Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
szabad vasárnap
 
 
 
 

NÉPvándorlási Mesék #5 - Az iszlám hódítása

2015. december 16. 18:12

Sorozatunk legújabb részében az Arab-félszigetre látogatunk, ahonnan az arab kultúra és a muzulmán vallás indult el világhódító útjára.
A 7. századtól kezdve a beduin törzsek az iszlám segítségével jelentős területeket hódítottak meg, terjeszkedésük pedig a mai Franciaországot is elérte. Az Arab Birodalom vallási és politikai terjeszkedésével együtt járt bizonyos fokú népvándorlás is. Hatása pedig a középkori Európa történetére és kultúrájára vitathatatlan.
A kezdetek

Az Arab-félsziget sivatagos területein beduin klánok éltek, akik törzsi, nemzetségi alapon szerveződtek. Kenyerüket főleg a kereskedelemből szerezték, de időnként rabló hadjáratokkal is kiegészítették jövedelmüket.

Azonban a félszigeten nem mindenki folytatott nomád életmódot. A mai Jemen területén két, a korban igen fejlett államalakulat működött Mina és Sába néven, összeomlásuk után pedig őket követte a Himjarita királyság is. Ekkor még a félszigeten a pogány arabok mellett megfértek a zsidók és a keresztények is, utóbbiaknak ugyanis két államuk, a Gasszanida és a Lahmida királyág is ebben az időszakban állt fenn.

Az Arab-félszigeten egy fontos kereskedelmi útvonal, az ún. Tömjénút futott keresztül, amelyen a mai Szomália területéről szállították a tömjént Konstantinápoly felé. Az útvonal annyira jelentős bevételt termelt, hogy annak ellenőrzéséért a 6. században a bizánci és a szasszanida perzsa birodalom is megütközött. A harcokból egy harmadik fél, Mekka került ki győztesen és átvette az ellenőrzést a teljes karavánkereskedelem felett.

Mekka központi szerepe

A város a kereskedelem felett megszerzett irányítás mellett a zarándokok központi helyévé is vált, ugyanis a kocka alapú építményt, a Kábát – és a benne őrzött Fekete Követ – a pogány arabok isteni lényként tisztelték. Mekkában a változások azonban nem a békét és a felemelkedést hozták el, hanem a régi, kurajs törzsön belüli nemzettségek és az újgazdag kereskedők összecsapását.

Mohamed színre lépése

Amikor 570 körül egy abesszin vezér harci elefántokkal körülzárta Mekkát, a hiedelem szerint Allah két csodát tett: apró madarak szálltak fel az abesszinok hadai felé és a csőrükből kieső sárga golyók elpusztították a támadó sereget; valamint megszületett Mohamed próféta.

Mohamed – aki szegény családba született – 25 éves korában elvette egy gazdag kereskedő özvegyét, Hadídzsát ezáltal pedig önálló kereskedővé vált. Házasságukból 7 gyermek született, de csak egy lányuk, Fátima maradt életben. 40 éves korában Mohamed felhagyott a kereskedéssel és egyre többször foglalkozott vallási kérdésekkel. Egyes életrajzírók szerint a Híra-hegy egyik barlangjában isteni sugallatot hallott, melynek hatására hirdetni kezdte Allah dicsőségét és közelgő végakaratát. A szerzők azt is hozzáteszik, hogy a látomást különböző testi jelenségek is kísérték: mintha több száz kilós súly nehezedett volna a prófétára, aki egész testében reszketett, verejtékezett és a szájából is nyál csordult ki. A próféta állítólag ezt szándékosan is elő tudta idézni, így kétes döntéseinél vagy szexuális vágyainak nyomatékosításánál – mint az isteni elhivatottság bizonyítéka – igen gyakran alkalmazta.

Mohamed 622-ben összetűzésbe keveredett Mekka vezetőivel, mivel prédikációiban ostorozta a gazdag kereskedők kapzsiságát, a szegények nyomorgatását és kizsákmányolását. Ezért áttelepült a szomszédos Medinába, ahol megalkotta az új, közös hiten alapuló közösségek alkotmányát, az ummát. Miután pedig Medinát sikeresen maga mellé állította, újdonsült szövetségesével megadásra kényszerítette Mekkát.

Az iszlám világhódító útja

Mohamed 630 körül már elismert prófétaként és vezérként tért vissza Mekkába.

Az új vallásba, az iszlámba beemelte a Fekete Kő tiszteletét, és elrendelte híveinek, hogy életükben legalább egyszer látogassanak a szent városba. Emellett még 4 fontos alapelvet is megállapított a próféta: hit, ima, alamizsna és a böjt.

Mohamed halála után négy kalifa, "a próféta helyettese és örököse" lépett trónra, akik továbbhaladtak a próféta által megkezdett úton. Abu Bakr, Omar, Oszmán és Ali uralkodása alatt meghódították Szíriát, Palesztinát, Mezopotámiát és Perzsiát, valamint Észak-Afrikában is jelentős területeket foglaltak el. 636-ban megütköztek Bizánccal és a csatából győztesen kerültek ki.

Szunnita-síita ellentét az utódlás miatt

Az utódlás az Iszlám Birodalomban nem ment könnyen. Az első négy kalifát Mohamed rokonai, barátai körül választották, azonban Oszmánt, és utódját, Alit is megölték. Utóbbi ellen épp Mohamed özvegye, Aisa és a szíriai helytartó, Muávija szövetkezett. A kalifa családját és rokonait lemészárolták, Muávija pedig megalapította az Omajjád-dinasztiát és a birodalom központját Mekkából Damaszkuszba helyezte át.

Az iszlámban ez a törés vezetett a mai napig fennálló szunnita-síita ellentéthez. Előbbiek ugyanis azt mondják, hogy Mohamed öröksége közmegegyezésen öröklődik, így helyén van Muávija színre lépése; utóbbiak viszont nem tekintik a kalifát vezetőnek, sőt a próféta leszármazottai a jogos örökösei a birodalomnak.

Az Ommajjád-dinasztia alatt is tovább folytatódtak a hódítások: Indus völgye, Észak-Afrika és az Ibériai-félsziget.

Európában is kopogtattak

Tárik ibn Zijád az afrikai berberekkel együtt 711-ben legyőzte a vizigót uralkodót, Roderichet és egészen a mai Franciaországig területéig vonultak. 732-ben azonban Martel Károly megállította előretörésüket, de az Ibériai-félsziget a frank győzelem ellenére is az arabok kezén maradt; Al-Andalusz tartománynak nevezték el. Konstantinápolyt is igyekeztek elfoglalni, de ez csak az oszmánoknak sikerült közel 700 évvel később.

Idővel az omajjádok megbuktak Bagdadban, mert a próféta leszármazottját, Abul Abbászt nevezték ki kalifának. Az újdonsült vezető megalapította az Abbászida-dinasztiát, a birodalom központját pedig ismét áthelyezték, ezúttal Bagdadba.

Abul Abbász Damaszkuszban rendezett vérfürdőjét csak Abd ar-Rahmán élte túl, aki nyugatra menekült, hadseregével elfoglalta Al-Andaluszt és Córdoba emírjévé választatta meg magát. Dinasztiája, a nyugati ommajjádok 1031-ig uralták a mai Spanyolország jelentős részét.

A hódítások és a népvándorlás befejeztével jelentős kulturális fejlődés bontakozott ki mind Európában, mind pedig a Közel-Keleten. Az arabok átvették a meghódított népek kultúráját és fejlesztették azokat. Azonban a birodalomban mindenkinek muszlimnak kellett lennie, ez alól pedig csak az úgynevezett dzimmik, a birodalomban élő zsidók és keresztények voltak a kivétel, akik adó fejében gyakorolhatták vallásukat.

Mint láttuk, az arabok vándorlása összefüggött egy birodalom hódításával, amely mögött ott voltak az egyes dinasztiák ambíciói is. Emiatt is nagyon nehéz a két fogalmat, a népvándorlást és a hódítást szétválasztani. De újdonság is megjelent a sorozatunkban, ugyanis  láttuk, milyen elképesztő hatása és mozgatórugója volt a vallásnak és alapítójának, Mohamednek.

OLVASTAD MÁR?

szabad vasárnap
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
A brit újszülöttek közt már a Muhammad a legnépszerűbb név

A brit újszülöttek közt már a Muhammad a legnépszerűbb név

amerika, london, párizs

Szépen lassan eltűnnek a hagyományos brit keresztnevek.

A migránsoknak duplán nagy buli az újév Németországban

A migránsoknak duplán nagy buli az újév Németországban

amerika, london, párizs

Az eddigi legnagyobb szilveszteri-szülinapi migránspartit Kölnben tartották 2015 és 2016 fordulóján.

Este 7:59

Este 7:59

7:59

Ez volt ma.

Kirúgtak egy egyetemista újságírót, mert szerinte a nőknek nincs pénisze

Kirúgtak egy egyetemista újságírót, mert szerinte a nőknek nincs pénisze

fehér férfi

Az egyetemi újságba író férfi annyira felháborította a transznemű közösséget, hogy ki kellett őt rúgni, pedig csak egy biológiai tényt közölt a Twitteren.

A liberalizmus mint imperializmus

A liberalizmus mint imperializmus

amerika, london, párizs

Dogmatikus utópizmussal vádolja meg a birodalmi terjeszkedésű liberalizmust legújabb könyvében Yoram Hazony, a jeruzsálemi Herzl Intézet vezetője, aki szerint a liberálisok bizonyos szempontból korántsem állnak távol a múlt század marxistáitól vagy éppen a középkori egyháztól.

Németország felügyelete alá vonhatja a legnagyobb török iszlamista szervezetet

A német titkosszolgálat megfigyelés alá helyezheti a török iszlamista ernyőszervezetet, a DITIB-et.

A salzburgi csúcson is felkapták Orbán Viktor javaslatait

A salzburgi csúcson is felkapták Orbán Viktor javaslatait

amerika, london, párizs

A salzburgi csúcstalálkozón minden szem a migrációra figyelt. Az uniós vezetők már idén megkezdenék a tárgyalásokat az arab, észak-afrikai és közel-keleti államokkal. Eközben egyre inkább előtérbe kerülnek Orbán Viktor korábbi javaslatai a migrációs krízis hosszú távú kezelését illetően.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére