A Magyar Nemzet csütörtöki cikke szerint a Hableány kapitánya csak az utolsó pillanatban láthatta meg a sétahajót minden figyelmeztetés nélkül balról előzni akaró Viking Sigynt, és elforgatta a sétahajó kormányát, hogy meneküljön az elkerülhetetlennek bizonyult katasztrófa elől. A szállodahajó utolérte, a hajó tatjának bal oldalához ütközve maga alá gyűrte, majd a víz alatt hosszanti és keresztirányban is megpörgette a Hableányt.

A lap értesülése szerint a hatósági szemlebizottság a Csepeli Szabadkikötőben a sétahajó roncsát vizsgálva megállapította egyebek mellett, hogy

Az ütközés erejét (és a Hableány reménytelen helyzetét) jellemzi, hogy az ezertonnás Sigyn, 13-14 kilométer/órás sebességgel nekiütközve a negyventonnás Hableánynak, végigroncsolta a sétahajó bal oldalát a tattól a kormányállásig, hatvan centiméteres, félkör alakú mélyedést vájva a félméterenként merevítőoszlopokkal megerősített, öt centiméter vastagságú acéllemezből épült hajótestbe. Az ütközés ereje, az egymásnak feszülő fémdarabok hanghatással járhattak a szakértők szerint, így kizárt az, hogy mindezt nem hallották meg a két hajó fedélzetén.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) hatvanfős, gyakorlott nyomozókból álló különleges csoportja minden ellenkező híresztelés ellenére a katasztrófa minden részletét vizsgálja. Így a cserbenhagyásnak, illetve az elsősegélynyújtás elmulasztásának a lehetőségét is, mivel a Viking Sigyn a gázolás után a tragédia helyszínétől csak 800 méterrel távolabb állt meg az újpesti rakpart egyik kikötőpontonjához horgonyozva, s ekkor küldtek vissza a Margit hídhoz egy motoros gumicsónakban két matrózt, hogy tájékozódjanak, valóban ütköztek-e valamivel, ahogy azt az utasok egyébként jelezték a kapitánynak.