Boris Johnson és von der Leyen szerda este tartott megbeszélést a Downing Streeten, a brit miniszterelnöki rezidencián. A két politikusnak ez volt az első, hivatalos kétoldalú találkozója az új Európai Bizottság megalakulása és a december 12-én rendezett brit parlamenti választás óta – hangzott el a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.

A brit miniszterelnök kijelentette: kormánya széles körű, az árukra és szolgáltatásokra kiterjedő szabadkereskedelmi megállapodást szeretne kötni az unióval. Az ennek kidolgozására szolgáló,

Boris Johnson már a decemberi parlamenti választás utáni programtervezetében jelezte, a Brexit-megállapodás ratifikáláshoz kapcsolódva külön jogszabályban kívánja megtiltani saját magának és a parlamentnek az átmeneti időszak meghosszabbítását.

A brit miniszterelnök azt is kijelentette, hogy a brit kormány a január 31-én esedékes kilépés után a lehető leggyorsabban hozzá akar kezdeni a jövőbeni partneri viszonyról, illetve a kanadai mintájú szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokhoz az unióval. A kanadai uniós szabadkereskedelmi szerződés elsődleges problémája London szempontjából az, hogy nem terjed ki a szolgáltatásokra, márpedig a brit GDP nyolcvan százalékát a szolgáltatási szektor adja.

Az Európai Unió fokozza az erőfeszítéseit a líbiai válság békés megoldása érdekében, hogy elkerülhető legyen a katonai beavatkozás. A válság a napokban éleződött ki újra, miután a török elnök, Recep Tayyip Erdogan bejelentette, hogy katonákat küld Líbiába az egységkormány támogatására, hogy hatékonyan tudják védeni az ország déli, illetve keleti részét a fővárost elfoglalni akaró csapatokkal szemben. Az unió vezetősége önmérsékletre szólította fel az amerikai-iráni konfliktus szereplőit is. A tagállamok külügyminiszterei pénteken Brüsszelben tanácskoztak.

Baraczka Eszter, az MTVA brüsszeli tudósítója elmondta, a külügyminiszterek több pontban is megállapodtak, így Josep Borell, az unió külügyi főképviselője ezt az álláspontot fogja képviselni a tárgyalásai során. A tudósító kiemelte: a közös pontok közt szerepelt a terrorellenes küzdelem folytatása, éppen ezért nem tekintik véglegesnek az Iszlám Állam felett aratott győzelmüket, hiszen a terrorszervezet bármikor újra megerősödhet, különösen akkor, ha Irakból kivonulnak az Iszlám Állam-ellenes koalíció csapatai.

Szijjártó Péter szerint a tanácskozáson a magyar érdekek teljes mértékben érvényesültek.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!