Alapjogokért Központ: a vármegye a magyar szuverenitás szimbóluma
888.hu
2022.06.23. 12:05
A vármegye Magyarország közjogi rendszerében közel ezeréves múltra tekint vissza. A magyar szuverenitás, alkotmányos berendezkedés és a nemzeti szabadság szimbóluma – olvasható a közösségi oldalukon.
Közlik, hogy a vármegyék már Szent István király uralkodásától eredeztethetőek, évszázadokon át alakuló legjellegzetesebb jogi- és politikai hatásköreit a Hunyadi- és a Jagelló-királyok idején nyerte el, majd a reformkorban vált a polgári-nemzeti kultúra bölcsőjévé.
Hozzáteszik, hogy ezeket csak a külső hódító hatalmak tudták megszüntetni (először a Habsburgok, majd a szovjet kommunisták), kinek célja „a magyar államiság megszüntetése volt”.
A vármegyék sokáig a magyar érdekeket figyelmen kívül hagyó külföldi birodalmi törekvések fő ellenállás központjai voltak.
Példaként megemlítik, hogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követő osztrák neoabszolutizmussal szembeni magyar ellenállás folytatását a vármegyék jelentették. A kiegyezést követően pedig nem csupán a „nemzetépítés fontos sarokkövei” lettek, de a „helyi identitás aktív formálói is”.
Megsemmisítésükre a baloldal a Tanácsköztársaság alatt tett elsőként kísérletet, majd a kommunista államhatalomnak sikerült ezt ténylegesen véghezvinnie az 1949. augusztus 18-án elfogadott, 1949. évi XX. törvény révén.
Ennek értelmében a Magyar Népköztársaság új, szovjet mintára megalkotott „alkotmány” eltörölte a vármegyerendszert.
Hozzáteszik, hogy 1990-ben az első, demokratikusan megválasztott jobboldali kormány kísérletet tett a vármegyei elnevezés visszahozatalára, de az a posztkommunista erők, és a velük később 1994-ben nyílt szövetséget kötő SZDSZ-es körök ellenállásán elbukott.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
