– mondta a külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságában tartott éves meghallgatásán kedden.

A tárcavezető kiemelte: a nemzetpolitika céljaként azt kell kitűzni, hogy helyben erősítsék meg a magyar nemzeti közösségeket a Kárpát-medencében, abban segítsék őket, hogy a lakóhelyükön legyenek sikeresek, erősödjenek folyamatosan. Ehhez gazdasági, politikai intézkedésekre van szükség, valamint olyan lépésekre, amelyek az összeköttetést segítik a magyar közösségek és az anyaország között – magyarázta.

Szijjártó Péter felidézte: a tavalyi beszámolója alkalmával vita alakult ki, hogy a szomszédos országokkal kapcsolatban megfogalmazott politika mennyiben legyen pragmatikus, racionális, és mennyiben helyezze előtérbe a konfliktusos ügyeket. Ezeket a vitás kérdéseket nem tehetik az előfeltételévé a kapcsolatok fejlesztésének, de a magyar külpolitika nem feledkezhet el róluk – jelentette ki. Hozzátette: az egyensúlyt kell megtalálni a két megközelítés között.

Úgy vélte, a politikai lépések célja a jó kapcsolatok kialakítása a szomszédos országokkal, és a magyar közösségek szempontjából is "jobb, ha jóban van két ország, mintha nem", így ezt tartják szem előtt a külpolitika alakításakor.

Az összeköttetéseket illetően a tárcavezető közölte: új határátkelőhelyeket kell létesíteni, és ehhez is jó kétoldalú kapcsolatok kellenek. Jelenleg 103 határátkelő van a magyar határon, és 2010 óta 20 új átkelőt nyitottak – mondta. Kitért rá, hogy a román határon tíz újabb átkelőt lehetne használni, de Románia ezt a schengeni tagságához köti, és nem sikerül előrelépést elérni az ügyben. 2020-ig összesen 27 átkelőt szeretnének még létesíteni – tette hozzá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta:

A külügyminiszter az erdélyi magyarsággal kapcsolatban elmondta: jó együttműködésre törekednek Romániával, az ország a második legnagyobb exportpiacunk, sok uniós kérdésben azonos állásponton vagyunk, de a magyar kormánynak, Magyarországnak elfogadhatatlan, hogy korrupcióellenes fellépésre hivatkozva a román hatóságok szisztematikusan zaklatják a magyar nemzetiségű tisztségviselőket, embereket. A nyelvtörvény, a zászló- és szimbólumhasználat, és a restitúció olyan ügyek, amelyeket folyamatosan napirenden kell tartani, de várhatóan nem lesz előrelépés, mert a közeljövőben választás lesz az országban – mondta.

A tárcavezető Szlovákiáról kifejtette: minden idők legjobb politikai együttműködése alakult ki a két ország között, ami jó alap az előrelépésre a nyitott ügyekben. Kedvező fejlemény, hogy a szlovák oktatási törvény módosításaival elhárult a közvetlen veszély, hogy magyar kis iskolákat kelljen bezárni, de még előrelépésre van szükség – vélte.

A külügyminiszter Szerbiával kapcsolatban kijelentette: ebben a viszonylatban a legkevesebb a probléma, minden idők legjobb kapcsolatai fűződnek jelenleg Szerbiához, és fontos az ország európai integrációjának támogatása.

Szijjártó Péter Kárpátaljáról elmondta: folyamatosan szorgalmazzák a magyar többségű választókerület, járás és tankerület kialakítását, és az ukrán államfő november végi látogatása alkalmával szó lesz ezekről a kérdésekről is.

Horvátországot illetően emlékeztetett: nemrégiben új kormány alakult az országban, és az új külügyminiszter első hivatalos külföldi útja Budapestre vezet a napokban, ami jó jele annak, hogy újra normális együttműködés alakulhat ki a két ország között.

(MTI)