A lap csütörtöki számában közölte, a birtokába került határozat szerint a magyar nemzetbiztonsági szolgálat külföldi befolyásolása merült fel az eljárásban. A cikkben leírtak szerint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) által a lapnak megküldött, anonimizált határozatából egyebek mellett kiderül, hogy a kémügy nagyrészt arról szól, amit a sajtó korábban megírt: a Gyurcsány-kormány idején egy orosz különítmény érkezett Magyarországra a Nemzetbiztonsági Hivatal tisztikarának poligráfos átvilágítására.

Noha Galambos Lajos főigazgató környezetében azt terjesztették, hogy a Zömök Kft. égisze alatt bolgár (tehát EU-tagtárs) szakembergárda végzi a poligráfos vizsgálatokat, az "orosz munkanyelvű" kollégák nem balkániak voltak, hanem oroszok. Ezt a tényt az elhárítás tolmácsa és pszichológusa is jelezte a főigazgatónak, aki a "riasztás" ellenére nem állíttatta le az akciót.

A katonai ügyészség Galambos Lajost kémkedéssel, Szilvásy György akkori titokminisztert felbujtóként elkövetett kémkedéssel, Laborc Sándort – Galambos Lajos utódját – hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, P. Lászlót, a Zömök Kft. vezetőjét pedig bűnpártolással vádolta meg.

A lap közölte, ennél többet hivatalosan eddig nem hoztak nyilvánosságra, ugyanis titkosítás miatt zárt ajtók mögött zajlott a per. Ennek megfelelően az ítéletnek is csak a rendelkező része volt nyilvános, az indoklás már nem.