Az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményben kiemelték, hogy a brüsszeli szervek a koronavírus-járvány által okozott egészségügyi és gazdasági veszélyhelyzetben – felülírva az Európai Tanács júliusi rendkívüli ülésén született egyezséget –

így a járvány okozta gazdasági károk helyreállítását célzó alapból történő részesedést is.

A Századvég a témában végzett kutatása alapján a magyarok több mint háromnegyede (78 százaléka) hallott arról, hogy Brüsszel az uniós támogatások kifizetését „jogállamisági kritériumok” teljesüléséhez kötné, míg 21 százalékuk nem értesült erről.

A megkérdezettek 61 százaléka úgy véli, hogy az Európai Uniónak nincs joga az említett módon beavatkozni az ország belügyeibe, mivel a jogállamisági kérdésekről a magyar választóknak kell véleményt mondaniuk az országgyűlési választásokon, ezzel szemben 34 százalékuk egyetért Brüsszel forrásmegvonási törekvéseivel.

A válaszadók 81 százaléka helytelennek ítéli, hogy járványhelyzetben az Európai Unió feltételekhez kötné a pénzügyi segítséget, azonban 15 százalékuk ezt nem kifogásolná.

A megkérdezettek csaknem kétharmada (64 százaléka) úgy gondolja, hogy Brüsszel nem szólhat bele abba, hogyan kívánnak élni a magyarok, ezzel szemben 30 százalékuk jogosnak találja az európai uniós beavatkozást.

Kiemelték továbbá, hogy

A megkérdezettek 72 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az uniós források kifizetését az LMBTQ- és transzjogok szélesebb érvényesülésének biztosításához kössék, ugyanakkor 20 százalékuk támogatná ezt. Ezzel összefüggésben a magyarok csaknem háromnegyede (74 százaléka) ellenzi, hogy egy tagállam kizárólag akkor juthasson uniós támogatáshoz, ha elfogadja, hogy aktivistaszervezetek óvodákban és iskolákban LMBTQ- és transzérzékenyítést szervezzenek, ezzel szemben 19 százalékuk ezt nem kifogásolná. Ezenfelül a válaszadók 81 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az illegális bevándorlók kvóta szerinti elosztásától tegyék függővé az uniós források folyósítását, míg 13 százalékuk támogatná ezt a konstrukciót.

A kutatás kitért a hagyományos családmodell védelmét célzó Alaptörvény-módosítási javaslat megítélésére is. A felmérés szerint a megkérdezettek 97 százaléka egyetért azzal a – jelenleg is hatályos – alaptörvényi rendelkezéssel, miszerint minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, ezzel szemben 2 százalékuk eltérő véleményt fogalmazott meg.

Ezenfelül a válaszadók csaknem háromnegyede (73 százaléka) támogatja, hogy váljon az Alaptörvény részévé a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogának védelme, illetve a Magyarország alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelés biztosítása, míg 22 százalékuk ellenzi a tervezett módosítást.

Ehhez hasonlóan a megkérdezettek 70 százaléka helyesli annak kimondását, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony, továbbá az anya nő, az apa pedig férfi, ezzel szemben 27 százalékuk eltérően vélekedik.

– értékelte kutatása eredményeit a Századvég Alapítvány.