Ha a Helsinki Bizottságon múlna, akkor minden migránst befogadnánk
888.hu
2018.01.27. 09:48
Csaknem százhúszmillió forintot kapott Brüsszeltõl az "objektív szavahihetõség-vizsgálattal" összefüggõ kutatásra és menekültügyi képzések lebonyolítására a Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatának fizetési listáján is szereplõ Helsinki Bizottság - írta szombati számában a Magyar Idõk a szervezet közhasznúsági nyilatkozatára hivatkozva.
A lap emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió Bírósága a héten megtiltotta pszichológusok bevonását a hagyományostól esetlegesen eltérő szexuális irányultságú menedékkérők ügyeibe, és
a szakértők helyett a helsinkis módszerre kísértetiesen hasonló gyakorlatot javasolt a nemzeti hatóságoknak".
Hozzátette, hogy szinte lehetetlen lesz a valótlanságokat állító menedékkérők kiszűrése.
A luxemburgi bíróság honlapján időközben megjelent ítélet szerint a migránsok szavahihetőségének ellenőrzésénél alkalmazott módszerek nem lehetnek túlzottak az elérni kívánt célokhoz képest, és nem sérthetik a menedékkérők magánéletének tiszteletben tartásához való jogát. A határozatból a Magyar Idők kiemelte, hogy
amikor a tagállamok azt értékelik, hogy a kérelmező üldöztetéstől való félelme megalapozott-e, nincs jelentősége annak, hogy ténylegesen rendelkezik-e az üldöztetés alapjául szolgáló, meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozással kapcsolatos jellemzőkkel".
Az ítéletben szerepel az is, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelem elbírálása céljából nem mindig szükséges a kérelmező szexuális irányultságának hitelességét értékelni.
A migránsok szexuális irányultságát abban az esetekben vizsgálhatják a hatóságok, ha például egy migráns azt állítja, hogy őt homoszexualitása miatt üldözik hazájában. Számos – többnyire muszlim – országban akár halálbüntetés is járhat azért, ha valakiről kiderül, hogy mondjuk a saját neméhez vonzódik.
Ilyen országok például Szudán, Szaúd-Arábia, Irak és Irán. Számos más országban hosszabb-rövidebb börtönbüntetéssel sújthatják azokat, akikről kiderül, hogy nem heteroszexuálisok. Indiában és Etiópiában például akár 15 évnél többet is kaphatnak, Nigériában és Marokkóban is akár évekre börtönbe küldhetnek emiatt bárkit.
Ugyanez a szemlélet jellemzi a Helsinki Bizottság 2015-ben megjelent szavahihetőség-vizsgálatról szóló kézikönyvét - írta a lap, amely szerint a bizottságnál az Európai Unió Bíróságához hasonlóan azt hirdetik, hogy a menekültstátus elnyeréséhez elég, ha a migráns által előadott történet hihetően hangzik.
Hitelesnek kell például elfogadni a migráns történetét, ha azt külső tényezők, az országinformációk megerősítik; ha viszont nem erősítik meg, az nem jelenti automatikusan azt, hogy a menedékkérő hazudik. Előfordulhat ugyanis, hogy az országinformációk tévednek, ezért célszerű kikérni az adott államban működő vagy az adott régióval foglalkozó emberi jogvédők véleményét.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
