Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke volt a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorának vendége.

Elmondása szerint a sorra megjelenő európai növekedési prognózisok sokfajta megközelítést tükröznek. Az európai prognózisokkal foglalkozó pénzügyi-gazdasági intézmények között kettő a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) és a magyar kormánynál is optimistább: ilyen a lengyel jegybank és az MNB.

Gyorsan zuhanó és gyorsan visszapattanó, azaz „V-alakú” gazdasági hatással számolnak – mondta.

Szerinte ezt erősíti az a tény, hogy a magyar gazdaság döntő többsége működik, még a mélypontot jelentő áprilisi hetekben is működött.

Matolcsy ugyanakkor elmondta, hogy vannak veszélyeztetett, válságban lévő területek, ilyen a turizmus és az ahhoz szorosan kötődő vendéglátás, vagy a kulturális ágazat, rendezvényszervezés, valamint a szállítás egy része.

A tények miatt megalapozottnak nevezte az optimizmust, ami reményeik szerint a hamarosan megjelenő első negyedéves GDP-ben is tükröződik majd.

Kitért arra, hogy a kiskereskedelmi forgalomban, a fogyasztásban az eurozónához képest 10 százalékos többlete van a magyar fogyasztásnak az első negyedévben. Ez is a versenyképességet erősítő pozíció.

Elmondta: a koronavírus-járvány miatti válság jó állapotban érte a magyar gazdaságot, de az kapott egy „ütést”. Ezért a jegybank még kedvezőbb feltételekkel újból meghirdette a 2013-ban bevezetett növekedési hitelprogramot (NHP) NHP Hajrá! elnevezéssel. Eddig több tucat szerződést kötöttek a pénzintézetek, reményeik szerint több ezer, vagy több tízezer ilyen szerződést kötnek majd vállalkozásokkal. Főként bérfizetésre vették igénybe a cégek a hitelt, a nyári hónapokban a beruházási, fejlesztési cél kerül már előtérbe.

A héten elindított jegybanki kötvényvásárlási program sikeres volt, néhány nap alatt elérte azt a hatást, amit talán máskor hónapokig sem lehet elérni: a hosszú állampapír-hozamokat 3,3 százalékról 2 százalékra nyomta le – ismertette.