Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo
Kétharmad
 
 
 
 

Erre készülhetünk terrorhelyzetben itthon

888.hu

2016.01.21. 20:58

A kormány módosítaná az Alaptörvényt, így terrorhelyzetben egy kicsit megváltozhat majd az életünk.

Módosítaná a kormány az Alaptörvényt. A módosítás előzetes tervezetét – mivel az a honvédségre is vonatkozik, így nemzetbiztonsági érdeket is érint – a honvédelemről szóló törvény egyik szakaszára hivatkozva azonban 30 évre titkosították. Vagyis csak titkosították volna, ha a jobbikos Novák Előd polgári engedetlenségből, mentelmi jogáról lemondva nem teszi közzé a tervezetet.

A javaslat lényege, hogy jelentős terrorfenyegetettség vagy terrortámadás esetén terrorveszély-helyzetet hirdetnek majd ki, és rendkívüli intézkedéseket vezethetnek be. Vagyis a kormány 60 napig terrorhelyzet esetén úgy kormányozhatna, hogy egyes törvények alkalmazását felfüggeszthetné valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhatna. Ez a 60 nap pedig tovább hosszabbítható, ha a parlament kétharmados többsége elfogadja azt.

A kiszivárgott tervezetet rövid idő alatt sok kritika érte, ezért megkerestük az Alapjogokért Központot, hogy valóban aggályosak-e jogilag a módosítások. Az Alapjogokért Központ igazgatója, Szánthó Miklós szerint a tervezet alapvetően nem hoz újdonságot a különleges jogrendben alkalmazható intézkedéseket tekintetében.

Azonban egyértelműsíti, hogy az Alaptörvény alapján mely esetkörben lehetne bevezetni terrorveszély-helyzetet – mely a jelenlegi alkotmányos szabályok alapján egyáltalán nem tisztázott pontosan."

Szánthó hozzátette, hogy természetesen el lehet kezdeni azon vitatkozni, hogy beleérthető-e egy terrortámadás a szükségállapotba vagy az úgynevezett megelőző védelmi helyzetbe, azonban ilyen esetben éppen akkor indulna el a vita, amikor azonnali és gyors intézkedésekre lenne szükség.

A különleges jogrendek legsúlyosabbikába, a rendkívüli helyzet „idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélyébe” esetleg beleérthető lenne a terrortámadás, azonban ilyenkor az állam működési rendje teljes egészében a feje tetejére áll – ami azonban valóban nem lenne indokolt."

Az értelmezési kérdéseket természetesen még hosszan lehetne sorolni, de éppen az adott, egyáltalán nemkívánatos szituációban lenne fontos, hogy hatékony és egyértelmű szabályozás alapján lehessen intézkedni - tette hozzá az igazgató.  Szánthó szerint erre szolgálna a specifikus terrorveszély-helyzet, mely alapvetően az ipari-természeti katasztrófák esetén alkalmazható veszélyhelyzet jogi struktúrájára épít, egyes esetekben vegyítve azt más különleges jogrendek idején alkalmazható eszközökkel.

Ebben azonban az eddigi sajtókommentárokban megjelentektől eltérően semmi „újdonság” nincs."

Az alapjogok ugyanis a különleges jogrendek mindegyikében korlátozhatóak 1990 óta. Így kerülhetett sor korábban például árvizek vagy az iszapkatasztrófa esetén a veszélyhelyzet bevezetésére – melynek során kijárási tilalom vezethető be vagy a gyülekezési jog is korlátozható –, azonban ezzel a kormányzat nem élt vissza aránytalan mértékben.

Szánthó Miklós szerint attól sem kell tartani, hogy az új szabályozással a kormány teljhatalmat kapna, hiszen a megelőző védelmi helyzethez és a váratlan támadáshoz hasonlóan a kormánynak szintén folyamatos tájékoztatási kötelezettsége lenne az államfő és az Országgyűlés felé, kiadott rendeleteit csak az Országgyűlés hosszabbíthatja meg.

Tény, hogy e nélkül is 60 napig maradhatnak hatályban, azonban ez így van megelőző védelmi helyzetben is, ráadásul a veszélyhelyzet enyhébb szabályaitól eltérően a meghosszabbító parlamenti döntéshez kétharmados támogatás szükséges."

Az Alaptörvény-módosítás tervezete mellett a vonatkozó törvénymódosító javaslatokban is a máshol már ismert intézkedési lehetőségek köszönnek vissza. Így a különböző jogkorlátozó elemek egyáltalán nem ismeretlenek a magyar jogrendszerben, azokat – különböző helyeken – a honvédelmi és katasztrófavédelmi törvény jelenleg is tartalmazza például megelőző védelmi helyzet vagy veszélyhelyzet esetére.

Így a sajtóban megjelent, a „teljhatalom kiépítésére” vonatkozó kitételek alaptalanok,"

hiszen különleges jogrend bevezetése idején gyülekezési jogot korlátozni, internet vagy levélforgalmat fokozottan ellenőrizni vagy tévéstúdiót igénybe venni eddig is volt elvi lehetőség – mégsem élt vissza ezzel a kormányzat.

OLVASTAD MÁR?

Kétharmad
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE

Magyarellenes üzeneteket bombáznak a románok Erdélyben

Így próbálják rávenni a románokat, hogy keljenek fel a székből és menjenek szavazni.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére