Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
century-on
 
 
 
 

Mélyűri Átjáró néven közösen épít a Hold mellé űrállomást az USA és Oroszország

2017. szeptember 27. 17:30

Oroszország és az Egyesült Államok megállapodott abban, hogy közösen építenek fel egy Hold körüli röppályán keringő új nemzetközi űrállomást. A Mélyűri Átjárónak keresztelt űrállomás első moduljai 2024-2026 között már Hold körüli pályára is kerülnek a tervek szerint. A nevének megfelelően az űrállomás a mélyűr, illetve például a Mars bolygó felfedezésére induló emberi űrexpedíciók jövőbeni kiindulópontja lesz.

Az ausztráliai Adelaide-i Nemzetközi Űrhajózási Kongresszuson Igor Komarov, a Roszkozmosz vezetője is megerősítette a hírt, miszerint a NASA és a Roszkozmosz között megállapodás született arról, hogy közösen építsék fel a közeljövőben a Hold körüli röppályán keringő Deep Space Gateway, azaz a Mélyűri Átjáró elnevezésű új nemzetközi űrállomást.

A megállapodás szerint a projekthez a már évek óta működő Nemzetközi Űrállomás (ISS) szolgálna kiindulási alapként.

A NASA néhány hónapja jelentette be hivatalosan is, hogy dolgozik a Deep Space Gateway (DSG) nevű projekten, amelynek keretében a Hold körül keringő, legénység lakta űrállomást létesít kifejlesztés alatt álló nagy teljesítményű rakéták segítségével.

Az Egyesült Államok egy minden korábbinál nagyobb teljesítményű és méretű óriásrakétát, a kifejlesztés alatt álló Space Launch Systemet (SLS) használná fel, de a szerdán bejelentett együttműködési terv értelmében azzal párhuzamosan az orosz Angara és Proton-M rakéták is szerepet kaphatnának a projektben.

Az eddig ismertté vált terv részletei alapján Oroszország három olyan modult építene az űrállomáshoz, amelyek dokkolási rendszerei képesek lesznek többféle típusú űrhajó fogadására is. 

A tervezett űrállomás egy Hold körüli pályán keringene, és az ISS-hez hasonlóan emberek dolgoznának, élnének rajta – de nem okvetlenül hosszú távon.

A közös amerikai-orosz űrprojektet különösen érdekessé és értékessé teszi, hogy annak létrejötte éppen egybeesik azzal, amikor az orosz-amerikai politikai és katonai kapcsolatok több évtizedes mélypontra süllyedtek. Minden ellentét ellenére is úgy tűnik, hogy általában véve az űrkutatás, és konkrétan a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) zajló közös küldetések olyan területek, ahol Moszkva és Washington közös érdekekkel rendelkezik, valamint képes az együttműködésre is. Az együttműködés sikerétől valószínűleg nem független, hogy Donald Trump amerikai elnök az egyik első Fehér Házban elmondott beszédében arról beszélt: biztos abban, hogy 10 éven belül emberi űrhajósok érkeznek majd távoli világokba.

A NASA mélyűr felfedezését célzó programjának fontos elemeként épül majd meg az űrállomás, amely a naprendszeren belül útnak induló, emberi részvétellel történő űrexpedíciók utolsó földközeli állomása lenne – mintegy ugródeszkaként a mélyűr felé.

A Mélyűri Átjáró űrállomás a tervek szerint alkalmas lesz majd a naprendszeren belülre, illetve az azon túli területekre induló – ember irányította, valamint ember nélküli – űrhajók és űrszondák üzemanyaggal és egyéb ellátmánnyal való feltöltésére, valamint az űreszközök ellenőrzésére, illetve javítására is.

Ezek mellett elvárás még az űrállomással szemben, hogy legyen képes emberek, illetve robotok számára könnyen és megbízhatóan igénybe vehető összeköttetést teremteni a Hold felszínével. Továbbá képesnek kell lennie bármikor néhány órán belül fogadni is a Földről érkező embereket vagy szállítmányokat.

A projekthez valamilyen vállalással hamarosan csatlakozik majd Kína, India, Brazília és Dél-Afrika is.

A NASA és a Roszkoszmosz Mélyűri Átjárója a Hold feltérképezése és megismerése szempontjából is mérföldkő lehet.

Ki tudja, mit találhatnak még a Hold sötét oldalán...

OLVASTAD MÁR?

century-on
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Úgy be volt állva Juncker, hogy felemás cipőben ment tárgyalni

Úgy be volt állva Juncker, hogy felemás cipőben ment tárgyalni

amerika, london, párizs

Úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker már olyan súlyos függőségi problémákkal küzd, hogy öltöztetni sem képes önmagát.

"Menekült" erőszakolt meg egy hároméves kisfiút Görögországban

"Menekült" erőszakolt meg egy hároméves kisfiút Görögországban

amerika, london, párizs

Már az ENSZ által támogatott, migránsokat segítő szervezetek munkatársai is szóvá tették, hogy feltűnően sok Európába igyekvő bevándorló bántalmaz szexuálisan kiskorúakat a görög menekülttáborokban, mégsem történik ez ügyben érdemi változás.

Kényes dolgokat tudhat Gyurcsányról a volt macedón kormányfő

Kényes dolgokat tudhat Gyurcsányról a volt macedón kormányfő

kétharmad

Gyurcsány Ferenc a miniszterelnöksége idején még feltűnően udvarolt az akkori macedón kormányfőnek, Nikola Gruevszkinek, aki a napokban kért menedékjogot Magyarországon. A DK elnöke most közönséges bűnözőként beszél a politikusról, aki a hírek szerint számos kényes dolgot tudhat Gyurcsány üzleti birodalmának balkáni nyomulásáról.

Színvonalas oktatás helyett genderlobbi: üdv a bölcsészkaron

Színvonalas oktatás helyett genderlobbi: üdv a bölcsészkaron

kinyílott a pitypang

Az ELTE már a gyakorlatban is a balliberális eszmék szócsöve lett, a kormányellenes propaganda beszőtte magát az órák tematikái közé is. Nincs olyan nap, amikor ne hangzana el a "diktatúra" vagy a "rezsim" miatti sivalkodás. Ez lett a BTK.

A migránskaraván tagjai bevallották, hogy nem menekültek, csak munkakeresők

A migránskaraván tagjai bevallották, hogy nem menekültek, csak munkakeresők

amerika, london, párizs

Az amerikai határ felé tartó 7-10 ezer fős migránskaraván tagjai egymás után ismerik be, hogy igazából nem is menekültek, hanem gazdasági migránsok, és azért akarnak az Egyesült Államokba menni, hogy ott dolgozhassanak.

Trump kiáll az üldözött keresztény nő mellett

Donald Trump csütörtökön arról egyeztetett, hogy Asia Bibi menedékjogot kapjon az Egyesült Államokban.

Horváth Iván: néhány év, és meg sem rezdül majd a szemünk a hatalmas erdőtüzek láttán

Horváth Iván: néhány év, és meg sem rezdül majd a szemünk a hatalmas erdőtüzek láttán

ökojobb

Horváth Iván erdőmérnököt, a Pro Silva Hungaria elnökét kérdeztük arról, hogy miért van egyre több erdőtűz a Földön, valamint tényleg pusztítóbbak-e a tüzek most, mint egykor voltak. Arra is választ kaptunk, hogy Magyarország mennyire van veszélyben.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére