Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

A Deutsche Welle szerint a külső állami beavatkozás torzítja a piacokat és az árakat

ifj. Lomnici Zoltán

2021.03.09. 19:00

Persze nem saját magáról, hanem a kínai állam németországi térnyerésről számolt be kritikusan a közszolgálati televízió.

A német adófizetők pénzéből fenntartott Deutsche Welle nemrégiben arról írt, hogy az európai és a német ipar ugyan erős helyzetben van a világpiacon, Kína azonban egyre erősebbé válik. Ezért az Európai Uniónak ügyelnie kell arra, hogy ne veszítse el a kapcsolatot a jövő fontos technológiáival, például a mesterséges intelligenciával. Ezért az EU-nak ki kell élesítenie eszközeit, és jobban ki kell küzdenie Kínával szemben a németek szerint. Kifejtette továbbá, hogy az efféle külső állami beavatkozás torzítja a piacokat és negatív hatást fejt ki az árak vonatkozásában.

Mint ismeretes, Peter Limbourg, a Deutsche Welle (DW) főigazgatója a napokban azt nyilatkozta, hogy már lépéseket tettek annak érdekében, hogy a DW ismét magyar nyelvű adással jelentkezzen. A céljuk a magyar média sokszínűségének a javítása, amit tényekre alapuló tájékoztatással szeretnének elérni. Példaként említette, hogy az európai történésekről szeretnének valós képet adni. Peter Limbourg olyan, a magyar médiában szerinte kevésbe tárgyalt témákat is említett mint az emberi, kisebbségi jogok, LGBTQ-témák.

A német közszolgálati televízió lépésével kapcsolatban absztrakt és konkrét kritikai észrevételek is elhangzottak, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség például elítélte, hogy a Deutsche Welle német közszolgálati televízió újabb, ezúttal minden szakmai és etikai határon túllépő propagandafilmet készített Magyarországról.

Korábban a kormányzat is többször állast foglalt a függetlenség, illetve a gazdasági szuverenitás mellett, így Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője kifejtette, hogy az elmúlt években megteremtették és megvédték a nemzeti függetlenséget, az elkövetkező években pedig annak megerősítése lesz a legfontosabb feladat.

Visszatérve arra, hogy a németek mennyire nem szeretik a külső beavatkozást, arról olvashattunk a die Welt hasábjain, hogy német források alapján Kína nem csupán regionális hatalom akar lenni Ázsiában. Az emberek nagyobb politikai befolyást akarnak – mivel Xi Jinping 2012-es hatalomra jutása óta „új korszak” kezdődött. Kínának vissza kell térnie a nemzetközi rend központjába, és nem csak a híres „puha hatalmat” próbálják ki, amellyel pozitív képet kívánnak alkotni. A diktatúra szigorúbb módszereket is alkalmaz akár Németországban is olvasható a cikkben. A lap szerint ráadásul Kína évek óta kutatásokat folytat az országban, ahogy ezt a biztonsági szolgálatok is alátámasztják. Németország „a kínai szolgálatok beszerzési erőfeszítéseinek középpontjában” volt. Az Alkotmányvédelmi Szövetségi Hivatal (BfV) legalábbis ezt mondta el hivatalosan a WELT-nek.

Kína szolgálatai agresszíven mozognak a hatalmi berendezés nevében a cikkben foglaltak szerint. „Míg a múltban elsősorban kínai embereket vontak be ügynököknek, a szolgálatok egyre inkább megpróbálnak nyugati országokból származó egyéneket toborozni Kínában vagy a közösségi hálózatokon keresztül informátoroknak vagy ügynököknek.” – írta jelentésében a BfV.

„Kína az egyik legfontosabb szereplő” – mondta a BfV elnöke, Thomas Haldenwang a kémkedésre utalva a parlamenti ellenőrző testület nyilvános ülésén a Bundestagban néhány héttel ezelőtt. Haldenwang hivatkozott a számítógépes fenyegetésekre is, a kínai szolgálatok „nagyon intenzíven érdekeltek Németországban” – mondta az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője. Váltás történt: a múltban a kémkedés csak az üzleti élettel és a technológiával volt összekapcsolva, de most egyre inkább érdekli a német kül-, gazdasági és védelmi politika. „Ebben a tekintetben támadási kampányokat látunk a kormányzati hálózatunkban található bizonyos célok ellen” – mondta Haldenwang.

Az alkotmány védelméről szóló hivatalos jelentés szerint a politikai döntéshozatali folyamatok tisztázása Kína számára „prioritást élvez”: „A Kínai Népköztársaság ambiciózus célja a globális politikai és katonai hatalom pozícióinak kibővítése, a gazdaság átalakítása fejlett ipari társadalommá, és technológiai vezetőként jelen lenni a jövőorientált iparágakban. A hírszerző szolgálatok kiemelkedő szerepet játszanak ebben.”

Az Alkotmányvédelmi Hivatala ezért „a kémkedés és a befolyásolás megkísérlésének további fokozására számít”. A hírszerző szolgálatok megvizsgálták a Németországban dolgozó kínai tudósok munkaterületét és tudáspotenciálját. Baráti és informális kapcsolatok révén megpróbáltak kiválasztott embereket vonni ebbe a csoportba, hogy működjenek együtt. Az állam és a gazdaság szoros integrációja miatt Kínában egyes esetekben alig lehet megkülönböztetni az állami irányítású kémkedést és a versengő vállalatok kémeit – áll a Hivatal állásfoglalásában.

Baden-Württembergben az Alkotmányvédelmi Szövetségi Hivatal 2018. évi jelentése kimondja: „A kémkedés emberi forrásokra támaszkodott, arra, hogy az ott működő biztonsági szolgálatok megkíséreljék megtéveszteni vagy nyilvánosságra hozni az információkat, és talán még hosszú távon felhasználják azt kémkedésre.”

A hírszerző szolgálatok gyakran a „thinkthank”- eket célozták meg németországi kirándulásoknak álcázva jelenlétüket a hallgatókkal, diplomatákkal és üzletemberekkel történő kapcsolatfelvételhez. „Egyrészt érzékeny információk gyűjtésére szolgálnak, például a számítógépes támadásokra való felkészüléshez, másrészt a megfelelő célszemélyek kiválasztásához és álcázási hírszerzési tevékenységekhez. Ezenkívül a kínai hírszolgáltatók kiterjedt tevékenységeit ismét azonosították a közösségi hálózatokban az elmúlt évben. „

Ennek nyomán nem meglepő, hogy Angela Merkel német kancellár nemrégiben úgy fogalmazott, hogy tisztázni kell az egymás ügyeibe való beavatkozás fogalmát a nemzetközi kapcsolatokban, különös tekintettel az eltérő társadalmi rendszerű országok közötti viszonyra. A beavatkozás kérdését 2021 elején Angela Merkel német kancellár éppen Kína kapcsán vetette fel, amikor Hszi Csin-ping kínai elnök gondolataival egyetértve kiállt a nemzetközi kapcsolatok multilaterális, többoldalú egyeztetéseken alapuló formálása mellett.

A Deutsche Welle bizonyára lemaradt az iménti fejleményekről, ezért érdemes lehet részükről ennek soron kívüli pótlása.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

A magyarok nem engednek a politikai nyomásnak

 A magyar válogatott nem térdel le, ahogy 1940-ben sem tisztelgett Hitler előtt.

A kritikus fajelmélet a kínai kulturális forradalom amerikai változata

A kritikus fajelmélet a kínai kulturális forradalom amerikai változata

A virginiai anyuka, aki Mao Ce-tung elnök kínai kommunista rendszere alatt nőtt fel, a héten a Loudoun Megyei Iskola Igazgatóságának ülésén beszélt a kritikus fajelméletetről, amit „a kínai kulturális forradalom amerikai változatának” nevezt.

A Gyurcsány-show első kiesője lehet Fekete-Győr András

Deák Dániel XXI. Század Intézet vezető elemzője írt a Momentum elnökéjének csúfos eredményeiről.

Lehetetlen közlekedni a fővárosban, de Karácsonyékat ez nem érdekli

Lehetetlen közlekedni a fővárosban, de Karácsonyékat ez nem érdekli

A fővárosban egyre inkább lehetetlen közlekedni, mégis Karácsonyék még több területet zárnának le.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére