Közlik, hogy a vármegyék már Szent István király uralkodásától eredeztethetőek, évszázadokon át alakuló legjellegzetesebb jogi- és politikai hatásköreit a Hunyadi- és a Jagelló-királyok idején nyerte el, majd a reformkorban vált a polgári-nemzeti kultúra bölcsőjévé.

Hozzáteszik, hogy ezeket csak a külső hódító hatalmak tudták megszüntetni (először a Habsburgok, majd a szovjet kommunisták), kinek célja „a magyar államiság megszüntetése volt”.

Megsemmisítésükre a baloldal a Tanácsköztársaság alatt tett elsőként kísérletet, majd a kommunista államhatalomnak sikerült ezt ténylegesen véghezvinnie az 1949. augusztus 18-án elfogadott, 1949. évi XX. törvény révén.

Hozzáteszik, hogy 1990-ben az első, demokratikusan megválasztott jobboldali kormány kísérletet tett a vármegyei elnevezés visszahozatalára, de az a posztkommunista erők, és a velük később 1994-ben nyílt szövetséget kötő SZDSZ-es körök ellenállásán elbukott.