Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Értelmetlen merényletet tervez az ellenzék a koronavírus-törvény ellen

888.hu

2020.03.23. 14:35

Az ellenzék célja a koronavírus elleni törvényjavaslat gyors elfogadásának akadályozása, amellyel annyit tudnak pusztán elérni, hogy egyes, eddig meghozott veszélyhelyzeti intézkedések hatályukat veszthetik.

Ugyanakkor a javaslat legkésőbb március 31-én történő elfogadását

nem tudják megakadályozni, pláne azt nem, hogy a veszélyhelyzet továbbra is fennmaradjon, ugyanis az nem az Országgyűlés kompetenciája,

olvasható az Alapjogokért Központ friss Facebook-bejegyzésében. A szerepzavarban toporzékoló ellenzék tehát a hatékony válságkezelés ellen szűk látókörű rosszindulatból követ el most egy értelmetlen merényletet.

A mai nap délutánján szavaz az Országgyűlés arról, hogy a koronavírus elleni védekezésről szóló T/9790. sz. törvényjavaslatot házszabálytól eltéréssel tárgyalják-e. Az ehhez szükséges, a parlamenti képviselők négyötödét kitevő szavazatarány azért volna fontos, hogy a javaslatot magát már holnap, azaz kedden elfogadhassa az Országgyűlés. Ha az ellenzéki képviselők nem járulnak hozzá a házszabálytól eltéréshez, akkor a javaslat ún. sürgős tárgyalását lehet kérni, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy március 31-én fogadhatják el a javaslatot. Magának a javaslatnak az elfogadásához az összes képviselő kétharmadának szavazata szükséges.

Ez utóbbi a kormánytöbbség „rendelkezésére áll”, a négyötöd azonban nem – tehát az ellenzék szavazatai „csak” a házszabálytól eltéréshez, a minél gyorsabb elfogadáshoz lennének szükségesek. Fontos tudni, hogy a törvényjavaslat egyebek mellett felhatalmazná a kormányt, hogy intézkedéseinek hatályát a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítsa.

A törvényjavaslat minél gyorsabb elfogadása ez utóbbi pont miatt bír kiemelkedő jelentőséggel. A kormány ugyanis 40/2020. sz. rendeletével kihirdette a veszélyhelyzetet, majd további rendeletekkel rendkívüli intézkedések bevezetéséről döntött. Utóbbi intézkedések azonban csak 15 napig maradnak hatályban, kivéve, ha a Kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja. Ugyanakkor nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a veszélyhelyzetet kihirdető rendelet, illetve a rendkívüli intézkedéseket tartalmazó egyéb rendeletek nem osztják egymás sorsát:

▪️ A veszélyhelyzetet elrendelő kormányrendeletnek nincs „határideje”, annak megszüntetése a kormány kizárólagos joga;

▪️ A veszélyhelyzetet elrendelő kormányrendeletre „épülő” további, rendkívüli intézkedéseket bevezető kormányrendeletekre vonatkozik a „15 napos” szabály.

Az Alaptörvény – és a korábbi Alkotmány – szerint a veszélyhelyzetet tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vagy járványveszély esetén (csak és kizárólag) a kormány hirdetheti ki és a kormány jogosult megszüntetni. A napokban elterjedt az a félreértés a törvényjavaslat kapcsán, hogy az Országgyűlés döntése szükséges ahhoz, hogy a „veszélyhelyzetet meghosszabbítsák”.

A veszélyhelyzet „meghosszabbítása”, pláne „Országgyűlés általi meghosszabbítása” azonban fogalmilag kizárt, a veszélyhelyzetet csak kihirdetni és megszüntetni lehet, meghosszabbítani nem – és előbbiekre is csak a kormány jogosult.

A veszélyhelyzetet kihirdető rendelettől élesen elválnak a rendkívüli intézkedéseket tartalmazó rendeletek, melyekből eddig 5 született. E rendeletekre vonatkozik az Alaptörvény „15 napos” szabálya. Ezek közül kettő, a beutazási tilalmat elrendelő, egyetemi oktatás szüneteltető, nagyobb rendezvényeket megtiltó, valamint az ítélkezési szünetet elrendelő, és óvoda-bölcsőde „bezárásokat” lehetővé tevő kormányrendeletek „járnak le” legkorábban, március 27-én, illetve 30-án.

Tehát amennyiben az ellenzék nem szavazza meg a házszabálytól eltérést és a törvényjavaslat elfogadására csak március 31-én kerülhet sor, fenti rendeletek intézkedései tekintetében egy pár napos „lyuk” keletkezik. Erre is van persze „megoldás”: vagy az, hogy a kormány egyszerűen „bevárja” a törvényjavaslat felhatalmazását és arra alapozva új, a „lejártakhoz” hasonló tartalmú rendeleteket ad ki. Másik, a szükségszerűséghez, illetve valós helyzethez jobban alkalmazkodó megoldás, hogy a rendeletek „lejártának fordulónapjával” szintén új, azonos tartalmú rendeleteket ad ki a kormány – ezt ugyanis az Alaptörvény egyáltalán nem tiltja, bár a „diktatúrázás” előre borítékolható éppen azok részéről, akik most gátolják a javaslat gyors elfogadását.

Az egész helyzetből az látható, hogy az ellenzék egyetlen célja jelenleg csak az tud lenni, hogy a „felhatalmazási törvényjavaslat” elfogadási eljárását lassítsa, így egyes meghozott intézkedések jogi sorsa „veszélybe kerül” – a javaslat elfogadását ugyanakkor értelemszerűen nem tudják megakadályozni, csak 8 nappal eltolni. A szerepzavarban toporzékoló ellenzék tehát a hatékony válságkezelés ellen szűk látókörű rosszindulatból követ el most egy értelmetlen merényletet.

Hogy mikor állnak fenn a járványhelyzet elrendelésének, illetve bevezetésének feltételei, „jogon kívüli” kérdés, ahogy az is, hogy mikor áll fenn a valóságban „idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye” (háborús veszély). A kontrollt jelen helyzetben nyilván az Országgyűlés tudja gyakorolni, mely a törvényjavaslat szerint bár időkorlát nélkül hatalmazza fel a kormányt a rendkívüli intézkedéseket tartalmazó rendeletek hatályának meghosszabbítására, e felhatalmazást bármikor vissza is vonhatja, ha határozatképesen tud ülésezni. Az időkorlát nélküli meghosszabbításra pontosan azért van szükség, ha az Országgyűlés – például a járványhelyzet miatti, egyébként nem kívánt esetben – akadályoztatva lenne a döntéshozatalban.

Egyébiránt politikai szempontból nem teljesen érthető az ellenzék „diktatúravádja”, hiszen az Országgyűlésben így is, úgy is kétharmados többsége van a Fidesz-KDNP-nek. Lehet persze, hogy igazából ez a bajuk...

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Fegyverekkel támadtak egymásra migránscsoportok a magyar határ közelében

Fegyverekkel támadtak egymásra migránscsoportok a magyar határ közelében

Migránsok két csoportja támadt egymásra lőfegyverekkel szombat hajnalban a magyar határhoz közeli szabadkai erdőben, a helyszíni beszámolók szerint több súlyos sérült van, a rendőrség, a katonaság és a mentőszolgálat is nagy erőkkel vonult a helyszínre.

Fleck Zoltán: „Lehetetlen választásokon ezt a rendszert leváltani”

Fleck Zoltán: „Lehetetlen választásokon ezt a rendszert leváltani”

Fleck Zoltán jogász, szociológus, kőbaloldali gyurcsányista értelmiségi hatalom iránti tehetetlen kapálózását az ember örömmel hallgatja.

Orbán: A haza véd meg minden bajtól és veszélytől

Orbán: A haza véd meg minden bajtól és veszélytől

Nekünk magyaroknak szükségünk van a hazánkra, mert a haza véd meg bennünket minden bajtól és veszélytől – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a budai Várban, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tisztavatási ünnepségén.

Brüsszel további egymilliárd eurós pénzügyi támogatást javasol Ukrajna számára

Az Európai Bizottság pénteken javaslatot tett egy új, egymilliárd eurós makroszintű európai uniós pénzügyi támogatásra (MFA) Ukrajna számára – tájékoztatott a brüsszeli testület sajtóközleményben pénteken.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére