Bár az elmúlt években nem volt a legfelhőtlenebb Európa és Oroszország között a kapcsolat, most mégis kéz a kézben mennének a Marsra.

Az ExoMars 2016 projekt az Európai Ûrügynökség (ESA) és az Orosz Szövetségi Ûrügynökség közös vállalkozása, aminek köszönhetően minden eddiginél mélyebb fúrásokat végezhetnek a Mars felszínén. Ez elsőre nem hangzik feltétlenül érdekfeszítő dolognak, pedig a missziónak köszönhetően az emberiség birtokába kerülhetnek olyan új információk, amikkel közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy megértsük a világűrt – sőt akár magát az élet keletkezését is.

A projekt csúcspontját várhatóan 2018-ban éri el, mikor az európai marsjáró fúrója két méter mélyen hatol a vörös bolygó felszíne alá. Persze csak abban az esetben, ha minden jól megy, ugyanis ilyen mélyre még senkinek sem sikerült lefúrni a Marson. Rene Pischel, az ESA ideiglenes moszkvai irodájának vezetője szerint az így megszerzett minták tudományos áttörést jelentenek majd, amik megváltoztatják az élet keletkezéséről alkotott képünket.

Első felvonásban egy űrszondát lőnek fel márciusban, a fedélzetén egy aerodinamikai modullal, ami a marsi légkörből gyűjti majd a második felvonáshoz szükséges információkat.

Ha az adatgyűjtésen minden komplikáció nélkül túljutnak, akkor 2018-ban indulhat is a marsjáró a vörös bolygóra, hogy ott életre utaló nyomok után kutasson. Az első problémát az ExoMars esetében a bolygó felszínén való landolás okozza. Már csak azért is, mert az ESA tudósai nem a NASA által kikövezett utat követik, hanem egy attól teljesen különböző technikai megoldást akarnak alkalmazni.

– jegyezte meg Pischel.

Az igazgató elmondta, hogy nincs szándékuk a NASA-val versengeni, aminek már csak azért se lenne értelme, mert az ExoMarsban résztvevő tudósok egy része részt vett a NASA marsi küldetéseiben is. 

Az ambiciózus terv nem csak a landoláson, hanem a mostanában eléggé rossz állapotban levő orosz gazdaságon is elhasalhat. A probléma ráadásul akkora, hogy januárban az ESA már jelezte, hogy a 2018-as második fázist lehet csúsztatniuk kell majd.

A projektet az is veszélyezteti, hogy egyre többen rebesgetik, hogy az orosz kormány az országot érintő krízis miatt ott próbál majd meg spórolni, ahol csak tud, így a sokak által sokadlagos jelentőségűnek tartott űrkutatás forrásait is visszavágnák.

Az Orosz Szövetségi Ûrügynökség vezetője, Igor Komarov nem is kertelt sokat, mikor a problémáról faggatták:

De az anyagi problémákon túl is van baj bőven. Azokat a rendkívül fontos alkatrészeket, amiket az orosz űrügynökség még képes is lenne kifizetni, még azokat se tudják beszerezni, köszönhetően a kelet-ukrajnai válságot követő nyugati szankcióknak.

Ez azonban nem szegi a résztvevők kedvék, akik kifejezetten optimisták a küldetést illetően. Sőt az oroszok már egy nemzetközi bázist vizionálnak a Mars felszínére, ami a bolygóra érkező különböző nemzetiségű asztronautáknak nyújtana menedéket.

(AFP, RT)