Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Így hallgatnak õk: a nyugati média és migráció

888.hu

2015.11.09. 16:01

Egyre sokasodnak a hírek arról, hogy a nyugati média inkább elhallgatja a valós információkat, semmint megosztaná olvasóival értesüléseit. Legutóbb a La Republica írta meg: Olaszországban elítélt iszlaimista terroristát azonosítottak a hatóságok egy viharban hánykódó hajó menekültjei között, de az információt nem hozták nyilvánosságra.

Ez már a sokadik eset az utóbbi hónapokból.

Korábban egy német belügyminisztériumi forrás számolt be arról, hogy a táborokban élők egymás közötti konfliktusainak elhallgatása, az egyre több nemi erőszak ignorálása, és a bevándorlókhoz köthető bűncselekményekkel nem terhelik a közvéleményt, mert "nem akarnak pánikot kelteni".

A múlt hónapban egy fiatal rendőrnő jelentkezett egy könyvvel, amiben fekete-fehéren a németek elé tárta: a bevándorlónegyedekben sem a nőt nem tisztelik benne, sem az egyenruháját. Ugyanígy ismerte el aggodalmait szeptemberben egy bajor rendőr, aki akkor azt mondta, egyhetes erőszakolóturné után kapcsoltak le 2 szír fiatalt, de "fent" megtiltották, hogy nyilvánosságra hozzák az információt.

Szeptemberben kiderült, német nőjogi szervezetek augusztus eleje óta tudnak arról, hogy a bevándorlók a táborokban erőszakoskodnak az asszonyokkal és a kislányokkal. Csak bő egy hónapos csúszással írta meg a Huffington Post német kiadása.

Ezek az esetek egyre szaporodnak.

Legutóbb egy hét éves német kislányt erőszakolt meg a bokorból előugró migráns, mire a német pedagógusok szakszervezete azt az ajánlást fogalmazta meg, hogy a kislányoknak kerülniük kell a muszlim férfiakkal való szexuális ismerkedést, mert a német lányok nem ismerik a muszlim férfiak szexuális szokásait. Azt ajánlották, inkább kerüljék a kihívó, combokat, vagy a vállakat nyíltan hagyó öltözék viseletét.

A német baloldali média, és az SPD az eset kapcsán rasszizmust kiáltott, amikor normális esetben ezeket az állatokat a pöcsüknél fogva kellene kicibálni a toleráns Németországból.

Ám a sokasodó baljós jelek ellenére a sajtó jobbára kitart eddigi stratégiája mellett: nem szabad nevükön nevezni a dolgokat, nem szabad pánikot kelteni. Vagyis az embereknek nem szabad megengedni, hogy a valós információk alapján vonják le magukban a következtetéseiket.
Mi lesz ebből?

Az elfojtás biztosan felszínre fog törni. Ha a média ignorálja az emberek hétköznapjaiból fakadó félelmeit, azzal nem kezeli a bajt, csak elfedi azokat, hogy később elemi erővel törjön a felszínre. Az idegen kultúrák keveredése ugyanis mindig konfliktusokat okoz, ha tudósít róla a média, ha nem, ha ignorálják ezeket, ha rasszistának bélyegzik azokat, akik rámutatnak: a svéd nők már nincsenek biztonságban bizonyos városrészekben.

Valaki előbb vagy utóbb, de nevén fogja nevezni a dolgokat. 

Aztán pedig közösséget, majd politikát fog a közös felismerésre építeni. Ez a dolog törvényszerűsége. Ez nem jó, vagy rossz, helytelen, vagy helyes, gonosz dolog, hanem teljesen természetes: az ilyen médiaelfojtásnak mindig ez a következménye. A másik következmény az lesz, hogy valóban az igazán szélsőséges, érzelmileg nagyon aktív pólus fog megnyilvánulni, a maga underground eszközeivel.

Amikor racionális mederben nem lehet megvitatni a történéseket, mert nem szabad a nevükön nevezni a dolgokat, akkor mindig a legsúlyosabb összeesküvés-elméletek kapnak lábra. Fél-, ál-, és valós információk tömkelege befolyásolja az embereket a közösségi médiában.

Valaki úgyis lesz, aki tud nyitni egy blogot. Valakinek úgyis lesz egy svéd, német, bajor, osztrák rendőr haverja, aki elmondja neki a sztorikat, vagy átadja neki a saját telefonjában lévő képeket és videókat. Valaki úgyis lesz, aki levideózza a telefonjával, ahogy erőszakoskodnak vele, vagy bárki mással az utcán. Olyan is lesz, aki felveszi, ahogyan kirabolják a metrón az egyik utast. 

 

Az ilyen esetek száma nő, de a médiaelfojtás továbbra is erős. Egyre többen érzik magukat fenyegetve, ezek az emberek egymásra fognak találni virtuálisan, aztán valós, közösségi értelmeben is. Lásd PEGIDA, mint mozgalom, és AfD, mint parlamenten kívüli, de már a bejutási küszöbön túl lévő új párt.

Ismerős? Persze, hogy az, úgy is körülírhatjuk a jelenséget, hogy:

#cigánybűnözés

Magyarországon 2006 után politikai közösség formálódott egy maroknyi emberből. Azóta kétszer egymás után is bejutottak a Magyar Parlamentbe. Õk a Jobbik.

Kezdetben semmi mást nem csináltak, mint elbeszélték a nagyszámú cigánysággal együtt élő magyarok mindennapos félelmeit: az ellopott telefonokat, az iskolából hazafelé bandukoló gyerekek kizsebelését, a kitekert nyakú tyúkokat, a felszedett zöldségest, a zabolázatlan bestialitást, Szögi Lajos meglincselését.

A jobbikosok a #cigánybűnözéssel elmondtak egy addig elmeséletlen sztorit: elmondták, hogy a hazai cigánysággal nem öröm és boldogság az együttélés, hanem bizony nagyon nehéz és konfliktusos. Elmondták, hogy Kelet-Magyarországon egészen más a helyzet, mint amit az országos lapok harsognak, és elmondták, hogy a félelem védtelenné tesz százezernyi embert. 

Olyan sztorit meséltek a maguk módján, és a maguk eszközeivel, amit sehol máshol nem meséltek. Sőt, mindenhol máshol csípőből lerasszistázták az elbeszélőket, és azokat is, akik meghallgatták sztorit. Rasszista volt mindenki, aki csak kiejtette a szót a száján: cigány.

Ez a kirekesztősdi ideig-óráig működött a hivatalos média, a hivatalos értelmiség, és a hivatalos pártok részéről. Az idehaza akkoriban felfutó internetelérés viszont oda is elvitte a bűncselekményeket, a mindennapi inzultusokat és a "netcigányt" ahol egyetlen cigány magyar sem él.

A Jobbik dinamizmusa pedig elhitette sokszázezernyi magyarral, hogy oltalmat a mainstream pártoktól nem remélhet, mert azok magára hagyták a bajban, és csak annyira képesek, hogy lerasszistázzák azokat, akik a hétköznapok tapasztalati világában élnek.

Az emberek hétköznapi félelmének, a virtuális, majd igazi közösségszervezésnek végül  meglett az eredménye: a Jobbik befutott, stabil szavazótábor alakult ki mögötte. A baloldal pedig, amely csak a politikailag teljes mértékben korrekt beszédet ismerte el egyetlen legitim beszédként, gyakorlatilag a padlón zihálva várja, hogy valaki belerúgjon egy utolsót. A liberálisok eltűntek, pszeudo-emberjogi és liberális közösségek sírnak a tumblren, a blog.hu-n és a jogvédő civil szervezeteknél.

Maradt a valóság, kendőzetlenül.

Ami olyan, amilyen. Elég rút, mitesszeres pofája van, de legalább nem hazudik úgy az ember képébe, mint a olvasóit jelenleg a valós információktól megvédő nyugati média.

Ám a valóság hamarosan nagyon csúnyán pofán verheti a nyugati politikai- és médiaelitet.

A kérdés csupán az: kijózanító lesz-e a pofon, vagy az első ütéstől kifekszenek nyugaton?

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére