Isten hozott a propaganda legmélyebb bugyraiban
Horváth József György
2017.09.04. 19:28
Különleges film érkezik szeptemberben a magyar mozikba. Egyenesen Németországból.
A német migránspropaganda ismét elérte Magyarországot. Ám ezúttal keményebben, mint eddig bármikor. Szeptember 21-én érkezik a magyar mozikba a német adófizetők pénzéből készült "Isten hozott Németországban" című (angolul – Welcome to Germany; németül – Willkommen bei den Hartmanns) "vígjáték". A film 2016 novemberében jelent meg Németországban, nem leplezett üzenete egyértelműen a migránsok befogadásának és integrációjának fontossága.
Tehát a migránsok befogadását, és Európába áramlását támogató német kormány a német adófizetők pénzéből csinált egy propagandafilmet, ami arról szól, hogy milyen jó, milyen vicces és megható, ha egy német család befogad egy Közel-Keletről vagy Afrikából érkező migránst.
Ellenvélemény természetesen nincs a német filmgyártásban. Kritikus vélemény nem jelenik meg a német mozikban a bevándorlásról. Miért is jelenne? A film előzetese is magáért beszél:
Íme a film cselekménye, amit a forgalmazó oldalán találtunk:
"Angelika nemrég vonult nyugdíjba, de ahelyett, hogy élvezné a gondtalan mindennapokat, különös ötlete támad. Úgy dönt – férje kérésének ellenére –, hogy befogad a családba egy menekültet. Miután Diallo, a fiatal nigériai férfi beköltözik a Hartmann családhoz, a nyugodt hétköznapoknak vége. Na nem azért, mert egy bajkeverő, ő csupán igyekszik megismerni az új kulturális közeget, amibe belecsöppent, a probléma sokkal inkább a befogadó oldallal van. A férj és a gyerekek nem látják szívesen az idegent otthonukban, ám hamar rájönnek, hogy nem is különböznek olyan sok mindenben, és sokat tanulhatnak egymástól."
És akkor most vegyünk egy nagy levegőt és hangosan olvassuk fel még egyszer:
a probléma sokkal inkább a befogadó oldallal van".
A német valóságértelmezés szerint tehát szilveszterkor Kölnben németek zaklattak migráns nőket, igaz?
A film leírása is tökéletesen mutatja, hogy 1000%-on munkál a német filmgyártásban a bűnbánatkeltés. Ez az önsanyargatás egy ideig a második világháborúval kapcsolatban jelent meg a német populáris kultúrában. Ma már a migráció témája a trendi. A propaganda pedig azt sugallja, hogy minden német hibás azért, ha nem működik a migránsok integrációja és, hogy csak a befogadó fél a felelős minden felmerülő problémáért. Miért is lenne másképp I. Angéla német-szír császárné birodalmában?
A német filmes migránspropaganda amúgy nem új dolog. Tökéletes lenyomata a gépezetnek például a "Fák jú, Tanár úr" első és második része, ami a törökök integrációját próbálta viccessé és divatossá tenni, azt mutatva, hogy milyen jól feldobják a német hétköznapokat ezek a kedves, németté integrált török bevándorlók. Ezeknek a filmeknek a cselekménye arról szól, hogy egy török származású "német állampolgár" hogyan lesz piti bűnözőből a német diákok hőse. A film úgy mutatja be az átlag fehér, német diákokat, mint proli, drogos, lusta csürhét, akiknek persze egy szempillantás alatt megváltozik az élete, miután "Zeki Müller tanár úr" lesz az osztályfőnökük, aki lazaságával, trágárságával és alvilági tapasztalataival nyeri meg magának a diákokat és kovácsolja össze az osztályközösséget.
Ez a fránya német humor...
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
