele az igazság keresése és megismerése: „boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert ők megelégíttetnek”).

Mintegy hetven évvel az Egyesült Államokban történt események, és egy évvel az áprilisi törvények szentesítése után, 1849. április 19-én, a debreceni Nagytemplomban összeült nemzetgyűlés előtt Kossuth Lajos megtette történelmi javaslatát Magyarország függetlenségének kimondására, amit a képviselőház egyhangúan elfogadott, és egyúttal Kossuth Lajost kormányzó-elnökké választotta. A nyilatkozat kimondja, hogy „Isten ezt országot a jólét és boldogság minden elemeivel megáldotta”, majd azzal folytatja, hogy „Európa keletén a népszabadságnak és civilizációnak hatalmas tényezője s Európa békéjének mint hajdan őre volt, úgy jövendőben biztosítója legyen.”

„Saját lábunkon állunk, nem vagyunk szolgái idegen hatalmasságoknak” – hangsúlyozta 169 évvel a 48-as eseményeket követően Orbán Viktor miniszterelnök március 15-i ünnepi beszédében a Magyar Nemzeti Múzeum előtt, miközben groteszk harci síphang formájában zúgott a bírói döntéssel szentesített véleményszabadság. A magyarok a boldog élethez csak úgy juthatnak el, ha a szabadság és a függetlenség útját követik. “Nekünk szabadság és függetlenség nélkül nem igazi otthon a haza. És a mi fajtánk nem lehet boldog olyan hazában, ami nem az otthonunk” – hangsúlyozta a kormányfő.

„Önök valamennyien közös boldogulásunk elősegítői, ugyanazt a szellemiséget éltetik tovább, ami erőt, magabiztosságot és új lendületet ad a nemzetnek. Önök példát és biztatást jelentenek mindannyiunknak” – köszöntötte a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrendek átadásán a díjazottakat Áder János köztársasági elnök a parlamentben.

Apropó kultúra, a boldogság keresésének joga a filozófiában és az irodalomban is felbukkan. Platón szerint az erkölcsös élet célja a boldogság, Szent Ágoston pedig a lélek egyesülését látta a boldogságban a Mindenhatóval. Az orosz költőóriás Lev Tolsztoj így közelíti meg a fogalmat: „A boldogság joga – mint mondják – az élethez való jog."

Bár a boldogsághoz való jog elválaszthatatlan a legalapvetőbb alapjogoktól, – így az élethez, emberi méltósághoz, való jogtól – hamar nyilvánvalóvá válik, hogy a társadalom együttműködése nélkül ez a szabadságjog is aligha garantálható „az ember legfőbb vágya egy olyan világ eljövetele, amelyben az elnyomástól, valamint a nyomortól megszabadult emberi lények szava és meggyőződése szabad lesz” – deklarálja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Egy azonban biztos: a boldogságra való törekvéshez való jog megillet minden embert a földön, mindenhol és mindenkor. Legyen szó a függetlenségre törekvő amerikai népről, a Habsburg igából kitörni szándékozó, vagy a kommunista diktatúrát 1956-ban megdönteni kívánó magyar nemzetről. Gulag, Auschwitz-Birkenau, és Recsk – csupán néhány helyszín azok közül, ahol az egyének boldogsághoz való jogát (is) lábbal tiporták. Ne feledkezzünk meg arról, hogy egy norma jelentősége nemcsak hatékonyságában áll, hanem időtállóságában is – azaz hány generációt int és figyelmeztet arra, hogy bizonyos kataklizmák ne ismétlődhessek meg soha többé.

Nem csak múltbeli dolgokra szeretnék emlékeztetni azonban jelen írásommal. Megilleti a boldogság keresésének joga (is) a megmaradásért küzdő és 2004-ben a szoclibek által gyalázatosan megtagadott külhoni magyarságot, a kulturális örökségéért, hagyományaiért küzdő magyar nemzetet, és a tisztességes megélhetésért tisztességes munka által törekvő magyar emberek sokaságát is.

Jelenleg – a nem EU-tag – Norvégia a legboldogabb ország a világon – derült ki a világ országait e tekintetben rangsoroló idei ENSZ tanulmányból. Hazánk a 75. helyet foglalja a listán, tavaly a 91. helyen végzett a felmérésben. Javítottunk, de még van hova fejlődnünk. Széchenyi szerint „az ember élete két részből áll. Az elsőben remélünk egy boldog jövőt, a másodikban bánkódunk elkövetett hibáink felett. E két időszak között alig marad egy percünk a csendes, boldog élvezetre.” Vajon tudunk tanulni a legnagyobb magyartól?

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE

Csak idén több mint hétezer illegális határátkelést akadályoztak meg a boszniai hatóságok

Az idei esztendőben már több mint hétezer migránst akadályoztak meg a boszniai hatóságok abban, hogy illegálisan belépjen az országba – közölte Zoran Galic, a boszniai határőrség parancsnoka a Nezavisne Novine című napilappal.

Megbukott az érettségin egy angol diáklány, mert azt írta a vizsgán, hogy a muszlim „halal” vágás undorító

Megbukott az érettségin egy angol diáklány, mert azt írta a vizsgán, hogy a muszlim „halal” vágás undorító

A dolgozatot javító tanár szerint a lány obszcén, rasszista és iszlamofób gondolatokat vetett papírra.

Felgyújtották az FPÖ irodáját Sankt Pöltenben, az egyik elkövető migráns volt

Felgyújtották az FPÖ irodáját Sankt Pöltenben, az egyik elkövető migráns volt

Az eset még múlt hétfőn történt, de csak most hoztak nyilvánosságra részleteket róla.

Szükségszállást nyitottak a Soroksári úti tűzeset rászorulóinak

Ferencváros önkormányzata szükségszállást nyitott a kerület polgármesteri hivatalában azok számára, akik a Soroksári úti tűz miatt nem tudják megoldani lakhatásukat.

Szegény „menekültek”: a németek megvonnák a menekültstátuszt azoktól a migránsoktól, akik hazamennek nyaralni

Egyre több migráns megy haza nyaralni oda, ahonnan elvileg el kellett menekülnie. Akkor, hogy is van ez?

Nincs szükség az UEFA kampányaira a sportszerű szurkoláshoz

Nincs szükség az UEFA kampányaira a sportszerű szurkoláshoz

Az NB III. arra is jó példa, hogy miért nincs szükség az UEFA sok hülyeségére, főleg, hogy a szövetségnél sem veszik komolyan a kampányok üzeneteit. Pörge szurkol, sokadik rész!

Puskás-díj: Zsóri Dániel ollózós gólja bekerült a tíz legszebb találat közé

A jelöltekre szeptember elsején éjfélig lehet szavazni a FIFA oldalán.

Harminc éve nyílt meg a vasfüggöny: retró képek a Páneurópai Piknikről

Harminc éve nyílt meg a vasfüggöny: retró képek a Páneurópai Piknikről

Több mint kétszáz NDK-beli állampolgár rohant át magyar területről Ausztriába a Sopron és Szentmargitbánya (St. Margarethen) közti földúton, ahol a rendezvény idejére megnyitották a határt. Több ezer magyar és osztrák találkozott az első alkalommal megtartott nemzetközi rendezvényen: a Páneurópai Pikniken, melyet Sopron közelében rendezett meg a Páneurópai Mozgalom és a Magyar Demokrata Fórum.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére