Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Értelmetlen merényletet tervez az ellenzék a koronavírus-törvény ellen

888.hu

2020.03.23. 14:35

Az ellenzék célja a koronavírus elleni törvényjavaslat gyors elfogadásának akadályozása, amellyel annyit tudnak pusztán elérni, hogy egyes, eddig meghozott veszélyhelyzeti intézkedések hatályukat veszthetik.

Ugyanakkor a javaslat legkésőbb március 31-én történő elfogadását

nem tudják megakadályozni, pláne azt nem, hogy a veszélyhelyzet továbbra is fennmaradjon, ugyanis az nem az Országgyűlés kompetenciája,

olvasható az Alapjogokért Központ friss Facebook-bejegyzésében. A szerepzavarban toporzékoló ellenzék tehát a hatékony válságkezelés ellen szűk látókörű rosszindulatból követ el most egy értelmetlen merényletet.

A mai nap délutánján szavaz az Országgyűlés arról, hogy a koronavírus elleni védekezésről szóló T/9790. sz. törvényjavaslatot házszabálytól eltéréssel tárgyalják-e. Az ehhez szükséges, a parlamenti képviselők négyötödét kitevő szavazatarány azért volna fontos, hogy a javaslatot magát már holnap, azaz kedden elfogadhassa az Országgyűlés. Ha az ellenzéki képviselők nem járulnak hozzá a házszabálytól eltéréshez, akkor a javaslat ún. sürgős tárgyalását lehet kérni, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy március 31-én fogadhatják el a javaslatot. Magának a javaslatnak az elfogadásához az összes képviselő kétharmadának szavazata szükséges.

Ez utóbbi a kormánytöbbség „rendelkezésére áll”, a négyötöd azonban nem – tehát az ellenzék szavazatai „csak” a házszabálytól eltéréshez, a minél gyorsabb elfogadáshoz lennének szükségesek. Fontos tudni, hogy a törvényjavaslat egyebek mellett felhatalmazná a kormányt, hogy intézkedéseinek hatályát a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítsa.

A törvényjavaslat minél gyorsabb elfogadása ez utóbbi pont miatt bír kiemelkedő jelentőséggel. A kormány ugyanis 40/2020. sz. rendeletével kihirdette a veszélyhelyzetet, majd további rendeletekkel rendkívüli intézkedések bevezetéséről döntött. Utóbbi intézkedések azonban csak 15 napig maradnak hatályban, kivéve, ha a Kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja. Ugyanakkor nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a veszélyhelyzetet kihirdető rendelet, illetve a rendkívüli intézkedéseket tartalmazó egyéb rendeletek nem osztják egymás sorsát:

▪️ A veszélyhelyzetet elrendelő kormányrendeletnek nincs „határideje”, annak megszüntetése a kormány kizárólagos joga;

▪️ A veszélyhelyzetet elrendelő kormányrendeletre „épülő” további, rendkívüli intézkedéseket bevezető kormányrendeletekre vonatkozik a „15 napos” szabály.

Az Alaptörvény – és a korábbi Alkotmány – szerint a veszélyhelyzetet tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vagy járványveszély esetén (csak és kizárólag) a kormány hirdetheti ki és a kormány jogosult megszüntetni. A napokban elterjedt az a félreértés a törvényjavaslat kapcsán, hogy az Országgyűlés döntése szükséges ahhoz, hogy a „veszélyhelyzetet meghosszabbítsák”.

A veszélyhelyzet „meghosszabbítása”, pláne „Országgyűlés általi meghosszabbítása” azonban fogalmilag kizárt, a veszélyhelyzetet csak kihirdetni és megszüntetni lehet, meghosszabbítani nem – és előbbiekre is csak a kormány jogosult.

A veszélyhelyzetet kihirdető rendelettől élesen elválnak a rendkívüli intézkedéseket tartalmazó rendeletek, melyekből eddig 5 született. E rendeletekre vonatkozik az Alaptörvény „15 napos” szabálya. Ezek közül kettő, a beutazási tilalmat elrendelő, egyetemi oktatás szüneteltető, nagyobb rendezvényeket megtiltó, valamint az ítélkezési szünetet elrendelő, és óvoda-bölcsőde „bezárásokat” lehetővé tevő kormányrendeletek „járnak le” legkorábban, március 27-én, illetve 30-án.

Tehát amennyiben az ellenzék nem szavazza meg a házszabálytól eltérést és a törvényjavaslat elfogadására csak március 31-én kerülhet sor, fenti rendeletek intézkedései tekintetében egy pár napos „lyuk” keletkezik. Erre is van persze „megoldás”: vagy az, hogy a kormány egyszerűen „bevárja” a törvényjavaslat felhatalmazását és arra alapozva új, a „lejártakhoz” hasonló tartalmú rendeleteket ad ki. Másik, a szükségszerűséghez, illetve valós helyzethez jobban alkalmazkodó megoldás, hogy a rendeletek „lejártának fordulónapjával” szintén új, azonos tartalmú rendeleteket ad ki a kormány – ezt ugyanis az Alaptörvény egyáltalán nem tiltja, bár a „diktatúrázás” előre borítékolható éppen azok részéről, akik most gátolják a javaslat gyors elfogadását.

Az egész helyzetből az látható, hogy az ellenzék egyetlen célja jelenleg csak az tud lenni, hogy a „felhatalmazási törvényjavaslat” elfogadási eljárását lassítsa, így egyes meghozott intézkedések jogi sorsa „veszélybe kerül” – a javaslat elfogadását ugyanakkor értelemszerűen nem tudják megakadályozni, csak 8 nappal eltolni. A szerepzavarban toporzékoló ellenzék tehát a hatékony válságkezelés ellen szűk látókörű rosszindulatból követ el most egy értelmetlen merényletet.

Hogy mikor állnak fenn a járványhelyzet elrendelésének, illetve bevezetésének feltételei, „jogon kívüli” kérdés, ahogy az is, hogy mikor áll fenn a valóságban „idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye” (háborús veszély). A kontrollt jelen helyzetben nyilván az Országgyűlés tudja gyakorolni, mely a törvényjavaslat szerint bár időkorlát nélkül hatalmazza fel a kormányt a rendkívüli intézkedéseket tartalmazó rendeletek hatályának meghosszabbítására, e felhatalmazást bármikor vissza is vonhatja, ha határozatképesen tud ülésezni. Az időkorlát nélküli meghosszabbításra pontosan azért van szükség, ha az Országgyűlés – például a járványhelyzet miatti, egyébként nem kívánt esetben – akadályoztatva lenne a döntéshozatalban.

Egyébiránt politikai szempontból nem teljesen érthető az ellenzék „diktatúravádja”, hiszen az Országgyűlésben így is, úgy is kétharmados többsége van a Fidesz-KDNP-nek. Lehet persze, hogy igazából ez a bajuk...

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Scholz szerint a NATO-val kell megvédeni a tengerek alatti kritikus infrastruktúrát

Nemzetközi együttműködéssel meg kell erősíteni a tengerfenéken kiépített kritikus infrastruktúra védelmét, és ezt a munkát a NATO keretei között kell összehangolni – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben.

Kari Geri is tudott az USA-ból érkező pénzekről

Kari Geri is tudott az USA-ból érkező pénzekről

Azt viszont nem tudta elmondása szerint, hogy mennyi jött.

A szankciópárti európai baloldal az EP-ben mindent megtett, hogy megakadályozza a megegyezést

Az Európai Bizottság végre elfogadta Magyarország nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét, amely 5,8 milliárd euró folyósítása előtt nyithatja meg az utat.

Bombák a pályán, bombázók a lelátón

Bombák a pályán, bombázók a lelátón

Baj van a hölgyekkel. S még mielőtt a feministák megköveznének, gyorsan leszögezem, leginkább a kiemelkedő labdarúgó eseményeken. Mint például a katari világbajnokság, ahol – például – az angol válogatottat elkísérő feleségek, élettársak és barátnők mintegy 10 millió forint értékben piáltak a szállásukat biztosító tengerjárón. Csoda, hogy a címlapokra kerültek? Persze nem csak a rossz oldalukat mutatják a lányok, asszonyok. Annál is inkább, mert legtöbbjük nem éppen hétköznapi bombázó. Összeállításunkban róluk mutatunk be néhány felvételt. S előre is elnézés kérünk, mert biztosan kihagytunk néhány olyan hölgyet, aki biztosan megérdemelte volna, hogy a legjobbak, legszebbek között kapjon helyet.

Tony Blair volt miniszterelnök szerint a briteknek nem kéne kritizálni Katart, mert onnan jön a lóvé

Tony Blair volt miniszterelnök szerint a briteknek nem kéne kritizálni Katart, mert onnan jön a lóvé

Tony Blair volt munkáspárti miniszterelnök arra figyelmeztette a briteket, hogy ne kritizálják túlságosan a világbajnokság házigazdáit, Katart, mivel az arab nemzet gyakran befektet az Egyesült Királyságban.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére