Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Ki dönt az életünkrõl?

888.hu

2016.05.02. 18:58

Nem tudsz leszokni a dohányzásról és képtelen vagy ellenállni a csoki bûnös kísértésének? Lehet, hogy ez nem a te hibád.

Az emberek többsége meg van győződve róla, hogy nap mint nap tudatos döntések sorát hozza meg. Azonban egy kutatás eredményei azt mutatják, hogy csupán utólag magyarázzuk be magunknak, hogy szabad akartunkból cselekedtünk. A kutatók állítása kissé nyakatekert, ezért nézzük meg részletesebben, hogy miről is van szó.

Maga az ötlet, hogy a szabad akarat csak egy illúzió, 20 éve került a pszichológiai vizsgálatok fókuszába. A vitaindító tanulmány Dan Wegner és Thalia Wheatly műve – azonban a szabad akarat létéről folyó vita egyidős az emberi civilizációval. A két kutató akkor azt állította, hogy valós az érzésünk, hogy szeretnénk megtenni valamit, de aközött, hogy szeretnénk valamit megtenni és cselekszünk-e, már nem feltétlenül van kimutatható kapcsolat.

Az új tanulmány arra derített fényt, hogy elménk újraírja a történeteket, miután meghozott egy döntést. Az agyunk igazolni szeretné, hogy jól választott, emiatt akár visszamenőleg is megváltoztatja az emlékeinket.

A Princeton Egyetem kutatói, Adam Bear és Paul Bloom öt darab fehér kört jelenített meg egy számítógép képernyőjén a tesztalanyok számára. Tetszőlegesen ki kellett választaniuk egy kört az öt közül, egy meghatározott idő alatt. Az idő leteltével az egyik fehér kör pirossá változott.

Ezután megkérdezték a résztvevőket, hogy melyik kört választották: azt amelyik pirossá vált, egy másikat, vagy egyáltalán nem sikerült döntést hozniuk.

Statisztikailag az embereknek húsz százalék esélye volt eltalálni, hogy melyik kör válik pirossá. Amikor a döntésre szánt idő lerövidült és a kör viszonylag hamar piros lett, a válaszolók több mint harminc százalékos pontossággal találták el, hogy melyik kör színe változott meg később.

A kutatók szerint az eredmények egyik magyarázata, hogy a tesztalanyok elméje utólag megfordította az események menetét és így arra emlékezett, hogy a végül pirossá váló kört választotta.

A szabad akarat eszméje egy hasznos dolog számunkra, ugyanis emiatt olyan érzésünk támadhat, hogy saját magunk irányítjuk az életünket, emellett másokat megbüntethetünk, vagy elítélhetünk ha rosszat cselekednek. A kiszolgáltatottság érzése is jelentősen csökken, hiszen mi magunk vagyunk a sorsunk kovácsa és nem külső erők irányítják az életünket.

Persze vannak hátrányai is a szabad akaratnak érzésének: amennyiben valakinek az ítélőképességében torzulások következnek be, akkor az illető akár úgy is érezheti, hogy olyan események fölött is van irányítása, mint mondjuk az időjárás.

Az, hogy a szabad akarat pusztán illúzió, leginkább a gyors, szinte gondolkodás nélküli döntések esetén merül fel. Ugyanakkor elképzelhető, hogy ez a jelenség nem korlátozódik az efféle szituációkra, ennél sokkal átfogóbb és minden döntésünknél jelen van – a legegyszerűbbektől a legbonyolultabbakig.

Akár így van, akár nem, a tanulmányunk és a hasonló témájú munkák jelentősége abban áll, hogy kiderülhet: azok a dolgok, amikben a hétköznapi tapasztalataink miatt a legszilárdabban hiszünk, és amelyek azon alapulnak amit tudunk a világról, hamisnak bizonyulhatnak"

– írták a kutatók tanulmányuk végszavába.

A tanulmány a Psychological Science című szaklapban jelent meg.

(Independent)

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére