Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Orbán: a jogállamiság Magyarországon nem jogi, hanem becsületbeli kérdés

Bertha László

2019.09.30. 23:01

A jogállamiság Magyarországon nem jogi, hanem becsületbeli kérdés – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfő este Budapesten, az EU soros elnökségét betöltő Finnország kormányfőjével, Antti Rinnével tartott közös sajtótájékoztatón.
Amikor kérdőre vonnak bennünket vagy megkérdőjelezik a magyar jogállamiságot, akkor belelépnek a becsületünkbe, és javaslom, ezt jól fontolják meg

– mondta a kormányfő, hangsúlyozva: a nemzetközi kapcsolatok nem arra épülnek, hogy egyik ország sértegetheti a másikat, hanem a kölcsönös tiszteletre.

Nem javaslom, hogy odajussunk Európában, hogy egyik miniszterelnök vagy bármely tisztségviselője az uniónak egy másik országba ellátogat, hogy megmossa a fejét jogállamiságügyben, mert akkor sok minden lesz, de európai egység nem

– fogalmazott Orbán Viktor.

A magyar miniszterelnök kiemelte, hogy Közép-Európában a demokrácia, a sajtószabadság, az alkotmányosság nem egy politikai játék, hanem becsületbeli ügy,

komolyan vesszük, és szeretnénk, ha más is komolyan venné, és nem használná politikai fegyverként Magyarország ellen.

De persze ha kell, küzdeni fogunk, mert az ember küzd a becsületéért – tette hozzá. A jogállamiság és az uniós támogatások összekapcsolásának ügyében szintén kérdésre a miniszterelnök közölte: ma is létezik egy mechanizmus az EU büdzséjében, mely szerint ha egy ország, úgy tűnik, nem tud jól gazdálkodni a rá bízott pénzzel, akkor a bizottság nem folyósítja a támogatást.

Most ezen kívül, a finn miniszterelnök is erről beszélt, létre akarnak hozni egy másik mechanizmust is – közölte, hangsúlyozva, hogy ebben az esetben egy kiérlelt javaslatra van szükség, amely választ ad a legfontosabb jogi kérdésekre. Egyelőre azonban ilyet nem lát – folytatta –, ma inkább politikai szlogenről van csak szó, nem pedig egy leírt javaslatról. Magyarország ezt nem tartja szükségesnek, de minden kiérlelt javaslatot megfontol – tudatta, ezért az erről szóló megbeszélések folytatására kérte finn kollégáját.

Fotó: AFP

A magyar-finn kétoldalú kapcsolatokról Orbán Viktor azt mondta: bár minden feltétel adott ahhoz, hogy a kapcsolatok a gazdaságban is olyan jók legyenek, mint a kultúrában és a politikában, ám a gazdasági együttműködés volumene és minősége mégsem kielégítő. Ezért abban maradtak a finn miniszterelnökkel, hogy a következő időszakban keresni fogják a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok arányát, összetételét javító eszközöket.

Energetikai kérdésekben a miniszterelnök azt közölte, hogy a finn kormányfő lényegében ugyanazt gondolja országa energiajövőjéről, mint Magyarország.

Mi is úgy látjuk, hogy atomenergiára és mellette megújuló energiákra kell építeni a jövőt

– jelentette ki, hangsúlyozva, hogy atomenergia nélkül nem lehet elérni a klímacélokat.

A magyar energiaprogram szerint 2030-ra az általunk termelt energia 90 százaléka karbonmentes kibocsátású lesz – tette hozzá. Európai kérdésekről szólva Orbán Viktor kiemelte, egyetértettek abban, hogy a most felálló európai intézményeknek sokkal erősebben és többet kell összpontosítaniuk arra, amiben egyetértünk, és kevésbé arra, ahol nézetkülönbségek vannak.

Azt várják, hogy a hivatalba lépő új intézményvezetők egy sikeresebb öt évet vezényelnek majd le, mint amilyen mögöttünk van. A konfliktusok számát a reményeik szerint sikerül csökkenteni, az egyetértéseket pedig növelni – fogalmazott, azt is remélve, hogy a finn miniszterelnökkel is mélyebb kapcsolata lesz.

Finn miniszterelnök: jobb Európát kell építeni

A közös sajtótájékoztatón a finn kormányfő kiemelte, hogy országa soros EU-elnökségéről beszélt Orbán Viktorral, a témák között szerepelt az EU bővítése, a Brexit és a költségvetés is. Úgy vélte, az uniós pénzek felhasználásánál feltételként kell figyelembe venni a klímaváltozás elleni intézkedéseket és a jogállamiság elvének betartását is. Utóbbival kapcsolatban hozzátette: kiegyensúlyozott és jogilag világos eszközre van szükség.

Az EU bővítését illetően kifejtette, hogy szeretnék, ha az októberi EU-csúcson dönthetnének a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Albániával és Észak-Macedóniával. Meggyőző perspektívát kell nyújtani a nyugat-balkáni országoknak, ha a reformok a szükséges mértékben előrehaladnak, és a jogállamiság e tekintetben is fontos feltétel – közölte.

A finn miniszterelnök a Brexitről elmondta: az unió tagállamai között nagy az egyetértés a kérdésben. Remélhetőleg Nagy-Britannia kilépése megegyezéssel történik, de már nincs sok idő a tárgyalásokra – vélekedett. Kérdésre azt is közölte, hogy az EU alapjait jelentő elvek békét, stabil Európát, az embereknek jólétet teremtettek, és mindebben központi szerepe volt annak az értékrendnek, amely az egyenjogúságra és az emberi jogok tiszteletben tartására, továbbá a jogállamiságra épült.

Antti Rinne kitért arra is, hogy Máltán négy ország célként tűzte ki, hogy időleges megállapodásra jussanak azoknak a bevándorlóknak az elosztásáról, akik a Földközi-tengeren át érkeznek. Az EU soros elnökeként figyelemmel kísérik ezt a folyamatot – közölte.

Ugyancsak kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy az uniótól érkező erőforrások felhasználását illetően nagyon jól működő ellenőrző rendszerek vannak, és ha nem az előírásoknak megfelelően használják fel azokat, akkor szankcióknak kell következniük.

A finn miniszterelnök méltatta a kétoldalú kapcsolatokat, azt mondta, sok területen szorosan együttműködik a két ország, kapcsolataik hosszú múltra tekintenek vissza – áll az MTI beszámolójában.

Orbán Viktor az esti sajtótájékoztató keretében jelentette be, hogy Várhelyi Olivér nagykövetet, a brüsszeli állandó képviselet vezetőjét jelöli Magyarország uniós biztosának. A magyar kormányfő kérdésre közölte, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke délután kérte tőle, jelöljön más biztost. A miniszterelnök erre azt felelte: „különleges helyzetben” van, tekintettel arra, hogy Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszter a Fidesz listavezetője volt az EP-választáson, és előre jelezték, hogy biztosjelöltként számítanak rá. Ez a lista 53 százalékot kapott, „azt gondoltuk, ez egy erős, demokratikus legitimáció lesz, és ez megkönnyíti a bizottság elnök asszonyának és az EP-nek a döntését is”, de ez nem így történt – fejtette ki. „Nem utasítottam el az elnök asszony kérését, de abba nem mehetek bele, hogy bárki más, például az EP válogasson magyar politikusok közül a magyar nép helyett” – közölte a kormányfő, aki ezért egy technokratát jelölt a posztra, nem pedig egy politikai delegáltat. Megjegyezte, a portfólióban nem történt változás.

 

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Akkora a felfordulás Katalóniában, hogy még a Barcelona-Real Madrid csúcsrangadót is elhalaszthatják

Akkora a felfordulás Katalóniában, hogy még a Barcelona-Real Madrid csúcsrangadót is elhalaszthatják

A katalóniai tüntetések miatt október 26-a helyett decemberben rendezhetik meg az El Clásicót, azaz a Barcelona és a Real Madrid összecsapását.

Több mint hetven év után jövőre Franciaországban ismét megjelenik a Mein Kampf

Természetesen kritikával, francia és német történészek megjegyzéseivel.

Apja harcol a 7 éves fiáért, hogy megmentse a kasztrálástól

Az esküdtek kiválasztásával kezdődött meg az a bírósági eljárás, melyben egy apa megpróbálja megakadályozni ex-feleségét abban, hogy hétéves kisfiát „lánnyá” operáltassa.

Trumpék elérték a tűzszünetet Szíriában

Trumpék elérték a tűzszünetet Szíriában

Az Egyesült Államok és Törökország Észak-Szíriára vonatkozó tűzszüneti megállapodást kötött – jelentette be Mike Pence amerikai alelnök csütörtökön Ankarában, miután Recep Tayyip Erdogan török államfővel egyeztetett.

Németország egyik legszínesebb városában naponta átlagosan három-négy késes bűncselekmény történik

Kilenc hónap alatt 1025 késsel elkövetett bűncselekmény történt Hamburgban, azaz egy napra átlagosan 3,75 ilyen eset jut.

Csoda történt: aláírták az új megállapodást a Brexit feltételeiről

Csoda történt: aláírták az új megállapodást a Brexit feltételeiről

És mindenki nagyon elégedett eddig, de a brit parlament még keresztbe tehet a megállapodásnak.

Orbán Viktor: visegrádi partnereink készek ismét segíteni a magyar határvédelmet

Orbán Viktor: visegrádi partnereink készek ismét segíteni a magyar határvédelmet

Ha Törökországból nem Szíria, hanem Európa felé indul újra a felerősödő migrációs hullám, akkor Csehország, Lengyelország és Szlovákia kész segítséget nyújtani Magyarországnak határai megvédéséhez – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke a visegrádi országok EU-csúcs előtti brüsszeli egyeztetését követően, csütörtökön.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére