Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

A NOVÁK-SZTORI

G. Fodor Gábor

2022.11.10. 07:45

Mérlegen a köztársasági elnök első fél éve

 

Benyomások

Még néhány nap és elmondhatjuk: fél éve van hivatalban Magyarország első női köztársasági elnöke, Novák Katalin, aki már megválasztásával is történelmet írt.

 

Ugyan ez még csak a ciklus egy tizede, az elnök épphogy csak berúgta az ajtót, korai lenne még kiállítani a bizonyítványt, de benyomásaink azért már vannak, mintha körvonalazódna, mit is akar az új köztársasági elnök.

Aki csak felületesen követi a híreket, az is látja, hogy akar valamit. A politika zajától távol élők is érzékelik, hogy van egy aktív, dinamikus, sok szereplést magára vállaló, a megjelenési és megszólalási lehetőségeket kereső köztársasági elnök, aki sokfelé megy, sok mindent csinál és sok mindent akar. A fanyalgók is látják, hogy van itt valami, de bármit is látnak abból, amit az új köztársasági elnök csinál, egy jó szavuk sincs rá, mert ők már előre megmondták a tutit: ő csak egy „aláíró kéz”, ennyi a dolga, önálló akarata sincs, mert nem is lehet. A rajongók meg épp fordítva látják. Számukra minden jó, amit csinál, akarjon bármit is (tegyük hozzá, már önmagában az is politikai teljesítmény, ha valaki képes elérni, hogy rajongjanak érte). Aztán itt vannak a komoly tekintetű elemzők, akik meg ilyeneket mondanak: „A köztársasági elnök valamennyi feladat- és hatásköre visszavezethető arra, hogy kifejezze a nemzet egységét és őrködjön a demokratikus államrend felett, a hatáskörök összessége adja ki az államfő státusát.” Az államelnöknek tehát ezt kell akarnia (és akkor a sein és a sollen között nem lesz kollízió).

Tehát hat hónap ide vagy oda, majd' mindenkinek van róla valamilyen benyomása – már ebből is látszik, hogy van elnökünk.

 

Kell egy jó mérőszalag

De ha már féléves értékelés, akkor kellene egy mérőszalag, amivel megmérjük az új elnököt.

Kétségtelenül nincs könnyű dolga a mérőszalag-készítőknek. A köztársasági elnök nem indul a választásokon, nem fut a szavazatokért, tehát nem nyer és nem veszít. Ez – a látszattal szemben – nem könnyebbséget jelent, hanem nehézséget. Itt ugyanis nincs eredményhirdetés, nem hirdetik ki a győztest, a sikerpontokat magának kell meghatároznia. Ráadásul mindig van ellenérdekelt fél, aki ambicionálja, hogy értékeljen és ehhez szempontjai is vannak.

 

Az elnöknek tehát magának kell felmutatnia, mit akar és hogy mikor teljesül, amit akar. Na de ki az, aki dönthet magáról? Ki az, aki képes meghatározni, hogy mit is akar azzal elérni, amit éppen csinál?

A szuverén. Vagyis a saját akaratú, saját szempontokat követő politikai szereplő.

Csakhogy a politika már csak úgy van elrendezve, hogy saját szempont, saját akarat nincs magától, azt ki kell küzdeni és azáltal, hogy ezt kiküzdi valaki, lesz jelentősége annak, amit csinál és ezzel lesz jelentősége neki magának is. Vagyis, aki szuverén akar lenni, annak politikai jelentőséget kell építenie.

Oké, de hogy építhet – a magyar közjogi és politikai szerkezetben, ahol az államelnöki fontos pozíció, de szűk közjogi mozgástérrel – egy köztársasági elnök politikai jelentőséget?

Van egy nagyon erős miniszterelnökünk, egy nagyon erős pártszövetséggel és négyszer kétharmados választói felhatalmazással a háta mögött. Arra kapott felhatalmazást a választóktól egy versenyhelyzetben, a választáson, hogy vezesse, kormányozza az országot. A miniszterelnök és kormánya a végrehajtó hatalom, problémákat old meg, cselekszik és dönt. Orbán Viktor az első és neki kétségkívül van politikai jelentősége. De hogy lehet politikai jelentősége az államelnöknek, amelynek nem dolga a végrehajtás, nem feladata a problémamegoldás és szigorú értelemben véve nem cselekszik?

A hagyomány lebeszél az ambíciókról. A magyar köztársági elnökség korábbi példái ugyanis belesimultak abba a kialakított és kialakult közjogi-kulturális rendbe, hogy az elnök akkor végzi jól a munkáját, ha nincs jelen, ha annak, amit csinál, nincs politikai jelentősége. A korábbi köztársasági elnökök zöme úgy közelített a saját munkájához, hogy nincs szükség különösebb aktivitásra, az elnök akkor jó, ha passzív, ha megjelenései alapvetően protokolláris jellegűek és az a rendben lévő, ha különösebben nem akar semmit. Az elnök tehát észrevétlen.

 

Ez is lehetne egy mérőszalag: a korábbi példák, a hagyomány. Itt van öt év arra, hogy ne akarjon és ne csináljon semmit és ha efelől a mérőszalag felől nézve úgy tűnik, hogy az elnök ezt elvéti, mert úgy tűnik, mintha mégis csak akarna valamit, akkor lehet szólni, hogy „helló, helló”, meg „ácsi”„neked nem kell akarnod semmit, félreérted a szerepedet”.

Itt jövünk a képbe mi. A démosz. Magyarul: az istenadta a nép. Mi is hozzászoktunk ahhoz, hogy nincs elnökünk. Jól elvagyunk így, kinek hiányzik? Nem oszt, nem szoroz. Legfeljebb visszanézzük valamelyik híradóban az újévi koccintást és ezzel be is áraztuk ennek a szerepnek helyi értékét.

Csakhogy – az első félév legalábbis ezt mutatja – Novák Katalinnak ez nem elég. Többet és mást akar, és rajtunk, az istenadta népen fordul meg a dolog.

 

„Legyen elnökünk!”

Novák Katalin ugyanis azt akarja, hogy „legyen elnökünk” és ő legyen az a köztársasági elnök, amely a pozíciót megtölti tartalommal. Mi meg egy szuperintenzív félévnyi nyüzsgés hatására kezdjük is úgy érezni, hogy látszik is már, hogy van elnökünk. Nem tudás ez még, csak egy határozatlan körvonalú érzés, de ezt a „valamit” határozottan érezzük. (Elindult tehát az a fránya sein a sollen irányába).

Ez már önmagában komoly eredmény.

Tudni, hogy mit akarunk, és mit kell tenni ezért, egy sor tudatos és nehéz döntést kíván meg.

Döntést például arról, hogy – bizonyos értelemben – szakítani kell az elődök gyakorlatával. A hagyomány ugyanis nem börtön. Nincs sehol kőbe vésve, hogy milyennek kell lennie egy köztársasági elnöknek. A karakter és a személyiség egész egyszerűen átszűrhető a pozíción. Miért ne lehetne egy köztársasági elnök olyan, mint amilyen Novák Katalin? Az önazonosság erény, politikai erény. (Elgondolkodtató, hogy Novák Katalin az első olyan köztársasági elnök, aki aktívan használja a közösségi médiát, fent van az Instagramon, a Facebookon és van Twittere is – és zizeg is rajta, mert ő ilyen).

Döntést arról, hogy meg tudom mondani, hogy melyek az erőforrásaim.

Novák Katalin fiatal, nő, családanya, keresztény és konzervatív. Ez akár mind lehetne hátrány, de éppúgy lehet erőforrás is, ha megfelelő módon nyúlnak hozzá és fogják fel.

Aki fiatal, annak van energiája, dinamikus, új megközelítésekkel szolgál, nem foglya a régi kliséknek és tud újat mondani – ráadásul Novák Katalin a magyaron kívül még másik négy idegen nyelven is képes erre. Egy világjárt, a nyugatot is jól ismerő új – jobboldali – politikusnemzedék első látványos sikere Novák Katalin államelnökké választása, ami egyben siker az egész jobboldal számára.

Ha valaki nő, és ezt nem akarja letakarni, olyan szempontokkal tud hozzájárulni a politikai kérdések értelmezéséhez és magához a politikai nyelvhez, ami frissességet hozhat a politikai diskurzusba. Márpedig tény: Novák Katalin Magyarország első női köztársasági elnöke, a megnyilatkozásaiból pedig egyértelműen látszik, hogy maga is meghatározónak tartja – szerepfelfogása szempontjából is -, hogy ő egy sikeres nő és ezt nem is akarja eltagadni vagy elmaszkírozni. Megérti és támogatja a nőket, képviseli őket, és példát mutat, hogy lehet nőként és anyaként is sikeresnek lenni.

A családanyaság szupererő.

Novák Katalin maga is három gyermek édesanyja, a hagyományos család értékeit védi, küldetésének tartja a magyar családok megerősítését. Felismerte, hogy ha világszerte inspirációt látnak a magyar családpolitikában, akkor szerte a világban jó hírét lehet vinni a magyar felfogásnak.

 

A keresztény konzervatív értékelkötelezettséget jelent. Egy olyan politikus számára, aki rendre az értékek nyelvén kell, hogy megszólaljon – márpedig az államelnök ilyen –, ez az elkötelezettség magasságot és mélységet ad megszólalásainak és világosan jelzi az értékrendjét egy olyan világban, ahol a semleges pozícióról rendre kiderül, hogy az baloldali. S mivel a köztársasági elnök nem végrehajtó, hanem „beszélő” hatalom, jelentősége van annak, hogy mikor, hol és mit mond, mint ahogy annak is, ha hallgat.

Novák Katalin így, ezeket felvállalva, az erőforrásait mozgósítva akarja „felmutatni a magyarok magától értetődő összetartozását”.

 

A mérleg

Az első félévnek az a mérlege, hogy Novák Katalin tényleg nem a mérleg nyelve, nem akar ellensúly lenni, és „üres” sem akar lenni. Novák nem mentegetőzni akar azért, mert keresztény, családos és nő, hanem mindezt tudatosan felvállalja (ahogy fogalmazott: nem leveszi a nyakából a keresztet, hanem a szívéhez szorítja), ezzel a személyes meggyőződéssel, e meggyőződés hitével és hitelességével akar mindenki felé fordulni, mindenkire odafigyelni. Ez merőben új és bátor dolog. Nem semmilyen, nem neutrális akar lenni, hanem büszke arra, hogy ő valamilyen. Hogy jobboldali.

A mai magyar társadalom is jobboldali. Azok az értékek, amelyeket az új köztársasági elnök megjelenít, az emberek többségének a támogatását élvezik. A család, a nemzet, a határon túli magyarokhoz fűződő elszakíthatatlan kapcsolat gondolatának a képviselete, a diaszpórában élő magyarok ügye, a keresztény kultúra, az élet továbbadásának tisztelete alapvetés Novák Katalin számára. Ezt eddig is tudtuk róla, de az első fél év még határozottabban egyértelműsítette, hogy ez így van.

Keresztény hitéből is fakad, amit egész elnökségével képvisel, hogy odalép azok mellé, akik a hátrányból indulnak, feladata a gyengék, a támogatásra szorulók védelme, gyámolítása és felemelése („fül, szív és száj akarok lenni”), és mindezt teljes természetességgel teszi: olyan hétköznapi emberként, aki szót ért a hétköznapi emberekkel. Nem leereszkedik az emberek közzé, hanem otthon érzi magát közöttük. Egyaránt szót ért a gyerekekkel, az anyukával, a bécsi szabóval, a koszovói közkatonával, az erdőbényei hordókészítővel, a torontói magyarokkal, a dolgos, ötgyermekes családdal.

 

MTI/EPA/Vatikáni média

 

Egy olyan politikus, aki nem letagadja és elrejti, hanem felvállalja és nyíltan hirdeti, amiben hisz, aki természetes hétköznapisággal közelít a hétköznapok világa felé, egy ilyen politikus szerethető. A politika ugyanis nemcsak érdekrendszereket mozgat, hanem érzelmeket is. Ráadásul egy köztársasági elnök, szemben az emberek szavazatáért versengő politikussal, nem tud szavazatot maximalizálni, legfeljebb csak kimaxolja a szimpátiát. A legtöbb, amit elérhet, hogy elfogadják és szeretik, jó szívvel gondolnak rá. Novák Katalin kétségtelenül elindult ezen az úton.

Ez az, amit látunk belőle. Ez a víz feletti politika világa. De van, ami a szemünk előtt rejtve marad, a víz alatt, a mélyben történik.

Az új köztársasági elnök nagyon aktív a nemzetközi politika világában. Nem számoltam utána, de érzésre úgy tűnik, hogy hivatali idejének jelentős részét a diplomáciai ügymenet töltötte ki. Ebből a világból a külső szemlélő számára nem sok minden látszik, csak a jól fotózott képek az instán a díszsorfalakról, a fényes fogadásokról, és hogy Novák Katalin a világ bármely tájára eljut és ott szóba állnak vele. Van egy köztársasági elnökünk, aki előtt kinyílnak az ajtók – a mosoly ajtókat tud nyitni –, és aki képes megfordítani az előjeleket: első útja Lengyelországba vezetett, legutóbb pedig az újraválasztott osztrák elnök mondott olyan mondatokat az ukrajnai magyarokról, amelyekről ugyan ki gondolta, hogy valaha elhangzanak.

Nem tudjuk, hogy mi történik, de valami történik. Ez a „víz alatti a politika” világa. Az eredménye közvetlenül nem felmutatható, nem látható, de mégis működik – a mélyben. Tárgyalni a V4 érdekében, ajtókat nyitni az EU-s források megszerzésért, elvinni a béke üzenetét Európába és azon kívülre – erről szólt Novák Katalin nemzetközi tekintetében szuperintenzív első hat hónapja, meg mindenekelőtt arról, hogy következetesen és rendíthetetlenül képviselte bármerre, amerre csak járt, azt a magyar álláspontot, hogy a magyarok békét akarnak és a háború gonosz dolog.

 

MTI/Bruzák Noémi

 

A teljesség felé?

Hat hónap még semmi. Ez még csak az eleje a versenynek. A maratonfutók tudják, hogy semmit se jelent, ha valaki gyorsan kezd az elején, sőt, könnyen el is futhatja magát. Az a lényeg, hogy fejben rendben legyen az ember.

Versenyt mondtam, mert az új elnök egy igazi versenyző. Nem alibizik, hanem nyerni akar. Azaz, akar valamit azzal kezdeni, hogy ő lett a köztársasági elnök. Kultúrát épít (új nevet adott az elnöki intézménynek: „Sándor-palota”), gyakorolja a 3M politikáját (megtisztel, meghallgat, megbeszél), és fáradhatatlanul megy-megy-megy előre (mire kinyitom ezt a zárójelet, már máshol van).

Számára a köztársasági elnökség nem egy politikai karrier vége és betetőzése, hanem egy nagy utazás, amelynek révén kiteljesítheti magát abban, amihez mégiscsak a legjobban ért, a politikában.

A spanyol válogatott legendás kapitánya, Vincent del Bosque mondta a következőket a Barcelona ikonjáról, a csapatember Sergio Busquetsről: „Ha a meccset nézed, nem látod Busquetset, ha viszont őt nézed, látod az egész meccset.”

A meccs elkezdődött.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Oroszország nemzetközi vizsgálatot követel az Északi Áramlat elleni merénylet ügyében

Nemzetközi vizsgálatot kellene indítani az Északi Áramlat gázvezetékeinél történt robbanások ügyében Seymour Hersh Pulitzer-díjas amerikai oknyomozó újságíró blogbejegyzése alapján – mondta Vjacseszlav Vologyin orosz házelnök csütörtökön.

Orbán Viktor: Magyarország a béketáborhoz tartozik

Magyarország továbbra is humanitárius és pénzügyi támogatást nyújt a Ukrajna számára – közölte Orbán Viktor miniszterelnök Twitter-üzenetében csütörtökön.

EP-korrupciós botrány: jóváhagyták az uniós parlamenti reformterveket

EP-korrupciós botrány: jóváhagyták az uniós parlamenti reformterveket

Az Európai Parlament (EP) képviselőcsoportjainak vezetői az EP házbizottságaként működő Elnökök értekezletén jóváhagyták Roberta Metsola EP-elnök által javasolt, az intézményi reformra vonatkozó terveket – tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön.

Gulyás Gergely: Távoznak a miniszterek a vagyonkezelői alapítványokból

Gulyás Gergely: Távoznak a miniszterek a vagyonkezelői alapítványokból

A soproni kormányülés fejleményeit ismertette Gulyás Gergely és Szentkirályi Alexandra.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére