Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Szép új világ: GMO lazac, légy és szúnyog

Nagy Gábor

2015.11.26. 12:00

A világ másik felén máshogy gondolkodnak, mint Európában. Legalábbis a génmódosítás terén biztos.
Erről tanúskodik, hogy az Egyesült Államokban nemrég engedélyezték az első emberi fogyasztásra szánt génmódosított lazacot, míg Ausztráliában GMO legyekkel próbálják felvenni a harcot a mezőgazdasági kártevőkkel szemben. Európa ezzel a trenddel szembe megy, hiszen nagyon erős a génmódosítás-elleni közhangulat és a szigorú jogszabályi környezet sem könnyíti a GMO elterjedését.
Együnk GMO-t!

Az Egyesült Államok hatóságai 20 évvel a kérelem benyújtása után engedélyezték az első emberi fogyasztásra szánt génmódosított állatott, a GMO lazac forgalomba hozatalát. A kutatók az atlanti lazacba ültették be az óceáni anyaangolna génjét, amely így hamarabb éri el a felnőttkort, és jóval nagyobb méretű lesz, mint az atlanti lazac.

Az amerikai Food and Drug Administration (FDA) megállapította, hogy a génmódosított lazac egyáltalán nem káros az emberi egészségre. Az FDA azonban szigorú feltételekhez kötötte a lazac árusítását az Egyesült Államokban: a génmódosított állatokat sterilizálni kell, illetve csak egy kanadai és egy panamai telepen, folyóktól és tengertől elszeparált medencékben tenyészthetik és tárolhatják őket.

Egyre több a GMO az állatok között is!

Ausztráliában új, génmódosítással kapcsolatos kísérleteket kezdenek annak érdekében, hogy csökkentsék a rovarok által okozott mezőgazdasági károkat.

A hím földközi-tengeri gyümölcslegyekbe - amely jelentős károkat okoz citrusfélékben és különböző gyümölcsfajtákban - a kutatók olyan gént ültettek, amely megakadályozza, hogy a nőstény egyedek megérjék a felnőttkort. A gyümölcslégy ugyanis a tojócsövén keresztül a petéit bejuttatja a gyümölcsbe, így az a szúrás helyén rothadni kezd, és idő előtt lehullik a fáról. A kísérletet a kutatók azért tartják létfontosságúnak, mert az ausztrál hatóságok fokozatosan vonják ki a korábban használt, a környezetre káros rovarirtó szereket.

Az ausztrálok mellett korábban már Brazíliában is kísérleteztek különböző állatokkal. A brazíliai Juazeiro városi dzsungelében például génmódosított szúnyogokkal próbálták felvenni a harcot a betegségeket terjesztő szúnyogok és a mezőgazdaságban károkat okozó hernyók ellen. Az eljárás itt is hasonló volt: a hím szúnyogokba olyan gént ültettek be, amely az utódokban korai halált okoz, így csökkentik a betegségek elterjedésének kockázatát. De számos más országban is folynak ilyen fajta kísérletek.

A GMO veszélyei!

A génmanipulációnak számos előnye mellett rengeteg hátránya van. A géntechnológiában tapasztalt gyors fejlődés miatt a tudósok nem tudják felmérni a folyamatban lévő potenciális veszélyeket, a hosszú távú hatásokról nem is beszélve, hogy a jövőben milyen környezeti, ökológia, egészségügyi, társadalmi hatásokkal és kockázatokkal járhat egy génmódosított állat, növény vagy élelmiszer.

Az emberek és az állatok számára például nagy veszélyt jelenthet, hogy ha az adott GM-növényekbe, vetőmagokba antibiotikumrezisztencia-gént ültetnek be. Ezek átkerülhetnek a bélrendszerekben élő természetes baktériumok közé, így meg van a veszélye annak, hogy a baktériumok ellenállóvá válnak a különböző antibiotikummal szemben.

A mezőgazdaságban is figyelni kell arra, hogy az átvitt gén ne tudjon „megszökni”. Tehát nagy a veszélye annak, hogy a GMO bekerül a környezetbe, és ott számos, előreláthatatlan folyamatot indukálhat.

Fontos lenne az is, hogy a génmódosított növényeken különböző, hosszú távú toxikológiai vizsgálatokat hajtsanak végre annak érdekében, hogy megvizsgálják, fogyasztásuk milyen hatással van a szaporodásra és a különböző betegségek kialakulására.

Az viszont szomorú, de igaz: a géntechnológia hatalmas üzlet. Egy oxfordi cég például, amely az ausztrál legyek „fejlesztéséért” is felelős, potom 160 millió dollárért megvett egy amerikai biotechnológiai mamut céget.

(BBC, PRI)

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Milliókat érnek a politikusokról készült paródiák

Néhány humorista nagyon jól megél a kormánypárti politikusokról és közéleti személyiségekről készített paródiákból.

KariGerit nem érdeklik a budapestiek, inkább kampányol

KariGerit nem érdeklik a budapestiek, inkább kampányol

Karácsony Gergely naponta átlagosan 3-4 posztot rak ki a Facebook-oldalára. Az elmúlt napok bejegyzései alapján az a tapasztalat, hogy még említés szintjén sem foglalkozik a budapestiek helyzetével, helyette inkább a kampányával törődik, és országot jár. 

Vágó István szerint épeszű ember nem válaszol igennel a népszavazás kérdéseire

Vágó István szerint épeszű ember nem válaszol igennel a népszavazás kérdéseire

A DK kvízprofesszora szerint a kormány által feltett kérdések „nem normálisak”, azt állítja, azokra csakis nemmel lehet válaszolni.

Már a NAV is vizsgálja a Cseh Katalin körül kialakult botrányt

Vajon Fekete-Győr András mikor indít vizsgálatot párttársa céges ügyei miatt?

Az MSZP Karácsony támogatásával mintha bukásra játszana

Az MSZP Karácsony támogatásával mintha bukásra játszana

Ha Kunhalmi Ágnesnek a 168.hu-n megjelent friss interjújára gondolok, amelyben felmagasztalja Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltet, akkor akár az is eszébe juthat az embernek, hogy Kunhalmi MSZP-társelnök és a pártja nem is akarja megnyerni a 2022-es választásokat. Magyarán eleve bukásra készülnek.

Béranya hozta világra egy híres meleg divattervező gyermekét

Béranya hozta világra egy híres meleg divattervező gyermekét

A Netflixen futó „Meleg szemmel” című reality szereplője, Tan France divattervező tavaly jelentette be, hogy párjával gyermeket várnak.

Európai magyarnak lenni

Európai magyarnak lenni

Ismét rá kellett jöjjek, hogy Európa szerelmese vagyok.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére