Vancouverben az észak-koreai válságról egyeztettek. A tanácskozásban részt vevő országok kilátásba helyezték, hogy az ENSZ BT eddigi szankcióin túlmutató döntést fogadhat majd el, ha arra kerül a sor.

A találkozón a résztvevők támogatásukról biztosították az Észak- és Dél-Korea közötti nemrég kezdett párbeszédet. Reményüket fejezték ki, hogy csökkenni fog a két ország közötti feszültség.

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter a tanácskozást követő sajtóértekezleten kifejtette, az Egyesült Államok diplomáciai megoldást keres az Észak-Koreával kialakult nukleáris szembenállásra. Nem volt hajlandó ugyanakkor kommentálni azt a kérdést, hogy a Fehér Ház fontolgat-e korlátozott nukleáris csapást Phenjan ellen.

Hangoztatta ugyanakkor, hogy az amerikaiaknak mérlegelniük kell egy háború lehetőségét, ha Észak-Korea folytatja nukleáris programját, a háború veszélye is növekszik.

A mostani tanácskozáson a szövetségesekkel mindenesetre arról határoztak:

Tillerson hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok mindig kész a párbeszédre, nyitott a tárgyalásokra. Azonban fel kell hagynia veszélyes magatartásával, ez lehet a jele annak, hogy az ország vezetői hajlandóak annak a helyzetnek a diplomáciai rendezésére, amit önmaguk teremtettek.

Hozzátette, soha sem fogják atomhatalomként elismerni Észak-Koreát. Szerinte nem szabad engedni, hogy Phenjan éket verjen Washington és a szövetségesei közé. Továbbá úgy vélte, eljött a tárgyalások ideje, az első lépést azonban Phenjannak kell megtennie. Végül az amerikai tárcavezető megismételte: elveti Kína és Oroszország javaslatát, hogy az Egyesült Államok és Dél-Korea fagyassza be hadgyakorlatait cserébe azért, hogy Észak-Korea függessze fel nukleáris programját.

Moszkva és Peking egyébként élesen bírálta a vancouveri találkozó ötletét, szerintük az egész találkozó hidegháborús gondolkodást tükröz.