Az Európai Bizottság elnöke egyre gyakrabban nem tud megfelelő módon válaszolni az újságírói kérdésekre – mutatott rá két esztendővel ezelőtt a Politico. Munkatársai szerint Juncker politikai értelemben már akkor megbénult, a Mr. Euro-nak nevezett vezetőnek egy luxembourgi újságíró szerint „nem az itallal van baja, hanem annak hiányával.”

A nem alaptalannak tűnő feltételezéseket, szóvivője Margarítisz Szkínász rögtön cáfolta, szerinte „az elnök nagyon jó állapotban van, és teljes erőbedobással dolgozik.”

Azóta úgy tűnik megváltozott a helyzet.

A legutóbbi NATO csúcson erősen ingadozó, segítségre szoruló bizottsági elöljáró kapcsán rögtön szárnyra kaptak a pletykák, hogy illuminált állapotban lehetett, amely feltételezést a Bizottság szóvivője ízléstelennek minősített és egy korábbi baleset következményeként kialakult isiász roham kitörésével hárított.

Természetesen elfogadhatjuk ezt a magyarázatot is, az ülőideg zsába nem játék. Ráadásul egy hónapja Juncker az ír parlamentben hasonló érveléssel állt elő: ő nem részeg, csak isiásza van, de amúgy inkább lenne részeg. Az ír parlamentben.

Az észak-atlanti szövetség kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóján a főszereplő mégsem Luxembourg közel 19 éven keresztül (!) miniszterelnökként funkcionáló „csókkirálya” volt, hanem az amerikai elnök, akinek érdemi szerepe lehetett abban, hogy a NATO tagállamai hitet tettek a védelmi költségvetésük emelése és a biztonság fokozása mellett. Trump az esemény végén kijelentette, hogy a katonai szövetség lényegesen erősebb, mint a találkozó előtt volt, az Egyesült Államok elkötelezettsége pedig továbbra is szilárdnak tekinthető.

Megint 2016-ban járunk, amikor a magyar miniszterelnök a visegrádi négyek és Angela Merkel német kancellár közös találkozóján egyértelművé tette, hogy az unióban “első helyre” kell sorolni a biztonság kérdését. Persze az EU-ban a „politikai fáziskésés” elég gyakori. Orbán Viktor akkor arról is beszélt, hogy

Valóban, az Európai Bizottság, amelyet hagyományosan az Európai Szén- és Acélközösség Főhatósága jogutódjának tekintenek un. származtatott jogkörökkel rendelkezik és az az új (fő)szerep, amelybe az elmúlt években lavírozta magát túlnő az eredetileg megállapított uniós jogi kereteken.

A 2014. november 1-je óta hivatalban lévő Jean-Claude Junckernek jövőre lejár a mandátuma. Egyetérthetünk abban, hogy öröksége meglehetősen vegyes képet mutat, a Brexit, a migrációs- és biztonsági krízis, inkább negatív irányba billenti a mérleg serpenyőjét. Most még azt sem lehet pontosan látni, hogy ki lehet az az agilis vezető, aki a helyes (értsd. szerződésszerű) működés irányába fogja terelni az Unió érintett alapintézményét, és akire hat a „józanság szava”.

Az unionisták és a szuverenisták küzdelme mindenesetre 2019 után is biztosan folytatódni fog.