Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Egymillióval többen lettünk

Bokor Gábor

2017.09.09. 00:01

A magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek. A kormány errõl szóló törvénye tette lehetõvé, hogy az egyszerûsített honosítási eljárás keretében az elmúlt közel hét évben csaknem egymillióval nõtt a magyar állampolgárok száma.

A 2010-es parlamenti választást követően az új Országgyűlés egyik első döntésével fogadta el azt a törvénymódosítást, amely 2011. január 1-jétől megteremtette az egyszerűsített honosítási eljárás törvényi kereteit. Ezzel lehetővé vált, hogy minden magyar – a lakóhelyétől függetlenül – a szülőföldjén magyar állampolgár lehet. Az egyszerűsített honosítási eljárás a nemzet közjogi egyesítését és a gyászos emlékű 2004. december 5-i népszavazás okozta sebek gyógyítását célozza.

A kormány számára fontos a külhoni magyarokkal való közösségvállalás, amelynek kifejezéseként az Országgyűlés a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította június 4-ét, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának napját. Az erről szóló törvény kimondta: a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek.

A magyar állampolgárság kiterjesztése a magyar nemzetpolitika egyik legfontosabb területe és egyben az egyik legfontosabb eredménye. Az elmúlt immár hat és fél évben mintegy 890 ezer határon túli magyar nyújtott be állampolgársági kérelmet és már több mint 845 ezren lettek az állampolgársági eskü letételével magyar állampolgárok. Fontos kiemelni, hogy 2010 óta az egyszerűsített honosítás kérelmezői mellett a magyar diaszpóra körében mintegy 125 ezer főt sikerült honosítani hagyományos módon, vagy magyar állampolgárként elismerni. Összesen tehát több mint egymillió fő kérelmezte valamilyen módon a magyar állampolgárságot az elmúlt hét és fél évben. Vajon milyen hozadéka van mindennek?

– A nemzeti identitás erősödésének köszönhetően lényegesen ellenállóbb lett a magyarság a külső kihívásokkal szemben, ami a legfontosabb eleme a magyar nemzet hosszú távú fennmaradásának, illetve a határon túli asszimilációs folyamat megállításának – mondta a Lokálnak Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője.

Szerinte az egyszerűsített honosításnak köszönhetően az elcsatolt területeken élő magyarok is részesei lettek a politikai nemzetnek, részt vehetnek a magyarországi választáson, könnyebben vállalhatnak munkát Magyarországon, és betölthetnek például bizalmas ügykezelői, közszolgálati vezető beosztásokat is. Mindez jelentősen segíti az esetleges Magyarországra telepedésüket, illetve – kiegészülve a nemzeti fejlesztési programmal – hozzájárul ahhoz, hogy annyira megerősödjenek a külhoni magyar közösségek, hogy a magyar gyerekeknek legyen jövőjük. Deák úgy véli: a kérdés kapcsán a baloldal komoly hitelességi válságba sodorta magát, és ez máig megmaradt.

– Nemrég még a DK elvette volna a külhoni magyarok választójogát, a több politikai erő pedig ugyan nyit az irányukba, de nagyon komoly mínuszokkal indítanak – tette hozzá az elemző.

89 milliárdos támogatás

A határon túli magyarság támogatásának rendszere teljes mértékben felállt, minden eleme működik – jelentette ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes májusban. Hozzátette: a külhoni magyarság 2009-ben 9 milliárd, tavaly már 89 milliárd forint támogatást kapott.

Ki nyújthatja be a kérelmet?

Az egyszerűsített honosítási eljárással természetesen nem élhet minden, határon túl élő, magát magyarnak valló ember, a magyarságot ugyanis igazolni is kell. Az eljárásra az jogosult, aki maga – vagy felmenője – magyar állampolgár volt, de az is elég, ha valószínűsíti magyarországi származását. A magyar nyelvtudás elengedhetetlen feltétel, ezt igazolni is kell, amit a kérelmet átvevő szerv tesz meg. Fontos az is, hogy a honosítást kérelmező személy ne legyen büntetett előéletű, és ne folyjon ellene büntetőeljárás. Minden esetben ellenőrizni kell továbbá, hogy a honosítást kérő személy honosítása nem sérti-e Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát. Kedvezményes honosítását kérheti az a nem magyar állampolgár is, aki magyar állampolgárral legalább tíz éve érvényes házasságban él, vagy öt éve él házasságban és közös gyermekük született, továbbá magyar nyelvtudását igazolni tudja.

Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére