Szijjártó: a migráció nem alapvetõ emberi jog
Pörge Béla
2018.03.20. 17:18
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Genfben az ENSZ Emberi Jogi Bizottságában védte meg Magyarország álláspontját.
A miniszter arra kérte a bizottságot, hogy továbbra is figyeljenek Közép-Kelet-Európára, mivel szerinte a térség a józan ész alapján jó megoldási válaszokat ad az Európai Unió problémáira.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy 2010-ben a gazdasági válsághelyzet miatt kellett gyorsan és sok törvényt, jogszabályt alkotni, 2014-ben pedig a magyar nép újra bizalmat szavazott, méghozzá ismét kétharmados parlamenti többséget biztosítva ugyanannak a kormánynak.
Magyarország legsúlyosabb vitája a nemzetközi színtéren a migráció"
– folytatta, majd hozzátette:
magyar kormány a migrációt rossz és veszélyes folyamatnak tartja, soha nem fog azokkal egyetérteni, akik jónak mondják, szervezik és ösztönzik."
Rámutatott arra, hogy a nemzetközi vitákban akadnak olyanok, akik jobban aggódnak a törvénytelen határsértőkért, mint a tranzit- és célországok polgárainak biztonságáért.
A harc lényege, hogy a migrációt elismerjük-e alapvető emberi jognak. Mi ezt elutasítjuk, a migráció nem alapvető emberi jog, senkinek sincs joga hozzá, hogy reggel felkel, rábök a térképre, hogy hova akar áttelepülni, aztán megindul és árkon-bokron át odamegy. Ez ellentétes mindenfajta nemzetközi szabályozással, nem alapjog. A biztonságos élethez való jog viszont valóban alapjog. Minden embernek a saját országában kell ezt biztosítani, ha pedig ez nem megy, akkor az első országban kell, ahol már biztonság van"
– hangoztatta Szijjártó Péter.
Hangsúlyozta, hogy a migráció ösztönzése életveszélyes azokra nézve, akik elindulnak, és emlékeztetett arra, hogy hányan fulladtak tengerbe, holott jobb élet reményében vágtak neki az útnak.
A segítséget oda kell adni, ahol a baj van, nem pedig a bajt odahozni, ahol nincs baj"
– mondta.
Kitért arra, hogy a magyar kormány a határvédelem képességét a szuverenitás legfontosabb elemének tartja. Az az ország, amely nem tudja megvédeni a határait, nem ország többé. Magyarország ráadásul tagja a schengeni övezetnek, ami kötelességgel jár: a schengeni jogszabályokat nemzeti jogszabályként kell alkalmazni, ezek pedig előírják, hogy az övezet külső határát csakis a kijelölt határátkelőhelyeken a kellő dokumentumokkal és nyitvatartási időben lehet átlépni.
Mi ehhez ragaszkodunk, ahogy ahhoz is, hogy mi dönthessük el, kit engedünk be Magyarországra, és kit nem"
– emelte ki.
A miniszter felidézte, hogy 2015-ben, amikor migránsok a magyar határt ostromolták és az azt védő rendőröket kövekkel dobálták, a rendőrség csakis többszöri figyelmeztetés után és csak órákkal később vetett be könnygázt.
Az NGO-kat illetően Szijjártó Péter kitért arra, hogy Magyarországon 61 600 a regisztrált civil szervezetek száma. Mint mondta, legitim elvárás, hogy a közvéleményt befolyásolni kívánó szervezetek tegyék világossá finanszírozásuk átláthatóvá, nyilvánossá tételével, kinek az érdekét képviselik, kitől kapnak forrást külföldről.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
