Az ukrajnai háború rávilágított arra, hogy Brüsszel és a vezető európai államok szinte megfeledkeztek a Nyugat-Balkánról
888.hu
2022.08.01. 18:20
Ez pedig ahhoz vezethet, hogy a térség konfliktusai kiújulnak vagy más hatalmak (Oroszország, Törökország, Kína) veszik át a közvetítő vagy kezdeményező szerepet – tette hozzá Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója a 888.hu-nak.
888.hu: Vasárnap este érkezett a hír, hogy blokádot alakítottak ki járműveikkel a szerb etnikumú lakosok a koszovói-szerb határon, mi váltotta ki a feszültséget a két ország között?
Kosztur András: A feszültséget most közvetlenül az a koszovói vezetés által kiadott rendelkezés váltotta ki, amely szerint augusztus 1-től érvénytelenné váltak volna Koszovó területén a szerb dokumentumok. Az erre irányuló törekvések már tavaly is konfliktusokhoz vezettek Koszovó északi, szerbek lakta részén. Végső soron azonban Koszovó kérdésének a rendezetlensége az, ami a konfliktus forrását jelenti, hiszen míg a nyugati szövetségi rendszerekhez tartozó országok többsége elismerte az albán többségű tartomány függetlenségét, addig Belgrád és a világ számos állama továbbra is Szerbia részének tekinti a területet.
888.hu: A koszovói vezetés szeptember 1-ig elhalasztotta az igazolványokra és a rendszámtáblákra vonatkozó határozat alkalmazását. Állítólag amerikai kérésre. Mekkora az Egyesült Államok befolyása Koszovóban?
Kosztur András: Az Egyesült Államok befolyása jelentős, hiszen Koszovó de facto függetlenségét is Washingtonnak köszönheti. Az akkor még jugoszlávnak nevezett szerb csapatok a NATO bombázásai következtében hagyták el Koszovó térségét, és az amikor Koszovó 2008-ban kikiáltotta függetlenségét, az Egyesült Államok elsők között ismerte azt el. Ráadásul számos üzleti és egyéb érdekeltség is köti az amerikai elitet a régióhoz. Soros György alapítványainak befolyása az albán közösségekben közismert, de több, az 1990-es években vezető pozícióban lévő amerikai politikus is gazdasági előnyökké konvertálta a jugoszláv háborúkban való szerepvállalását. Így a nemrég elhunyt Madeleine K. Albright, aki a koszovói háború idején az USA külügyminisztere volt, a koszovói telekommunikációs szférába, Wesley K. Clark, az európai NATO-csapatok akkori parancsnoka pedig az energetikai szektorba vásárolta be magát.
888.hu: Lehetségesnek tartja-e, hogy azért harapódzott el a konfliktus Szerbia és Koszovó között, mert az EU elfordította tekintetét a Balkánról és csak Ukrajna felé figyel?
Kosztur András: A nyugat-balkáni térség európai integrációjának folyamata már jóval az ukrajnai háború előtt lelassult, ez pedig hozzájárult ahhoz, hogy a térség vitás kérdéseinek rendezése elodázódott. Az ukrajnai háború csak még jobban rávilágított arra, hogy
Brüsszel és a vezető európai államok szinte megfeledkeztek a Nyugat-Balkánról,
ez pedig ahhoz vezethet, hogy a térség konfliktusai kiújulnak vagy más hatalmak (Oroszország, Törökország, Kína) veszik át a közvetítő vagy kezdeményező szerepet.
888.hu: Mit gondol Vucic azon kijelentéséről, hogy Albin Kurti az új Zelenszkij, aki majd „harcolni fog a nagy szerb hegemónia ellen”?
Kosztur András: Vucsics elnök itt arra a koszovói narratívára utalt, miszerint Szerbia Oroszország Ukrajna elleni háborús forgatókönyvének megismétlésére készül, és a szerb kisebbség jogainak védelmére hivatkozva lerohanja Koszovót. Vucsics ezzel részben elhárította magáról ezeket a vádakat, másrészt pedig arra is rámutatott, hogy a koszovói vezetés a jelenleg „népszerű” globális értelmezési keretbe próbálja helyezni saját helyzetét, azzal vádolva Belgrádot, hogy Oroszországgal összhangban vagy egyenesen annak utasítására cselekszik. Tény, hogy Szerbia hagyományosan jó viszonyt ápol Oroszországgal, Koszovó fő pártfogói pedig az Egyesült Államok, illetve más nyugati országok, de Szerbia jelenleg még nem mondott le az európai integrációs törekvéseiről, és Vucsics tegnap az amerikai nagykövetnek is megköszönte a közbenjárást.
888.hu: Az összetűzés hírére a NATO közleményt adott ki, melyben azt írták, hogy „bármikor készek beavatkozni, ha a helyzet úgy kívánja”. Ön szerint meddig fajulhat az affér a két ország között? Háború lesz?
Kosztur András: Ezt sajnos nehéz megjósolni, az ilyen feszült kapcsolatokban bármikor fennáll az eszkaláció veszélye. Sok minden múlik a nagyhatalmak hozzáállásán is, főképp az Egyesült Államokén, amely közvetlenül, katonailag is jelen van a térségben a KFOR csapatok keretein belül. Ami az orosz szálat illeti, bár az orosz elnöki szóvivő szerint Moszkva teljes mértékben támogatja Belgrád álláspontját, a gyakorlatban egy háború esetén nehezen tudnának közvetlen segítséget nyújtani Szerbiának, ha a NATO ismét a koszovóiak oldalán foglal állást.
Megkezdték a barikádok lebontását a szerb-koszovói határon
Megkezdték a barikádok lebontását a koszovói szerbek hétfőn, egy nappal azt követően, hogy az utak elzárásával tiltakoztak a koszovói kormány bizonyos intézkedései ellen.
A pristinai kormány szombaton bejelentette, hogy augusztus 1-jétől azok, akik szerbiai dokumentumokkal akarnak belépni Koszovóba, kilépési és belépési igazolást kapnak az átkelőknél. Emellett pedig ismét felvetették, hogy szerb rendszámtáblájú autók nem léphetnek be az országba, és belépésnél ideiglenes koszovói táblát kell igényelniük.
Aleksandar Vucic szerb államfő vasárnap rendkívüli sajtótájékoztató keretében reagált a koszovói bejelentésekre. Mint mondta, ezekkel az intézkedésekkel az Albin Kurti vezette pristinai kormány csak feszültségeket akar kelteni, semmi okuk nincs arra, hogy ilyen döntéseket hozzanak. Albin Kurti hatalomra kerülése óta jelentősen megnőtt a koszovói szerbek és szerb intézmények ellen elkövetett erőszakos cselekmények száma – közölte a szerb elnök, aki egyben arra kért mindenkit, hogy őrizze meg nyugalmát, és „ne üljön fel a provokációnak”.
A szerb elnök sajtótájékoztatóját követően a Koszovó északi részén élő szerbek elzárták a Szerbia és Koszovó közötti átkelőkhöz vezető utakat. Rövid időre a koszovói különleges rendőri egység is kivonult, hogy biztosítsa a helyszínt, de komolyabb incidens nem történt.
A koszovói vezetés végül úgy döntött, hogy amennyiben a szerbek eltávolítják a barikádokat, Pristina egy hónappal elhalasztja a személyi igazolványokra és a rendszámtáblákra vonatkozó határozat alkalmazását. A koszovói kormány azt kérte, hogy Szerbia is szüntesse meg hasonló előírásait, vagyis a koszovói dokumentumokat is fogadják el a Szerbiába történő belépéskor.
Mivel a barikádok hétfő reggel még mindig álltak, a koszovói kormány elkezdte az ideiglenes koszovói dokumentumok kiállítását azok számára, akik szerbiai iratokkal akartak belépni Koszovó területére. A kora délutáni órákban azonban elkezdték az úttorlaszok eltávolítását, így a Pristina által tervezett intézkedés várhatóan csak egy hónap múlva lép életbe.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
