A katolikus egyházfő a Szentszéknél akkreditált diplomatákhoz intézett beszédében az idén hetvenéves Emberi jogok egyetemes nyilatkozatára emlékeztetett. Békét sürgetett a Koreai-félszigeten és Ukrajnában is.

Ferenc pápa – szokásos, évente megrendezésre kerülő beszédében – megemlítette, hogy idén lesz 100 éve, hogy kirobbant az első világháború, de szót ejtett arról is, hogy szintén 2018-ban lesz 70 éve, hogy kiadták az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatát.

A migráció kapcsán a katolikus egyházfő néhol burkolt, néhol nyílt migránssimogatásba kezdett. Mint fogalmazott: a ma "ősi félelmeket" keltő migráció világszerte mindig is létezett.

A mozgásszabadság, valamint a saját hazába való visszatérés pedig alapjognak számít.

Ferenc pápa szerint el kell hagyni a migránsokkal szemben "elterjedt retorikát", és azt kell látni, hogy ők is emberek.

A pápa azért mondott köszönetet Olaszországnak, Görögországnak és Németországnak, mert ezek az országok erejükön felül vállaltak szerepet a migránskrízis megoldásában.

Ferenc pápa kijelentette:

A migránssimogatáson túl a katolikus egyházfő egyetemes értéknek nevezte a békét, arra kérte például a világ vezetőit, hogy ne adják fel a párbeszéd keresését a Koreai-félszigeten.

Szintén békét és újjáépítést sürgetett Szíriában, ahol a vallási kisebbségek, köztük a keresztények védelmét szorgalmazta.

A pápa elsőrendűnek nevezte a Szíriával szomszédos országokban lévő valódi menekültek hazatérését.

Ferenc pápa Jeruzsálem városa jelenlegi státuszának tiszteletben tartását és politikai megoldást szorgalmazott izraeliek és palesztinok között a kétállamiság megteremtésével.

Végül az egyházfő többek között békét sürgetett Venezuelában, Afrika számos térségében és Ukrajnában is.