Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Salvini a Századvég konferenciáján üzent a résztvevőknek és Orbán Viktornak

Forisek Ádám

2019.05.29. 14:15

A Századvég Európa választ! – Az értékelés címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést. Az eseményen az EP-választás eredményei mellett arról is szó esett, hogy mi várható az európai politikában.

Az esemény G. Fodor Gábor, a Századvég Alapítvány elnökének köszöntőjével indult.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Van egy gondolatom: arról szeretnék beszélni néhány szóban, ami nehéz. Nem könnyű, sőt nehéz elbírni nemcsak a vereséget, hanem a győzelmet is, főleg ha folyton nyer az ember.

Mint ahogy a köszöntőben is elhangzott: 2006 óta minden megmérettetést megnyert a Fidesz, ami EP-választásokkal, országgyűlési választásokkal, önkormányzati választásokkal együtt 11 győzelmet jelent.

G. Fodor Gábor szerint „mintha hiányozna az eufória”, noha ténykérdés, hogy narancssárgába borult az egész ország, így Budapest is. Mindez pedig azért hangsúlyos, mert úgy tudta a Fidesz megőrizni stabil pozícióját, hogy közben a világ egyfolytában változik. Tömeges az emberek mozgása a kontinens felé, és mozgásban vannak a pártok és a politikai erőviszonyok. A hagyományos bal- és jobboldali felosztást felülírja az új törésvonal, amely a nemzeti, szuverenista erők és a globalista, föderalista tábor között húzódik.

G. Fodor Gábor szerint a folyamatos győzelem miatt a „léc egyre magasabban lesz”, így a győzelmet okosan, bölcsen kell felhasználni.

A kerekasztal-beszélgetés startolása előtt Matteo Salvini videóüzenete került lejátszásra, amelyben köszönetet mondott a Fidesznek és Orbán Viktornak, valamint reményét fejezte ki aziránt, hogy a jövőben is együttműködhet a magyar kormányfővel a határvédelemben, a keresztény kultúra megőrzésében:

Ezután vette kezdetét a kerekasztal-beszélgetés Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkárának, Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatójának, Lánczi Tamás, a XXI. Század Intézet igazgatójának, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatójának, Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium ügyvezető igazgatójának és Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértőjének részvételével.

A Tóth Kriszta televíziós műsorvezető által moderált beszélgetésben először is az európai parlamenti (EP-) választások eredményei kerültek kivesézésre.

Orbán Balázs először is hangsúlyozta a részvételi arány növekedését.

Büszkék vagyunk, Európa büszke lehet Magyarországra és a magyarokra.

Orbán Balázs szerint a büszkeség azért is indokolt, mert hazánkban – ellentétben némely országgal, ahol inkább belpolitikai témák kerültek előtérbe – európai témák körül forgott a kampány, ez pedig azt mutatja, hogy a magyarokat foglalkoztatja a kontinens jövője. Leszögezte: a magyaroknak határozott véleményük van arról, hogy milyen irányba forduljon Európa.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Az államtitkár megjegyezte: az ellenzék részéről folyamatosan olyan állításokat lehet hallani, miszerint a Fidesz nem is győzött, voltaképpen nem is szerzett sok szavazatot, s a többi. Orbán Balázs szerint ezek lényegében politikai nekrológok, hiszen a több mint 50 százalékos szavazati arány önmagáért beszél. A választásból megerősödve jöttek ki a kormánypártok, míg az ellenzéki formációk romokban hevernek.

Orbán Balázs kiemelte azt is, hogy az eredmények tekintetében a Fidesz-KDNP az Európai Néppártban is megerősítette pozícióját: egy, a kontinens lakosságának 2 százalékát kitevő tagállam a 14. legerősebb pártot küldi ki Európába, az EPP-n belül „dobogós helyezést” ért el. Mindez azt mutatja, hogy erősebb lesz a magyar jelenlét Brüsszelben, ez pedig nagyobb mozgásteret is engedélyez.

Minek köszönhető a rendkívüli részvételi arány, Fidesz-siker?

Mráz Ágoston Sámuel szerint a migrációs válság óta nem volt példa arra, hogy a magyarok beleszólhattak volna uniós ügyekbe. Ez a választás ezt teljesen átírta, véleménye szerint a migráció témája adta a kormánypártok sikerét. A Nézőpont Csoport vezetője az európai politikával kapcsolatban azt mondta, Orbán Viktor könnyedén építhet kapcsolatokat az új jobboldallal, és ezzel megerősítheti az EPP jobboldali identitását is.

Szánthó Miklós véleménye szerint „a jót hamar megszokja az ember”, ez főleg igaz lehet akkor, ha azt nézzük, hogy 9 éve kormányoz a Fidesz-KDNP. A kormánypártok azonban konfliktust felvállaló, aktív, vitába beleálló kormányzást folytatnak, beleállnak a küzdelembe, és meg is harcolnak a magyar emberek igazáért. Szánthó Miklós szerint ráadásul az EP-választás hagyományosan inkább protesztszavazás szokott lenni, hagyományosan ekkor kaphat egy kormány jelzést arról, hogy valamit rosszul csinál. Márpedig vasárnap nem ez történt, a Fidesz 9 év kormányzás után 52 százalékot ért el.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Az Alapjogokért Központ igazgatója ezután az ellenzékre tért rá. Mint mondta, az LMP, MSZP és a Jobbik a megszűnés szélére került a választás következtében, míg a Demokratikus Koalíció (DK) és a Momentum dinamikus növekedést mutatott. Itt Lánczi Tamás megjegyezte, hogy ez a centrális erőtér ideáját átértékelheti, hiszen a DK és a Momentum koalícióképes, így akár az őszi önkormányzati választásokon egy az egy elleni küzdelemre is számítani lehet.

Mint ismert, Gyurcsány pártja 4 mandátumot szerzett, míg a Momentum kettőt. Szalai Zoltán szerint a meglepő eredményeket az magyarázhatja, hogy a DK volt az egyetlen párt, amelyik érthető narratívát fogalmazott meg, és ez pedig az Európai Egyesült Államok terve. A DK könnyedén el tudta szívni az MSZP-s szavazókat, míg a Momentum inkább egy „belvárosi, fiatalos, lendületes képre” épített, és ezzel megszólította a fiatalabb szavazókat. Az LMP, az MSZP és a Jobbik pedig egyszerűen nem tudott előállni semmilyen karakteres üzenettel, és gyakorlatilag a megszűnés útjára léptek.

Ifj. Lomnici Zoltán szerint a Fidesz-KDNP sikere abban is tetten érhető, hogy a magyar választók edukáltak, pontosan átérzik a migráció témakörének fontosságát. Megjegyezte, hogy a populista erők megerősödése tagadhatatlan, és leszögezte: az elitet is meg kell tanítani arra, hogy nem az ördögtől való az, aki „populista”, azaz a népért dolgozik. Szánthó Miklós és Lánczi Tamás ezzel egyetértésben úgy vélekedett, hogy a jobboldalnak vissza kell vennie azokat a kifejezéseket (nacionalista, populista, tekintélyelvű), amelyeket az ellenoldal befeketített.

A beszélgetésben ezután az önkormányzati választásokra terelődött a szó, és arra, hogy vajon újratárgyalják-e a jelölteket.

Lánczi Tamás szerint Gyurcsány Ferenc most a Momentummal végezteti el a piszkos munkát, persze nincs kizárva, hogy aztán magát a Momentumot is elintézi. A lapokat azonban mindenképp Gyurcsány fogja osztani azzal a céllal, hogy visszavegye az irányítást a baloldal felett.

Orbán Balázs hangsúlyozta, hogy a DK kampánya az Európai Egyesült Államok álomképére épült, Gyurcsány Ferenc és felesége, Dobrev Klára pedig azt mondta, „több Brüsszelt és kevesebb Magyarországot” szeretnének.

Ilyen a politikatörténetben nem volt. Régi nagyjaink, Széchenyi és Kossuth közül egyikük sem mondta, hogy kevesebb Magyarország kellene.

Az államtitkár szerint az EP-választások egyik tanulsága az, hogy a kormány nemzeti, míg az ellenzék nemzetközi alapokon nyugszik. Meglátása szerint az lenne normális, ha nemzeti ellenzék lenne, azonban „ettől még messze vagyunk.”

Szánthó Miklós ezzel egyetértésben úgy vélekedett: míg a kormány a nemzeti identitást, a migráció megállítását, a keresztény hagyományok védelmét hangsúlyozta, addig a DK egy az egyben ellenkező álláspontra helyezkedett.

Van egy új MSZP, azt úgy hívják, hogy DK, és van egy új SZDSZ, ezt pedig úgy hívják, hogy Momentum.

Mráz Ágoston Sámuel két szempontot említett a DK szereplését illetően: az első egy kommunikációs szempont, ami azt takarja, hogy Gyurcsány az „anti-Orbán” pozíciót vette fel, azt sugallva, hogy ő az igazi ellenfele Orbán Viktornak. A második pedig egy taktikai szempont, itt említésre került az, hogy a DK elnöke megpróbált szövetségeseket keresni Európában, többek között Emmanuel Macron francia államfő személyében.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Mráz ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Gyurcsány csak virtuális győzelmet aratott, hiszen pártjának hálózata nem lett fejlettebb ettől a győzelemtől, amelyet eleve úgy tudott csak elérni, hogy saját népszerűtlenségét megpróbálta háttérbe szorítani. Ezen gondolatmenetet továbbfűzve Lánczi Tamás egyenesen arról beszélt, hogy a kormányfőjelölt legközelebb már Dobrev Klára lesz.

Az önkormányzati választásokkal kapcsolatban Szánthó Miklós szerint két lehetőség adódik a kormánypártok számára. Az első az „ellenzékmenedzsment”, azaz az ellenfél beazonosítása. A második pedig az, ha egészen egyszerűen hagyják, hogy az ellenzék szétmarcangolja egymást.

A beszélgetésben természetesen az európai tendenciákról is beszélgettek a résztvevők. Ifj. Lomnici Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy az például nem váltott ki európai szintű botrányt, hogy Németországban a kipa elrejtését ajánlják, ellenben előretörőben van a zöldpolitika. Ezt mutatja például az, hogy az ENSZ migrációs csomagjában már „ökológiai üldözöttekről” van szó, így az afrikai bevándorlók a humanitárius vízumokon keresztül óriási mértékben tudnak majd Európába költözni. Greta Thunberg svéd aktivista esete pedig azt mutatja, hogy a zöldpolitikával meg lehet szólítani a fiatalokat.

Szalai Zoltán egyetértett abban, hogy a klímaváltozás új témaként jelent meg az európai politikában, amely 2015 óta a migrációra és a terrorizmusra fókuszált. Az új téma pedig új politikai eszközöket és új kampányt is hoz magával, amellyel véleménye szerint foglalkozni kell.

Orbán Balázs itt kitért arra, hogy a XXI. század legnagyobb sorskérdésére, a migrációra az elmúlt 3-4 év tapasztalata alapján kizárólag a nemzetállamok tudtak hatékony választ adni. Itt elmondta, hogy az Európai Unió Törökországgal kötött megállapodása inkább tekinthető német-török megoldásnak.

A migrációhoz hasonlóan az államtitkár szerint a klímaváltozásra is a nemzeti kormányok tudnak megoldást nyújtani, példaként említve a magyar kormány erdőtelepítési programját.

A nemzetek nem a problémát jelentik, hanem a megoldást.

Ezt mutatta meg Orbán Balázs szerint az EP-választás is. A 751 EP-képviselőből több mint négyszázan érkeznek olyan tagállamokból, mint Franciaország, Lengyelország, Olaszország, ahol egytől egyig a nemzeti erők győztek. Mindez azt mutatja, hogy összeurópai szinten egyre többen gondolják úgy, hogy az európai együttműködés motorjává a nemzetállamokat kell tenni.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Mráz Ágoston Sámuel részéről szóba került aztán az EPP csúcsjelöltje, Manfred Weber. Mint mondta, Weber kampánya oda vezetett, hogy az EPP szenvedte el a legnagyobb veszteséget mandátumszámban. Nem is véletlen Mráz szerint, hogy még mindig nem szakítottak a Fidesszel, hiszen ha ez megtörtént volna, még nagyobb pofont kapott volna a Néppárt.

Tóth Kriszta moderátor ezután a Project 28 kutatását idézte, amelyben az áll, hogy az emberek zöme elégedetlen az unióval, 70 százalékuk szerint gyengén kezeli Brüsszel a migrációt.

Ifj. Lomnici Zoltán szerint a Spitzenkandidat-rendszer lehet a megfelelő kiindulópont, ahol is az európai parlamenti pártok már a kampányban meg kell, hogy nevezzenek egy csúcsjelöltet, olyan szorosra fűzve a kapcsolatot az EP és az Európai Bizottság között, hogy demokratikus deficit alakul ki. A Századvég szakértője szerint változtatni kellene a felelősségre vonás kérdésében, ha a Bizottság új elnöke Jean-Claude Junckert követve kvázi kormányként kívánna működni.

Az EP összetételével kapcsolatban elhangzott az, hogy az EPP gyengül a szociáldemokratákkal együtt, míg Salviniék és a zöldek megerősödtek.

Hogy miképp fognak zajlani a szövetségkötések, arra először Mráz Ágoston Sámuel válaszolt, aki szerint a kérdés most annyi, hogy a Néppárt a CDU stratégiáját követi-e, amely egy liberális irány, vagy a Fidesz által képviselt szuverenista irányt.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Lánczi Tamás szerint a Néppárt sorsa német kérdés. A Fidesznek azonban véleménye szerint nem kell aggódnia, hiszen jó viszonyt ápol a lengyel kormánypárttal, Babis és Fico pártjával is, és mint mondta, semelyikük sem ül az EPP-ben. Szánthó Miklós ezzel egyetértésben úgy vélekedett, hogy nem a néppárti tagságon van a hangsúly. A Fidesz érdeke itt most az, hogy a jó politikai-gazdasági kapcsolatokat ápoljon Németországgal. Ha ez adott, akkor a néppárti tagság másodlagos fontosságú – mondta Szánthó Miklós.

Nem az üléspont határozza meg az álláspontot, hanem az álláspont az üléspontot

– fogalmazott Orbán Balázs. A magyar kormány a nemzetek Európáját, a zsidó-keresztény kultúra védelmét, és a migráció megállítását képviseli. Mint mondta, ha erre nincs tér a Néppárton belül, „akkor van élet a Néppárton kívül”.

Mráz Ágoston Sámuel szerint a nyáron fog eldőlni, hogyan fog viszonyulni az EPP a Fideszhez, „egy európai néppárthoz”. Mint Mráz mondta, a Fidesz néppárt, mert minden társadalmi csoportban a legnépszerűbb, és egyúttal európai témákkal kampányolt, világos európai vízióval rendelkezik.

Szóba került az is, hogy lehet-e bármit tenni a föderalista törekvésekkel szemben. Ifj. Lomnici Zoltán szerint azért fontos ez a téma, mert az Európai Ügyészség intézménye szükségszerűen egy egységes európai bíróság létrejöttét jelentené, amelynek következményeképp az igazságszolgáltatás is kikerülne a nemzetállamok kezéből. Véleménye szerint a blokkoló kisebbség még megvédheti hazánkat ettől. Lánczi Tamás azonban emlékeztetett, hogy a Sargentini-jelentést is jogtalanul fogadták el, és példaként említette Martin Selmayr kinevezését, így egyáltalán nem biztos, hogy az európai bürokrácia szeretné-e a jövőben betartani az írott jogszabályokat.

Fotó: Kozma Zsuzsi

A rendezvényt Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány elnökhelyettese zárta le. Mint mondta, a kérdés a választások után az, hogy „meg tudjuk-e Európát őrizni úgy, ahogy szeretnénk unokáinknak”, és képes lesz-e Európa olyan innovációkat véghez vinni, hogy felzárkózhasson Japánhoz, Ázsiához vagy az Egyesült Államokhoz. Az elnökhelyettes szerint az Európai Uniót meg kell reformálni, és a kormányálláspontja ez ügyben világos.

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Át kell értelmeznünk a földi élet fejlődését

Át kell értelmeznünk a földi élet fejlődését

Magyar és brit kutatók munkája nyomán alapjaiban kell átértelmezni a földi élet fejlődését: az ELTE TTK-n dolgozó Szöllősi Gergely vezetésével végzett kutatás bebizonyította, hogy a komplex életformák alapját adó sejtmagvas sejtek egy ma is ismert élőlénycsoport őseiből fejlődtek ki. Az eredmény hatással lehet arra is, hogy milyen reményekkel vághatnak a kutatók bele a más naprendszerek bolygóin kialakult összetett élet keresésébe – közölte az MTA.

Új ország születhetett ma: Bougainville

A bougainvilliek 98%-os arányban szavaztak a függetlenség mellett. A Kisalföld méretű sziget eddig Pápua Új-Guinea része volt.

Egyre több a késes támadás Németországban

Egyre több késes támadás történik Németországban, de a kormányzati ígéretek ellenére továbbra sincs önálló bűnüldözési statisztikai kategória az ilyen bűncselekmények nyilvántartására – írta szerdán a Bild című német lap.

A franciákkal közösen vétóznánk meg az európai Green New Dealt

A franciákkal közösen vétóznánk meg az európai Green New Dealt

Mindkét ország érdeke, hogy az épp készülő új európai környezetvédelmi szabályozásba az atomenergia is támogatott szektorként kerüljön be, de a jelenlegi tervezetben ez nem volt benne.

Az egészségügy miatt sivalkodó libsik figyelmébe: a kormány két kórházat akar fejleszteni Budán

A kormány két kórházat akar fejleszteni Budán: a dél-budai centrumkórház (DBC) felépítése mellett a Szent János kórházat szeretné centrumkórházzá alakítani – mondta Pokorni Zoltán (Fidesz), a XII. kerület polgármestere szerdán.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére