A Bundestag (a német szövetségi parlament) hamarosan szavazhat arról a törvénytervezetről, amely az eddigiekhez képest részletesebben szabályozhatja a külföldön történő hírszerző tevékenységet. A német újságírók szerint a törvénytervezet nem védi eléggé a sajtómunkásokat.

Egy nemzetközi újságírószervezet azért kifogásolja a törvény tervezetét, mert abban nincs külön leírva, hogy az újságírók jogait védelmezni kell. A törvény a CIA német megfelelőjének, a Bundesnachrichtendienstnek  (BND), azaz a német hírszerző szolgálatnak a tevékenységét szabályozná. A törvényről októberben szavazhat a Bundestag.

A törvényt ellenző petíciót a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű szervezet fogalmazta meg, és szinte azonnal csatlakozott hozzá az összes németországi, újságírók érdekvédelmével foglalkozó szervezet és más nemzetközi szervezetek.

A törvényben részletesen le van írva, hogy a BND milyen szabályok alapján helyezhet valakit megfigyelés alá, illetve milyen kritériumok alapján gyűjthet róla információkat. A jogszabály azonban bonyolítani fogja az eddigi szabályozást, hiszen az eddigi törvények garantálták a szakmai titoktartást például az újságírók számára. Az RSF kifogásolta, hogy a törvény nem tesz különbséget német és külföldi, valamint EU-s és EU-n kívüli újságírók között.

– írja közleményében az RSF.

Németországban a belföldi megfigyelést szigorúan szabályozzák a törvények és az adatgyűjtés megkezdését bírói végzéshez kötik. A szakmához kötődő titoktartást – például az orvosok, újságírók, papok esetében – nagyon szigorúan veszik.

Az RSF azt szeretné elérni, hogy ezek a szabályok az új törvényben is nagy hangsúlyt kapjanak – ebben az esetben a külföldi megfigyelések során. Ez azonban az ilyen törvények jellegéből adódóan "szokatlan" lenne.

– mondta a Bundestag Zöldpárti képviselője, Hans-Christian Ströbele.

Abban az esetben, ha törvénybe bekerülnének a külföldi újságírók jogait védő passzusok, az teljesen egyedivé tenné a jogszabályt, hiszen ilyen a világon sehol sincs. Az NSA-botrány után, amely megrengette Németországot – hiszen kiderült, hogy az amerikaiak lehallgatták Angela Merkel kancellár telefonbeszélgetéseit –, egyre erősebb az igény, hogy az ilyen jellegű törvényekbe garanciák kerüljenek bele. A német kormány hivatalos álláspontja szerint a tömeges megfigyelés fenyegetést jelent a szabadságjogokra nézve.

Burkhard Lischka szociáldemokrata képviselő, a törvény megalkotója szerint nem szükséges külön garanciákat beépíteni a jogszabályba az újságírók, orvosok és papok számára, mert a BND nem bűnüldöző szerv, csupán biztonsági réseket és fenyegetéseket keres. A BND által végzett tevékenység nem terjedhet ki tömeges megfigyelésre.

A titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottságnak azonban akadtak aggályai a törvénytervezet kapcsán.

– mondta a Andre Hahn, a bizottság egyik tagja.

(DW)