Kovács István elmondta, hogy meghatározó események lesznek az elkövetkező félévben, mely egész Európa jövőjét befolyásolni fogják. Lesz egyrészt az áprilisi magyar választás, valamint a francia elnökválasztás is, melyen Macron újra megméretteti magát.

Közölte, hogy

Itt az elnökség határozza meg azt, hogy mely kérdések és mikor kerülnek napirendre a Tanácsban. A Tanács hatáskörébe tartozik többek között a hetes cikk tárgyalás is. A francia elnökség tárgyalást tervez megindítani a kérdésben, már régóta esedékes lenne, de nincs ebben fejlemény, nem látszott semmi olyan, ami előremozdította volna ezt a vitát. Úgy gondolja, hogy a tárgyalás majd a magyar választást követően fog csak megkezdődni.

Macron eldöntheti, hogy mi lesz a jogállamisági eljárással amit Magyarországgal szemben indítottak.

Az EU Bírósága ítéletet fog hirdetni az un. jogállamisági rendelettel kapcsolatos perben, melyben sok illúziónk nem lehet. Ebben az következik, hogy

Példátlanul gyors eljárásban fog megszületni az ítélet. Ugyanis nagy nyomást gyakoroltak a Bíróságra, hogy gyors és megfelelő ítélet szülessen – szerinte ez önmagában mutatja, hogy mennyire sérült az igazságszolgáltatásnak és a bíróságnak a függetlensége.

Lesz lehetőség arra, hogy mindenféle politikai indok mentén pénzügyi szankciókat is életbe léptessen a soros elnökség – akár a Magyarország vagy Lengyelországgal szemben.

Megemlítette a gazdasági helyreállítási alapot, melyben az EU pénzügyi szankciót alkalmaz már most is hazánkkal szemben.

Ezzel párhuzamos az a meggyőződése, hogy választásokig nem fogjuk megkapni ezt az összeget, azt követően viszont már hamar létre fog jönni a megállapodás, az új országgyűlés színezetétől függetlenül.

Kitért a francia elnökválasztásra is, mely szintén Európát befolyásoló esemény lesz. Úgy látja, hogyha Franciaországban is erős lesz a föderalista irány, akkor közelebb kerülhetünk az Európai Egyesül Államok „rémképéhez”. Egyenlőre még nem tudni, hogy ki lesz Macronnal szemben a jobboldali jelölt. Közölte, hogy a francia jobboldal esetében már régen nem egy szélsőséges és antiszemita jobboldalról van szó, ugyanis már

Megemlítette, hogy sor fog kerülni egy EU-Afrika csúcsra is, mégpedig a jövő hónapban, mely fontos téma az EU számára. Megkerülhetetlen a migrációs olvasata ennek a kérdéskörnek. Macron ugyanis nem ellenzi jelenleg a migrációt, így a jogalkotásban is lesznek fejlemények. Meghatározó lesz tehát ez a kérdés is az elkövetkező félévben.

Amivel még a francia soros elnökség még megpróbálna beavatkozni a magyar választásokba, az a média szabályozásának a kérdésköre. Dokumentumok és stratégiák már tavaly is napvilágot láttak. Ez majd várhatóan a jogalkotásba szintén le fog csapódni. Cél, hogy az Európai Bizottság konkrétan tudjon támogatni olyan politikai NGO-kat, mely beléphetnek a magyar ellenzéki pártok helyébe. Valamint a fake news elleni harc jegyében Brüsszelből szeretnék majd eldönteni, hogy mi az igazság és mi az ami hamis információ, így modern cenzor szerepében szeretnének tetszelegni.

Kovács István elmondta, hogy ez szintén egy olyan politikai támadás, mellyel nyíltan beavatkoznak más állam belügyeibe.

Kovács Attila ezt követően közölte, hogy Franciaország új növekedési pályát szeretne adni Európának. Kulcsfontosságú eleme az un. gazdasági szuverenitási kérdés, mely az Ázsiához való függést szeretné a francia soros elnökség újfajta politikával orvosolni. Továbbá célja a bankunió mélyítése, valamint napirenden van az európai minimálbér megvitatása is.

Közölte, hogy a soros elnökség un. elnökségi triókba szerveződik, amikor 3 elnökség 18 hónapon, tehát 1,5 éven keresztül megfogalmaz egyfajta átfogó stratégiai irányt. Franciaország pedig Csehországgal és Svédországgal alkot egy un. trojkát. Elmondta, hogy amikor a 3 tagállam által megfogalmazott egy közös stratégiát, akkor abban észrevette, hogy szeretnének

Ez azért érdekes, mert Franciaországban egyre többen vallják magukat muszlim vallásúnak, valamint hazánkban is a baloldal miniszterelnökének, Márki-Zay Péternek az antiszemita megnyilvánulásaitól hangos a sajtó.

Felelevenítette, hogy tavaly szeptemberben látogatott hazánkba a LIBE Bizottsága. Biztos abban, hogy a választásokig még el fognak fogadni egy jelentést ennek a látogatásnak a margóján, amely egy újabb támadás lesz Magyarországgal szemben. Továbbá idén is lesz az Európai Bizottságban egy jogállamisági jelentés, mely csupán egy politikai zsarolási eszköz. Ennek társadalmi vitája pedig már most zajlik.

Közölte, hogy míg hazánkban gyermekvédelmi népszavazás is lesz áprilisban, addig

Az Európai Bizottságnak a 2022-re vonatkozó napirendjében szerepel az is, hogy szeretné az EU tagállamaiban az egységes családjogállást megteremteni. Ez szintén durva beavatkozás lenne a nemzetállami kompetenciákba, de ezt az irányvonalat vinné tovább a francia soros elnökség.

Utánajárt annak, hogy a hazai baloldal mit is képvisel az európai politikában. Kovács Attila az ellenzék programjában ezzel kapcsolatban 5 bekezdést talált. Ezekből is kiderül a számára, hogy az ellenzék egyértelműen Brüsszel-párti, vagyis Brüsszel elsőbbségét szeretnék elérni. Példaként hozta fel, hogy